Mintás csokinyalókák gyereknapra

Nagyon látványos csokinyalókákat készíthetünk a Maminti Art mintázósablonok segítségével. A csokinyalókákhoz kétfajta tetszőleges csokoládéra van szükség, hogy jól látszódjon a minta. Használhatunk ét-, tej- és fehér csokoládét, illetve a fehér csokoládét színezhetjük-ízesíthetjük is természetes anyagokkal, pl. porrá őrölt liofilizált gyümölcsökkel (eper, málna, meggy, feketeribizli stb.), matcha teaporral, finomra őrölt zöldpisztáciával. Erről bővebben itt lehet olvasni. A csokoládényalókákat tetszőleges feltétekkel is változatossá tudjuk tenni.

A recept eredetileg a Maminti art tavaszi online kiadványában jelent meg, amely ingyenesen lapozgatható itt.

Hozzávalók 10-12 darabhoz:

- 100 g tetszőleges csokoládé

- kb. 30 g, az alapcsokoládétól eltérő csokoládé

- feltétek ízlés szerint (aszalt vagy liofilizált gyümölcsök, kandírozott virágok, olajos magvak, kókuszchips, ropogós gabonagolyók, kávészemek stb.)

Szükséges eszközök:

- írásvetítő fólia

- tetszőleges Maminti Art mintázósablonok

- nyalókapálcák vagy méretre vágott hurkapálca

Az írásvetítő fóliát kozmetikai vattával áttöröljük, hogy biztosan ne legyenek rajta ujjlenyomatok. A kiválasztott mintázósablont az írásvetítő fóliára helyezzük. Célszerű nem minden, egymás mellé eső mintát használni a sablonban, helyet kell hagyni a kb. 5 cm átmérőjű csokinyalókáknak. A 30 grammnyi csokoládét megolvasztjuk és temperáljuk. Érdemes sűrűbbre olvadó csokoládét használni, hogy minél pontosabb legyen a minták körvonala. A csokoládét habkártya segítségével a mintázósablon kiválasztott mintáiba kenjük, óvatosan lehúzzuk a felesleges csokoládét, majd lehúzzuk a mintázósablont a kész mintáról.

A 100 grammnyi csokoládét megolvasztjuk és temperáljuk, majd kb. két teáskanálnyit eloszlatunk mindegyik mintán: figyeljünk arra, hogy a második csokoládé teljesen betakarja az első csokoládéval készült mintát minden esetben. A kanál hátával tudjuk kör alakúra igazítani a csokinyalókát. A csokikorongokba nyalókapálcát illesztünk, a nyalókapálcát a saját tengelye körül elforgatjuk, hogy teljesen befedje a csokoládé, és tökéletesen tartson. Végül tetszőleges feltétekkel szórjuk meg a csokikorongokat. Kb. fél óra hűtés után óvatosan lehúzzuk a kész csokinyalókákat az írásvetítő fóliáról.

Gyömbéres-karamellás nyalókák

Kipróbáltam végre a Tchibóban vett nyalókaformákat. A tömör csokinyalókát nem igazán szeretem (elrágni túl vastag a csoki, nyalogatni meg nem az igazi nyalóka-fíling), így ismét a jól bevált ízesített karamella-recepthez nyúltam, ami már banános verzióban nyalókaformában is elkészült korábban. Az új nyalókaformához viszont egy új íz dukál: gyömbéres karamella pici balzsamecettel megbolondítva! A csípős gyömbér és az édes karamell egyszerűen telitalálat együtt, most ez az új kedvencem az eddig próbált ízesített karamellák közül! A nyalókaformával is nagyon meg voltam elégedve, szépen lehet dolgozni vele, sokkal egyszerűbb, mint a Desszertmesterben vett műanyag formával. Apropó, a szilikon nyalókaformákat meg is nyerhetitek, részletek itt ;) 

Hozzávalók kb. 4-5 db nyalókához:

- 3 dkg frissen facsart narancslé

- kb. másfél centiméternyi friss gyömbér

- 0,3 dl habtejszín

- szűk egy tk. balzsamecet

- 3,5 dkg semlegesebb ízű méz (nálam most akácméz volt)

- 3,7 dkg cukor

(- 1-2 dkg vaj a forma kikenéséhez,  ha nem szilikon formával dolgozunk)

- nyalókaforma és nyalókapálcák (szilikon a Tchibóból vagy műanyag a Desszertmesternél, de pálcák helyett lehet pl. méretre vágott szívószálat is használni)

A karamellához először a narancslét és a tejszínt melegíteni kezdem, majd ha felforrt, belereszelem a gyömbért, lefedem alufóliával, és kb. egy órát állni hagyom. Ezalatt a narancsos tejszín prímán átveszi a gyömbér jellegzetes ízét. Az egy óra elteltével a narancsos-gyömbéres tejszínt újra megmelegítem, és belekeverem a balzsamecetet.  A mézet eg edényben elkezdem melegíteni, de nem várom meg, hogy forrni kezdjen. Hozzáadom a cukrot, és megvárom, hogy karamellizálódjon. Ekkor hozzáöntöm a meglangyosított tejszínes-narancsos lét egy szűrőn keresztül óvatosan, mert fröcsöghet. A szűrőben maradt gyömbérreszeléket egy kanál hátával kinyomkodom, majd kidobom. Ezután folyamatos keverés mellett alacsony lángon sűrűre főzöm a gyömbéres karamellát. Ha nyalókát készítünk, nem annyira harapható, hanem keményebb állagra van szükség, így 125 fokig érdemes főzni, ezt maghőmérővel ellenőrizhetjük. Ha a karamella elérte a 125 fokot, akkor leveszem a tűzről, és pár percig hűtöm. Közben a formát olvasztott vajjal kikenem, hogy ne ragadjon bele a karamella (erre csak akkor van szükség, ha műanyag formát használunk, szilikonnál nem kell). A nyalókapálcákat a formába illesztem, majd mehet rá a karamella. A formát óvatosan megrázom, asztalhoz ütögetem, hogy egyenletesen terüljön el. Kb. 2-3 órára hűtőbe teszem, majd kipattintom a formából. Ha ajándékba akarjuk adni, érdemes lehet temperált csokiba mártani, és úgy celofánba csomagolni, mert úgy kevésbé ragad, könnyebben csomagolható-szállítható.

Tipp: Készíthetünk málnás karamellás, narancsos karamellás, passiógyümölcsös karamellás vagy akár sütőtökös karamellás nyalókát is! Csak arra kell ügyelni, hogy kb. 125 fokig főzzük ezeknél is a karamellát, 
hogy elég kemény "nyalóka-állagú" legyen!

Banános karamellás nyalóka

Még Vianne-nál láttam csokinyalókákat, majd nem sokkal később betévedtem a Desszertmesterbe, és ott szereztem én is egy smiley-s műanyag nyalókaformát. Én viszont nem annyira csokinyalókában gondolkoztam, hanem a kedvenc ízesített karamelláim ugrottak be rögtön. Az eddigi ízek után egy újfajta gyümölccsel próbálkoztam, így ezúttal banános karamellás nyalókák születtek. Szuper ötlet gyerekeknek és gyerek lelkű felnőtteknek egyaránt! :)

Hozzávalók kb. 5 db nyalókához:

- 3 dkg karikákra vágott banán

- 0,3 dl habtejszín

- pár csepp citromlé

- 3,5 dkg semlegesebb ízű méz

- 3,7 dkg cukor

- 1-2 dkg vaj a forma kikenéséhez

- nyalókaforma és nyalókapálcák (ezek a Desszertmesternél kaphatók, de pálcák helyett lehet pl. méretre vágott szívószálat is használni, ahogy én is tettem)

A karamellához először a banánt, a citromlét és a tejszínt leturmixolom, majd melegíteni kezdem.  A mézet eg edényben elkezdem melegíteni, de nem várom meg, hogy forrni kezdjen. Hozzáadom a cukrot, és megvárom, hogy karamellizálódjon. Ekkor hozzáöntöm a meglangyosított tejszínes banánpürét óvatosan, mert fröcsöghet. Ezután folyamatos keverés mellett alacsony lángon sűrűre főzöm. Ha nyalókát készítünk, nem annyira harapható, hanem keményebb állagra van szükség, így 125 fokig érdemes főzni, ezt maghőmérővel ellenőrizhetjük. Ha a karamella elérte a 125 fokot, akkor leveszem a tűzről, és pár percig hűtöm. Közben a formát olvasztott vajjal kikenem, hogy ne ragadjon bele a karamella (az első kísérleti példányom ezért nem akart kijönni). A szívószálakat/nyalókapálcákat a formába illesztem, majd mehet rá a karamella. A formát óvatosan megrázom, asztalhoz ütögetem, hogy egyenletesen terüljön el. Kb. 2-3 órára hűtőbe teszem, majd kipattintom a formából. Celofánba csomagolva ajándékba is lehet adni.

Tipp: Készíthetünk málnás karamellás, narancsos karamellás, passiógyümölcsös karamellás vagy akár sütőtökös karamellás nyalókát is! Csak arra kell ügyelni, hogy kb. 125 fokig főzzük ezeknél is a karamellát, hogy elég kemény "nyalóka-állagú" legyen!