Vidám stílustanácsadás, komolyabb meglepetések nélkül

Tegnap eljött velem turkálóba a Matulaiker Zsuzsi, mert varr nekem ruhát, és meg akartuk nézni, hogy miféle fazonok állnak jól nekem, és mifélék nem.

Az ilyesfajta tanulmányi kirándulásra a turkáló tökéletesen alkalmas, alkalmasabb a legdivatosabb divatüzletnél is, pont azért, mert az üzletekben csak az a két-három fazon kapható, ami idén menő, de mi van, ha az neked nem tetszik, nem áll jól, meg ilyenek, akkor bocsika, idén nem lesz ruhád, így jártál, mér' nem nézel ki máshogy.

Mondjuk én úgy saccperkábé sejtem egy ideje magamról, hogy mi az, amit nyugodtan felvehetek, meg mi az, amit nem nagyon kéne, ezért a következő prekoncepciókkal érkeztem:
- előnyös az A-vonal,
- nem áll jól az ujjatlan,
- hosszúban törpének nézek ki,
- a kicsivel térd fölött végződő szoknyahossz az ideális,
- nyugodtan választhatok merészebb kivágásokat,
- engem derékban nem nagyon érdemes "elvágni", ha már valahol, akkor mell alatt.

Mintegy harminc ruha felpróbálása után a következő tapasztalatokkal távoztunk:
 - előnyös az A-vonal,
- nem áll jól az ujjatlan,
- hosszúban törpének nézek ki,
- a kicsivel térd fölött végződő szoknyahossz az ideális,
- nyugodtan választhatok merészebb kivágásokat.

Valamint  azért levonhattuk azt a tanulságot, hogy vannak olyan derékban szabott ruhák, amik akár jól is állhatnak.

És akkor végre alkalmazhatjuk a gimnáziumban tanultakat, írjuk csak szépen ide, hogy quod erat demonstrandum, legalábbis úgy nagyjából.