(Ebook PDF) Launching New Ventures: An Entrepreneurial Approach 7Th Edition
(Ebook PDF) Launching New Ventures: An Entrepreneurial Approach 7Th Edition
com
https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-launching-new-
ventures-an-entrepreneurial-approach-7th-edition/
OR CLICK BUTTON
DOWNLOAD NOW
https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-launching-new-ventures-an-
entrepreneurial-approach-8th-edition/
ebookluna.com
https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-small-business-management-
launching-growing-entrepreneurial-ventures-19th-edition/
ebookluna.com
https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-small-business-management-
launching-growing-entrepreneurial-ventures-18th-edition/
ebookluna.com
https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-small-business-management-
launching-and-growing-entrepreneurial-ventures-16th-edition/
ebookluna.com
Entrepreneurship: Successfully Launching New Ventures 5th
Edition (eBook PDF)
https://ebookluna.com/product/entrepreneurship-successfully-launching-
new-ventures-5th-edition-ebook-pdf/
ebookluna.com
https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-entrepreneurship-successfully-
launching-new-ventures-6th-edition/
ebookluna.com
https://ebookluna.com/product/original-pdf-entrepreneurship-
successfully-launching-new-ventures-6th-edition/
ebookluna.com
https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-entrepreneurship-successfully-
launching-new-ventures-6th-global-edition/
ebookluna.com
https://ebookluna.com/product/ebook-pdf-small-business-management-
launching-growing-new-ventures-6th/
ebookluna.com
vi Brief Contents
Chapter 15 Incorporating Ethics and Social Responsibility into the Business 358
Appendix 523
Notes 543
Index 559
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
Contents
Preface xv
About the Author xxiv
vii
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
viii Contents
2.2d The Corporate Entrepreneur 33 Profile 3.1 A Young Entrepreneur Who Solved a
Problem 45
Global Insights Nordic Entrepreneurship: Born Global
Companies 34 3.1 Creativity and inspiration 47
2.3 The Challenges and Opportunities of Social Entrepreneurship: Making Meaning Tapping into
Entrepreneurship 34 Emotions to Understand the Act of Creation 49
2.4c Learn About Entrepreneurs 38 3.3 Find and Frame the Problem 55
5.3 Innovating with business models 118 Profile 7.1 Pinterest v. Pintrips: Who Gets Pinned? 144
5.3a When the Customer Doesn’t Want 7.1 The Nature of Intellectual Property
to Pay 119 Rights 146
Global Insights Business Models For The Developing 7.3 Trademarks 148
World 121 7.4 Copyrights 151
5.4 Drawing Conclusions from Feasibility 7.4a The Digital Millennium Copyright
Analysis 121 Act 152
Social Entrepreneurship: Making Meaning The Little 11.2 Location Strategy: Finding the Appropriate
Schoolhouse That Could 239 Business Site 266
10.2c How Is Your Venture Solving the 11.2a Choosing the Region, State, and
Problem? 240 Community 266
10.2d What Is Your Venture’s Competitive 11.2b Population Demographics 267
Advantage? 240 11.2c Choosing a Retail Site 268
10.2e Can Your Venture Make 11.2d Choosing a Service/Wholesale
Money? 240 Site 269
10.2f Can the Founding Team Execute the 11.2e Choosing the Manufacturing Site 270
Plan? 241
11.2f Alternatives to Conventional
10.2g Why Is Now the Right Time to Facilities 270
Launch This Venture? 241
11.3 People Strategy: Organizing Human
10.2h What Is the Team Seeking from Resources 273
Investors? 242
11.3a Creating the Company Culture 274
10.2i Guidelines for Executive
11.3b Hiring the Right People 277
Summaries 242
11.3c Managing Employee Risk 279
10.3 Preparing The Full Business Plan: Strategy
and Structure 243 11.3d Planning for Ownership and
Compensation 279
10.3a Components of the Business
Plan 243 11.3e Founder’s Stock and Dilution 281
10.3b Mistakes in Developing the Business 11.3f Alternatives to Equity
Plan 251 Incentives 283
10.4 Successfully Pitching the Business 253 New Venture Action Plan 284
10.4a Answering Questions 253 Questions on Key Issues 284
Experiencing Entrepreneurship 284
10.5 Final Thoughts on Business Plans 254
Relevant Case Studies 284
New Venture Action Plan 255
Questions on Key Issues 255 Chapter 12 Planning Startup
Experiencing Entrepreneurship 255 Operations 285
Relevant Case Studies 255
Chapter Objectives 285
Chapter 11 Designing an Entrepreneurial Profile 12.1 Giving Customers a Taste Without
