2013. március 15., péntek

Ilyenkor ébren? Minek?

Nem tudok aludni. Három óra van (sokkal inkább negyed négy), és ha jól emlékszem, én már kettőkor is az órát nézegettem. Átrendeztem a párnámat, ittam, forgolódtam, telefonon fészbúkoztam, megcirógattam és aludni küldtem magamban a szomorkányt, (de nem ment) időjárást néztem, pörgettem az agyamat.
Aztán feladtam, villanyt kapcsoltam, ennyi erővel fel is kelhetek.

Persze utazás előtt alapvetően mindig valami hasonló vagyok, de ez most kicsit mintha túlzás lenne, máskor azért általában alszom legalább ötig, most is akkorra állítottam a telefont, dolgom van, nem is pakoltam össze.

Gondolkodtunk tegnap, mennyire értelmes dolog egyáltalán elindulni, egyelőre úgy van, hogy megpróbáljuk.
Egészen biztos, hogy (akár) többórás késéssel járnak a vonatok, de állítólag még járnak.
Biztos szép a hólepte Villány, csak jussunk oda is meg vissza is rendben.

(Most egyébként átmenetileg pánikba estem, mert néhány másodpercig komolyan azt hittem, hogy nem fogom tudni bedugni a telefontöltőt meg az elemtöltőt egyszerre, mert a kettes elosztónak - Az Egyszeri És Megismételhetetlen Kettes Elosztónak ugyebár - már foglalt a fele. Aha. Tényleg áthidalhatatlan probléma. Jobb lett volna még aludni egy kicsit.)


Nincsenek megjegyzések: