Csokimedence meggyel töltve

a

Na jó! Belátom ez "csak" egy torta. De kérem, én álmodtam meg, ébren....mert, ugye kismamaként ha éjjel csillagos ég alatt feküdnék bizony azt nézném sokszor alvás helyett. Hol a baba forgolódik közben, hol én, vagy egyszerűen csak nem tudok aludni. Egy ilyen nem alvással töltött éjszakán azon kezdetem morfondírozni, hogy mit kezdjek azzal az ajándékba kapott tortalappal ami már napok óta a kamrában várja sorsának beteljesedését. Aztán jöttek az álom képek: medence amit feltöltenek csokival és én akár fürödhetek is benne, miközben eszegetem a bele pottyantott meggyszemeket, aztán kiúszok a medence partjára és beleharapok a csokival átitatott partba. Na ez olyan jól sikerült álmodozás volt, hogy eldöntöttem: amint beszerzek minden hozzávalót valahogy megcsinálom, valóra váltom az álmot. Mondjuk kár, hogy nem akkora tortalapot kaptam ajándékba.....vagy lehet, hogy mégis szerencse, hisz ahhoz akkora teli pénztárcát is kellett volna kapjak.:)

Tehát először a medence készült el, azt felöntöttem olvasztott csokival, megdermesztettem, ez adja majd a torta szigetelését. Aztán egy puding port elkevertem egy meggybefőtt levével és sűrűre főztem, lehűtés után beleöntöttem a "medencébe" a befőtt maga meg ott sorjázott szépen a tetején, majd jött egy csokikrém: 25 dkg mascarpone és felvert tejszínbe belecsurgattam az olvasztott csoki második felét, egy kicsit édesítettem, kevés zselatinnal biztos dermedésre mentem. Zuttyant ez is a "medencébe". Innen már csak a díszítés következet. Némi elkunyerált tejszínhabot csillagcsöves habzsákba igazgattam és ebből nyomtam a tetején látható díszítést a kakaóporral meghintett torta-tetőre, néhány meggyszem és kész. Gyorsan elkészült, gyorsan elfogyott....és ha valaki figyelmesen, nagyítóval megnézi a torta felszínét ott virítok gumimatracon a tetején és halászgatom ki a meggyeimet, persze ha meguntam harapok keveset a medence széléből.


ui.: ha valaki felismeri ezt a tortát, esetleg sajátjának tudja, ne haragudjon, hogy nem tüntetem fel forrásként, meggyőződésem, hogy én álmodtam meg, de mint tudjuk az álmok sokszor a valóságból táplálkoznak:)

Karamelles almatorta

Most nem kertelek sokat egyből a lényegre térek. Ezzel a tortával ugyanis nem lehet lacafacázni. Nem mondom, hogy hipp-hopp elkészül, de jó szervezéssel minden megoldható.

1. piskótatészta 4 tojásból (ugye megy mindenkinek:) rajtam kívül he-he)
2. krém készítése: 1 zacskó vaníliás puding megfőz, 2 zacskó tejszín felver, a két eddig említett komponens korrekt összekeverése, fűszerezés: fahéj, cukor, vanília
3. almákat szeletel, megfonnyaszt némi cukorral, csipet fahéj ide is elfér
4. összeállítás: piskóta, krém, alma, krém
5. karamell máz: 4 evőkanál cukor, 4 evőkanál víz, 1 kiskanál ecet karamellé főzése, csak óvatosan, lassan kevergetve, nem lenyalva a kanál!!!!!
6. karamell rákerül a torta tetejére kinek hogy tetszik alapon.
7. Hűtő, pihen, reggel csodálkoz hogy ki volt a tettes és folt pofája csak egy szeletet hagyni.
   

Az utolsó pontot csak úgy meséltem, nem felel meg a valóságnak. (azt csak zárójelben jegyzem meg amíg senki nem figyel, baromi hideg ám a padló a hűtő előtt az éjszaka sötétjében)

Mégistorta recept

Hát kerüljön fel, annak a tortának a receptje amely a fent említett hölgyek társaságától közönségdíjat kapott. A története egyszerű, barátnős, lelkizős vacsi legszebb pillanata kellett volna legyen, de mivel az előzőleg elfogyasztott eleség és a különösen fontos beszédtémák elódázták a kezdést...hát türelmetlen, kapkodós sütésbe kezdtem. A cél: álmaink csokidömpingje házi málnalekvárral. Ehhez végy elő 10 tojást, de gondold meg magad és csak hetet használj, mert megérzed itt valahogy megcsúszik a projekt majd, akkor meg kisebb a kár. Kell még liszt, porcukor, kakaópor de valami igazán jó minőségű. Tojások szétválasztása következik. Figyelem! Fehérje egy mély küblibe, sárgája egy müzlis tálba tottyannak. A fehérje némi sóval (egy csipet) hirtelen és gyors keverésen megy át, mikor már nem esne a hab ki akkor zuttyan a sárga, de csak egyenként merülnek, itt már a gépi erő és gyorsaság megfáradt kézi erőre vált hanyag mozdulatokkal dolgozva a sárgák után küldünk 7 evőkanál cukrot dolgozunk a keverékbe végül 7 evőkanál liszt keringőzik. Előmelegítettem a sütőt 180-ra, sütőpapírral kibélelt tortaformába kerül és kb. 20 percet sül-sül-sül. Jó ránézni úgy a 15. perc közelében hátha már muzsikál. Na jól feldobtam a labdát. Mondtam is piskóta-bajnok Juditnak, hogy nekem egy árva hangjegyet se nyekken, de erre meg azt mondta akkor legyen hagyományos tűpróba. Tovább haladva a receptben...következik a krém, a minden hibát eltakaró jótékonyan csokis krém. Ami úgy kezdődik, hogy végy két zacsi habtejszínt, verd habbá (na itt ütött be a krah, nem volt türelmem, nem kínoztam a gépet, hagytam a másik szobában aludni vágyót aludni...szóval lett egy közepesen folyékony tejszínhabom, hiába turbóztam cukorral, öntöttem hozzá zselatint lesz ez még rosszabb alapon...mármint ami nem megy magától...majd beleöntöttem az egy tábla felolvasztott sokszázalékú csokit, meg egy kis vanília eszenciát. Hát kérem nem lett jobb. Közben elkészült a habkönnyű piskóta. Kihűtésben nem is reménykedtem a kései(11 óra) időpontra tekintettel. Jó valahogy kettékínlódtam a sütemény ezen részét, megkentem málnalekvárral, és rázúdítottam a csokis habos valamit. Befedtem, elmenekítettem a villával hadonászó lányok elől. Kértem fél óra türelmet, azzal a mentséggel, hogy utána tényleg élvezhető lesz. Eltelt egy háromnegyed óra de zselatin ide extra sok csoki oda...a kerek piskóta még mindig fürdizett a krémben. Nekiestünk. Reggelre maradt egy fél torta...azt is majdnem elpusztítottuk. Megjegyeztük a nevét egy életre...Mégistorta...így egybe írva, mert ugyan már senki nem számított jó eredményre mégis lett belőle valami nagyon szép harmónia...a málna...az extra csoki hmmmm!!!!!


Nektek van-e valami hasonló mégis... receptetek?