Company 256 Sacrificing Quality 286
12.1 Producing Products and Services 288
Chapter Objectives 256
12.2 Supply Chain Management 289
Profile 11.1 Culture Is the Competitive
Advantage 257 12.2a Purchasing 293
11.1 Design: Understanding the Way the Business 12.2b Inventory Management 294
Works 259 12.3 Production and Manufacturing 294
11.1a Identifying Business Processes 262 12.3a Quality 296
11.1b Making Decisions: Doing It All or 12.3b Logistics 297
Outsourcing 262 Social Entrepreneurship: Making Meaning Five Socially
Global Insights When the Global Startup Community Responsible, For-profit Startups 298
Inspires Change at Home 264 12.3c Warranting the Product 298
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
xii Contents
12.4 Outsourcing to Reduce Costs 299 14.1 Product Adoption and the Customer
12.4a Manufacturing Overseas 300 Journey 329
12.4b Lessons from Outsourcing 14.2 The Marketing Plan 333
Overseas 302 14.2a Creating Customer Value 333
New Venture Action Plan 302 14.2b Setting Marketing Goals 334
Questions on Key Issues 303 14.2c Brand Strategy 335
Experiencing Entrepreneurship 303 14.2d Assessing Effectiveness 336
Relevant Case Studies 303
14.2e Advertising and Promotion 337
Social Entrepreneurship: Making Meaning Fabio Rosa:
Chapter 13 Choosing the Legal Form
Bringing Energy to Rural Brazil 338
of Organization 304
14.3 Entrepreneurial Market Strategies 340
Chapter Objectives 304
14.3a Traditional Advertising 340
Profile 13.1 Living Well Is the Best Revenge 305
14.3b Publicity and Referrals 340
13.1 Making the Decision About Legal
14.3c When It Makes Sense to Give It
Form 306
Away 344
13.2 Simple Forms: Sole Proprietorships and
14.3d Internet Marketing and Social
Partnerships 308
Media 344
13.2a Sole Proprietorship 308
14.4 Personal Selling 352
13.2b Partnership 310
14.4a Improving Personal Selling
Global Insights Legal Forms of Organization Skills 353
in the UK 312
14.4b Selling at Trade Shows and
13.3 Corporate Forms 313 Exhibits 353
13.3a C-Corporation 314 14.5 Managing Customer Relationships
13.3b S-Corporation 317 (CRM) 354
13.3c The B Corporation 318 14.5a Identifying and Rewarding Lifetime
13.3d The Nonprofit Corporation 318 Customer Value 355
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
Contents xiii
17.1 Stages of Growth in a New Venture 421 17.4d Choosing an Intermediary 437
17.1a Startup Success 422 17.5 Preparing for Change 438
17.1b Initial Growth 422 17.5a Identifying Potential Risks 439
17.1c Rapid Growth 423 17.5b C
alculating Risk Probability and
17.1d Stable Growth and the Cost to the Business 443
Maintenance 423 17.6 Leadership Succession 444
17.1e Factors That Affect Growth 424 17.6a Change of Ownership in Small
17.2 Growing the Market 428 Enterprises 444
17.2a Market Exploitation 428 17.6b Succession Planning in Family-
Owned Businesses 445
17.2b Market Exploration 429
17.7 Planning for Harvest and Exit 446
17.3 Growing Within the Industry 432
17.7a Selling the Business 447
17.3a Vertical Integration Strategies 432
17.7b Cashing Out but Staying In 448
Global Insights Africa Focuses on Startups 433
17.7c Being Acquired 449
17.3b Horizontal Integration
Strategies 434 17.7d Dealing with Failure:
Bankruptcy 450
17.3c Alliance Strategies 434
17.8 Some Final Thoughts 451
17.4 Growing by Going Global 435
17.4a Finding the Best Global New Venture Action Plan 452
Market 436 Questions on Key Issues 452
Experiencing Entrepreneurship 452
17.4b Export Financing 436
Relevant Case Studies 452
17.4c Foreign Agents, Distributors, and
Trading Companies 437
Appendix 523
Appendix: ¢urrency13: Enabling Bank Trusted Peer-to-Peer Payments 523
Notes 543
Index 559
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
Preface
The sixth edition of this book came out in 2011 (copyright 2012), three years
after the financial crash and well into a global economic downturn. A strong
turnaround has yet to materialize and so entrepreneurs, who tend to thrive
in negative circumstances, are still the hope for the economic future of most
nations around the globe. As I noted in the previous edition, the developing
world has wholeheartedly embraced entrepreneurship as a way to pull itself out
of this enduring economic malaise. The world we live in today is vastly dif-
ferent from the one that existed when I wrote the first edition of Launching
New Ventures in 1995 as we headed toward the dot com boom and continuing
