Nagyon örültem neki, de aztán törtem is a fejemet egy kicsit... most, hogy már díjat is kaptam, nem kéne-e szép lassan eldöntenem, hogy mégis mi a mennydörgős franckarikáról írjak? Mások blogjának azért témája is van, főznek, vagy kézimunkáznak, vagy gyereket nevelnek, én meg csak felkelek minden reggel, és egész nap hülyeségeket csinálok, aztán megírom.
Na de ha ennyi tényleg elég a dicsőséghez, akkor ezt elég nagy biztonsággal tudom garantálni a jövőre nézve is :-)
A díjat pedig tőlem Gabi kapja, aki tartóselemmel pörög, gyereket nevel, köt, vállalkozik, főz, mérgelődik, és különben is ő beszélt rá, hogy legyen saját blogom :-)
5 megjegyzés:
Gratulálok! .. és még véletlenül se hagyd abba!!!
Köszi :-)
Maris: a Te blogod így jó, ahogy van. Meg egyébként is, micsoda badarság, hogy nincs témája? Hiszen Te a nagybetűs Életről írsz, a szürke hétköznapokról, és hidd el, hogy ehhez nagyobb tehetség kell, mint valami fennkölt dologról írni.
Köszi!!!!!!!!!!! Kétszer kaptam ezt a díjat! Tök jó!
Szerintem se variáljál a blogon. Tök jó így, ahogy van.
Megjegyzés küldése