economic prosperity. Nevertheless, I would argue that the future of the United
States and certainly the world lies with entrepreneurs who start the innovative
businesses that create jobs and produce products and services to fuel the econ-
omy. For the foreseeable future, we will live in a world characterized by high
degrees of uncertainty rather than the more predictable risk with which we had
grown comfortable for several decades. Entrepreneurs are comfortable with risk
because they can calculate probabilities and outcomes for the risks they face.
Uncertainty, on the other hand, has no probabilities associated with it; it can’t
be calculated or predicted. To survive in a world of uncertainty, entrepreneurs
must develop businesses that are fast, lean, adaptable, and flexible. Whether a
new venture operates in the Internet world, the life sciences, manufacturing, or
services, entrepreneurs need to compress the product development timeline,
get to an early prototype quickly and cheaply with the minimum number of
features needed to meet the customer’s requirements, continually refine their
business models, and find ways to get traction as fast as possible. An uncer-
tain business environment means more than ever that the winners will be those
who launch businesses as entrepreneurs in the true Schumpeterian sense of the
word: disrupting what has gone before, looking for the unexpected, and creat-
ing new value.
The evidence for the benefits of entrepreneurship is clear when we study its
impact on society and on the economy. However, the evidence is not so clear
when we look at entrepreneurship in the academy. As educators and practitio-
ners, we assume more benefits than we can actually quantify. In the preface of
the previous edition, I referred to an important article written by one of the
early leaders in the field. It bears repeating here because the problem persists.
Researcher and Professor Dale Meyer wrote about the field of entrepreneur-
ship as a discipline in a provocative article for the Journal of Small Business
xv
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
xvi Preface
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
Preface xvii
more depth than the average book on entrepreneurship. The book also takes
a distinctly entrepreneurial view of new businesses as opposed to a small busi-
ness perspective. In a complex, global world, new business owners, whether
their business might be the next Google or simply a small restaurant, need to
think like an entrepreneur. They need to be opportunity-focused, innovative,
growth-oriented, and constantly looking for new ways to create and capture
value for customers. Today the entrepreneurial mindset is essential for survival
and growth.
Part One introduces the foundations of entrepreneurship and entrepreneur-
ial opportunity, which are important to understanding the decisions that entre-
preneurs make, the environment in which they make those decisions, and the
tasks they must undertake before starting a new company. In Chapter 1, read-
ers will learn the nature of entrepreneurial ventures and how they are distinct
from other types of businesses as well as the role of entrepreneurship in the
economy. Chapter 2 dispels many myths about entrepreneurs and helps readers
understand the characteristics and behaviors that work for and against entrepre-
neurs. Readers also learn about the entrepreneurial mindset, which is so critical
for a successful startup. Chapter 3 introduces the subject of opportunity and
how entrepreneurs create and shape opportunities for themselves.
Part Two addresses the heart of entrepreneurial activity, the testing of a busi-
ness model through feasibility analysis. It opens with Chapter 4, “Analyzing
the Industry and Market” where readers will learn how to study an industry,
the environment in which the new business will operate, and follows that with
a discussion of how to effectively conduct market research to understand cus-
tomer needs and levels of demand. Chapter 5 focuses on the design, develop-
ment, and testing of a business model as well as how innovation happens in all
the components of the business model. Chapter 6 explores the way entrepre-
neurs develop products and services; it considers product development using
lean methodologies, prototyping, and the minimum viable product. Chapter 7
considers ways to protect a startup’s assets through intellectual property rights.
Chapter 8 looks at how to build an effective founding team and also discusses
how to determine what gaps in experience and expertise may exist in the man-
agement team and how to compensate for them with such solutions as strategic
alliances and independent contractors. Chapter 9 closes this part by address-
ing the startup resources entrepreneurs must gather and how to calculate the
required capital and other resources needed to launch the venture and operate
it until it achieves a positive cash flow from the revenues it generates.
Part Three deals with business design, those activities that take place once
you know you have a feasible venture. It begins with Chapter 10, which
describes how to move from a feasibility analysis to preparing a business or
execution plan. Chapter 11 deals with the design of an entrepreneurial com-
pany, considering how entrepreneurial businesses are organized, how entrepre-
neurs determine the best business location, and how they develop their initial
human resource capability. Chapter 12 focuses on how products and services
are produced and addresses issues related to planning the startup operations of
a new business, such as production, quality control, customer service, outsourc-
ing, and managing the supply chain. Chapter 13 looks at the legal form of the
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
xviii Preface
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
Preface xix
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
xx Preface
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
Preface xxi
Supplemental Materials
Key instructor ancillaries (Instructor’s Manual, Test Bank, and PowerPoint
slides) are available on the support website located at www.cengagebrain.com,
giving instructors the ultimate tool for customizing lectures and presentations.
The Instructor’s Manual is a comprehensive and valuable teaching aid,
featuring chapter summaries and author notes, chapter objectives, brief chapter
outlines, answers to end-of-chapter questions, suggestions to end-of-chapter
activities, supplementary lecture materials, and Case Study teaching notes.
The Test Bank, revised and updated, includes a variety of true/false, multiple
choice, and short answer questions in varying levels of difficulty, which empha-
size the important concepts presented in each chapter.
The PowerPoint® Presentation provides instructors with comprehensive
visual aids for each chapter in the book. These slides include outlines of each
chapter, highlighting important figures, concepts, and discussion points.
Visit the text Web site at www.cengagebrain.com to find instructor’s support
materials and study resources to help students practice and apply the concepts
they learned in class. The password-protected site contains resources for both
students and instructors. For students it provides online interactive quizzes and
flashcards. For instructors it includes downloadable Instructor’s Manual and
Test Bank files, as well as downloadable PowerPoint® Presentations.
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
xxii Preface
Acknowledgments
Many people helped make this seventh edition of Launching New Ventures
happen—entrepreneurs, university students, professors, and, of course, the pub-
lishing staff at Cengage. In particular, I would like to thank Development Editor
Chris Santos, who kept me on track through a very fast production schedule.
In addition, I want to express my appreciation to Jason Fremder, Product
Manager, and our Project Manager at Lumina Datamatics, Joseph Malcolm.
I want to thank the instructors who used the sixth edition and provided
feedback, as well as my students at the Lloyd Greif Center for Entrepreneurial
Studies at the University of Southern California, who willingly share their ideas
and comments with me. I also want to thank those instructors who provided
formal manuscript reviews at various stages of the revision process for this and
previous editions:
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
Preface xxiii
And finally, I would like to thank my husband, John; and our children, Rob,
Jaime (a writer herself), Betty, and Greg for their love and support.
K.R.A.
Copyright 2016 Cengage Learning. All Rights Reserved. May not be copied, scanned, or duplicated, in whole or in part. Due to electronic rights, some third party content may be suppressed from the eBook and/or eChapter(s).
Editorial review has deemed that any suppressed content does not materially affect the overall learning experience. Cengage Learning reserves the right to remove additional content at any time if subsequent rights restrictions require it.
Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:
benne, könyekké olvadt és két kezét édesapja nyaka köré csapva,
úgy zokogta:
– Kis apám, kis apám, a te leányodnak vége.
– Mi történt? rebegte a szegény öreg – az istenért mondd meg,
hiszen végre is apád vagyok.
– Megcsalt, meggyalázott! – kiáltott kétségbeesetten – az én
uram gazember!
A báró himbálta fejét, mintha a foga fájna. Aztán gyöngéden
megfogta Olga kezét, egypárszor végigsimogatta és mondhatatlanul
lágy hangon szólt:
– Meg kell bocsátani, kis anyám, nekünk gyöngéknek mindig
csak meg kell bocsátani.
– Meg kell bocsátani – ismételte Olga, majd hirtelen eszébe jutott
valami.
– Mondd csak, kis apám, te is megcsaltad a mamát?
Az öreg ember elpirult.
– Miket beszélsz – dadogta zavartan – hát minek nézel?
– Úgy-e? – kiáltott föl szinte diadalmasan Olga – ugy-e, hogy
téged sért már a gondolata is? Mert te jó, te becsületes vagy, hanem
az enyém – gazember.
– Nincs igazad, édes leányom – szólt a báró – Deméndy derék,
tökéletes ember. Én sem vagyok jobb nálánál, csak gyöngébb. A
gyönge emberek mind becsületesek, mert a bűnhöz erő kell. Ha
megcsalt, ballépés volt, amilyet valamennyien elkövetnek. A férfiak
nem tulajdonítanak oly nagy fontosságot az ilyesminek. Nem több
az, mint egy üveg pezsgőt inni meg, jó társaságban. Ez a konvenció
s ha csak azt tartod becsületes embernek, aki nem csalja meg a
feleségét, a mi társaságunkban bizony hiába kutatsz ilyen ember
után.
– Milyen világban éltem akkor? – kiált föl Olga.
– Olyan világban – felelt szeliden az öreg, – melyet senkisem
hagy el boldogan, aki megismerte. Te, édes kis anyám, a legtovább
kerülhetted ki a megismerését, ne zúgolódjál, hogy későbben ért el a
sors, melyet mások abban a pillanatban ismernek meg, melyben azt
hiszik, hogy övék a mennyország.
Olga csak rázta szegény fejét. Ez a bölcsesség nem fért beléje.
Majd hirtelen megfogta édes apja kezét, ellökte magától és
hátrahanyatlott.
– Aludni akarok, – szólt fás hangon és behunyta szemét.
Nyomban aludt is.
Kömley báró ott ült az ágyánál és nem mert megmozdulni. Vagy
egy óra mulva a beteg fölriadt és minden átmenet nélkül kérdezte:
– Mondd csak, mielőtt mamát ismerted, voltál-e szerelmes?
A báró elpirult.
– Kis anyám – szólt zavartan, – különös dolgokat kérdezel.
A beteg szeme lázban csillogott.
– Minden különös – szólt – és azt akarják, hogy mindent
természetesnek találjak. Felelj! – kiáltott durcás akaratossággal –
akarom, hogy felelj. Meg akarom tudni, hogy az én uram mennyiben
hasonlít másokhoz.
Az öreg úr most már értette leányát és elhatározta magát. Ha így
áll a dolog, majd mond olyanokat, hogy hozzá képest Deméndy
arkangyal lesz.
– Felelek, kis anyám, de aztán ne nagyon vesd meg a te szegény
apádat. Ami gyarlóságot felőle megtudsz, az általános emberi
gyarlóság. Hát tudd meg, édes kis anyám, hogy más a szerelem és
más a szeretkezés. Anyádnak jó szívvel mondhatom, hogy előtte
soha senkit nem szerettem s ha Deméndy ugyanazt mondta neked,
el is hiheted. Az ember csak egyszer szeret igazán, de sokszor
vétkezik. Ez, – hogy is mondjam? – hozzátartozik a férfi
természetrajzához. Bocsáss meg, kedves gyermekem, hogy ilyen
dolgokat beszél neked a te szegény öreg apád, nem is igen megy
ajkamról a szó, mert lásd, a trágárság most is pirulásra készt, de
meg kell tudnod, hogy hogyan itéld meg uradat. Nem lettem
rosszabb ember, az egészség kérdése ez, mint a fürdő, mint a
táplálkozás, mint a mozgás, a torna, vagy mi egyéb. Se a szívnek,
se az erkölcsnek nincs hozzá köze, legfölebb az ifjonti
könnyelműségnek és életkedvnek. Értesz engem, kis anyám?
Olga tágra meresztett szemmel hallgatta atyját, a kérdésére
pedig különös jelentősen igent bólintott. Aztán beletemette arcát a
párnába és hang nélkül zokogott. A könye se folyt, csak testét rázta
a roham. A báró szeliden símogatta haját, vigasztaló szót nem mert
ejteni. Végül elcsöndesedett, úgy látszott, ismét alszik.
Így telt el a délután. Elaludt, majd ismét hirtelen fölriadt és
mindennemű kérdésekkel állt elő. A báró is észrevette, hogy még
álmában, vagy ájulásában is egyre az ő nagy kérdésén töprengett,
csudálatos, kifürkészhetetlen rendszerességgel vetvén föl sorjában a
kérdéseket s amit megtudott, azt magában összeillesztgette.
– Mit csinál most Miklós? – kérdezte.
– Egész éjjel ágyadnál virrasztott. Ki se mozdult a házból. A
szobájában van és föl-alá járva, hallgatódzik minden neszre és
kesereg utánad. Kis anyám, ha látnád, megesnék rajta a szíved és
nem gondolnád többé, hogy nem szeret.
Majd újabb kérdés:
– Mondd csak, a házas embernek is az egészsége parancsolja,
hogy szeretőt tartson?
Az öreg úr előre remegett már minden ilyen kérdéstől. Szegény
feje alig tudott valamit a léhaságok világából, de érezte, hogy
mennél általánosabbá, mennél kötelezőbbé teszi őket a férfi
számára, annál jobban menti azt az egyet, akire leánya gondol. Most
is ebből a szempontból felelt:
– Mi tűrés-tagadás, kis anyám, ez is megesik.
– Mikor?
– Hát… tudod, erről bajos beszélni, például amikor a feleség
beteg, vagy gyönge, bizony akkor megesik, hogy…
Tovább nem mondta. Olga fehér lett, mint a kréta és rémülten
nézett apjára. Majd valami őrületes dühvel fakadt ki:
– Hát mért nem tanítjátok meg erre a leányotokat? Miért kellett
bután és tudatlanul belemenni egy életbe, mely tele van förtelemmel,
utálattal és veszedelemmel? Miért nem mondjátok meg, hogy a
házasság baromi állapot és miért adtok férjhez egy leányt, aki
gyönge és beteg?
– Kis anyám! – kiált megrettenve az öreg úr.
– Én vagyok az oka, én vagyok az oka! – kiáltott magánkivül
Olga. Kicsi hangját annyira megfeszítette, hogy majd megszakadtak
a hangszálak. Szerencsére ismét elfogta a hangtalan síró roham,
mely annyira kimerítette, hogy halálszerű álomba merült, melyből
aznap már nem is ébredt föl.
Édes apja csak ült mellette és gondolkodott. Olyasfélét érzett,
hogy tennie kellene valamit. Például fogni a leányát és vinni
magával, el ebből a világból, amely tönkreteszi a tisztát és valóságos
belső titkos tanácsossá őt. De eszébe jutott a felesége és sóhajtott.
Az fog történni, amit ez akar, tehát neki semmi köze a dologhoz.
Csak a vejére gondolt nagy keserűséggel. Majd reménykedik: hátha
nem igaz? csak valami gonosz látszat szól ellene? De nyomban ezt
a föltevést is elejtette; a felesége is hiszi, tehát igaz. Az az ember,
akiről azt hitte, hogy nincs más gondolata, csak Olga, szeretőt tart.
Borzasztó. És a perfekt világfi nem tud annyira vigyázni, hogy
titokban maradjon a bűne.
Hat óra után beállított Kömleyné. Mi ujság? Alszik? akkor a báró
mehet. Úgy látszik, a gyerek kezd már csillapodni, akkor át is
szállítjuk magunkhoz.
– Válást akar? – kérdi félénken a báró.
– Természetes. Olgának jó izlése van, undorodik attól az
embertől. Ok van rá bőven, együttmaradásra meg nincs egy sem.
A báró kezet csókolt feleségének és ment. A Deméndy dolgozó-
szobája előtt megállt habozva, fejét csóválta és tovább akart menni.
De az ajtó nyílt és Deméndy előtte állt.
– Hogy van Olga? – kiáltott izgatott hangon, – hát te sem tartasz
érdemesnek, hogy róla értesíts?
– Alszik – mondja halkan a báró, majd erőt vett rajta a keserűség.
– Miklós, Miklós, ezt nem vártam volna tőled.
– Mit? – fakadt ki Deméndy – mit nem vártál tőlem? Ne
beszéljetek többet erről a dologról, mert nem tudom, mit csinálok. Az
én vétkem komisz, de nem komiszabb akárki másénál. Hanem amit
a feleséged csinált, az példátlan, az… az… nem, nincs arra szó.
– Mit csinált? – kérdi az öreg elképedve.
– Ő rendezte az egész dolgot, ő tört ellenünk, még mielőtt
valamit tudott volna, ő fogta fel leveleimet, ő világosította fel a
leányát és… és ő öli meg a feleségemet. De ha az bekövetkezik,
Kömley Ede báró úr, vigyázzon a feleségére, mert számadásom
rettenetes lesz!
Az ablak felé fordult s ketté harapta a szivart, melyet foga között
szorongatott.
– Állok elébe – szólt csöndesen a báró, a feleségemről azonban
ne gorombáskodj, mert azt nem tűröm el.
Ezzel ment. Deméndy nem is hallgatott rá, nem is értette. Hogy
mi gyötörte oly rettenetesen? Azt hitte, a felesége veszedelme. Úgy
is érezte, hogy most már igazán, szerelmesen szereti a kicsi
asszonyt. De voltaképpen csak a felelősség érzete sujtotta. Meghal,
gondolta és ő ölte meg. Ezt nem tudja elviselni. Ezért a hosszú,
magános órák töprengéseiben, vívódásaiban bűntársul magához
láncolta Kömleynét, majd egyetlen bűnösül. Szenvedjenek együtt.
Fásultabb óráiban, ha hallotta, hogy Olga nyugodtan beszélget,
vagy alszik, elfogta a skepszis.
– Dehogy hal meg! gyöngébb, mint más, de nem különb. Az
asszonyok nem halnak meg a szerelemtől, a csalódástól sem. Ki
fogja heverni és akkor vagy megbékül, vagy elválik. – Szabad
leszek, gondolta tovább és iparkodott örülni a szabadságnak, de
nem tudott. Szíve összeszorult a gondolatra, hogy kicsi édese
elhagyja. Majd ismét ellágyult: ha nem is hal bele, de kigyógyulni,
boldoggá lenni szegény nem fog többé soha.
Már több huszonnégy óránál, hogy otthon van, mindig magában,
mindig ezekkel a gondolatokkal elfoglalva. Aztán meg kivertnek
érezte magát a saját házában. Olykor gyerekesnek is látta helyzetét.
Ide dugták, nem szabad mutatkoznia, fogoly, akit majd csak a bíró
elé fognak vezetni. Eh, ezt nem tűri.
Majd féltékenység bántotta. Voltaképen az anyja sem kevésbé
vétkes, mint ő, mért hogy mégis hozzászít, őtőle pedig írtózik? Tán
nem is szereti, nem is szerette. Még a megcsalt asszonyban is kell
élnie a szerelemnek. Az a pár mondat pedig, amit a kulcslyukon
keresztül meglesett, oly dermesztően szívtelennek hangzott.
– Annál jobb – gondolta sóhajtva – ha szerelméből is kigyógyult,
akkor még lehet belőle valami. Talán grófné is – tette hozzá, az
anyósa becsvágyára gondolva.
2.
Reggelre Olga úgy érezte, hogy már semmi baja sincs. Még a
szíve sem fáj, még boldogtalannak sem érezte magát. Csak nem
tudott fölkelni. A sikertelen kisérlet után rosszra fordult a kedve és
egyedül akart maradni. Beteg volt, akarhatott. Csak egyedül,
egyedül, nem szólni senkihez, nem hallani senki szavát. Behunyt
szemmel, a fal felé fordulva, szinte egész nap mozdulatlanul feküdt.
Édes anyja, majd édes apja óvatosan be-benézett hozzá, de látván,
hogy nyugodtan fekszik, nem háborgatták. Jó a nyugalom.
Estére aztán mintha fölébredt volna. Fölült ágyában és vidáman
kiáltotta:
– Éhes vagyok!
Kapott egy kis tejet, egy kis sonkát, ezt roppant jókedvvel
fogyasztotta el. Aztán körülnézett, mint az elkényeztetett gyerek,
egyszer csak azt mondta:
– Hát Miklós merre van?
– Látni akarod? – kérdi meglepetve a báróné.
– Hogyne!
– Vigyázz leányom, ismét megárt, mint tegnap.
– Akkor csak ujonc voltam, most már nem lesz baj. Aztán végre
is az asszonynak csak kell érintkeznie az urával.
– Nem urad többé – mondja Kömleyné.
– Téved a mama – szól Olga szokatlanul határozott hangon –
csak most lesz igazán az uram.
Kömleynét meglepte ez a hang, elannyira, hogy nem is mert
ellenkezni. Beteg szegény, gondolta, most ne ingereljük föl. Néhány
perc mulva berontott Deméndy. Remélni nem mert, csak iszonyúan
aggódott. Lelkülete annyira fel volt már zaklatva, az aggodalom, a
lelkifurdalás, az elkeseredés, a megalázkodás, hogy mint a kutya
csatangol a házában, aztán meg Éva tolakodása, hogy most már
maga sem tudta, voltaképpen mi bántja. Habozva megállt a szoba
küszöbén és nézte felesége fehér gyermekarcát, melyről semmit
sem olvashatott le. A hajdan oly beszédes nagy szem kicsivé
zsugorodott és teljes egykedvűséggel függött rajta. Sovány kis karját
feléje nyujtva, üdvözölte:
– Jó estét, Miklós, sajnálom, hogy akkora nyugtalanságot
okoztam önnek, mint látja, teljesen fölösleges volt.
Deméndynek a szívébe vágott a hideg hang, a magázás.
Odalépett az ágyhoz s megragadta kezét, mely csak első pillanatban
remegett az érintéstől.
– Olga – szólt reszkető hangon – hidd el, hogy mindig szerettelek
és méltó vagyok a bocsánatodra.
– Köszönöm – felelt az asszony és felült az ágyban – szavából
azt látom, hogy nem haragszik rám.
– Én Önre? – Nem volt ereje többé, hogy tegezze a feleségét.
– Igen, barátom, mert sokkal több kellemetlenséget okoztam
önnek én, mint ön nekem. Olyan életre kényszerítettem és oly
hazugságokat követeltem öntől, amik nem valók a mi életünkbe.
Megokosodtam, ennyi az egész, ami történt. És ugy-e bár, nagyon
jó, ha az embernek okos felesége van?
Deméndy nem tudta mire vélni ezt a beszédet. Ránézett és nem
ismert benne többé a feleségére. Igazán csak valami feltűnő
hasonlatosság volt az előtte ülő beteg és a kicsi édes között, aki
tegnapelőtt még a fészekben várta. A gyerekszáj körül kemény
vonások rajzolódtak, a kifürkészhetetlen mélységű szem, melyből
hol rajongó érzelmet, hol meg bohón komolykodó gondolkodást
látott, most hideg értelmességgel, öregesen és józanul tekintett rá és
oly átható közömbösséggel, hogy alig birta állani. Nem értette, de
mégis azt gondolta magában, hogy nincs az a desperatus drámai
jelenet, melyet szívesebben nem fogadott volna, mint ezt a
vérdermesztő előzékenységet, mely mögött érezte, hogy valami
rettentő veszedelem lappang.
Kömleyné is majd kővé meredt meglepetésében. Mégis ő találta
föl magát hamarább és gőgösen fölemelve fejét, közbeszólt:
– Remélem uram, hogy ez a beszéd nem vezeti önt félre a
történtek igazi következményei tekintetében.
– Engedje meg, mama – szólt Deméndyné metszően – de a
kettőnk dolgát igazán csak mi ketten fogjuk elvégezni. Nem veszi
rossz néven, ugy-e bár?
Ezt a kérdést úgy hangsúlyozta, hogy Kömleynének meg kellett
értenie. Ezen a hangon szokta ő alkalmatlan férfilátogatóit
kitessékelni.
– Különben is – folytatta Olga – kettőnk között már csak az a
kérdés vár tisztázásra, hogy hová utazunk. Mert az egész história
nem jelent egyebet, mint változást az úti programmban. Tegnapelőtt
még éretlen gyerek voltam, és holmi kegyeletes terveket szőttem,
ezekről persze le kell tenni. Mit gondol barátom, ne menjünk Tátra-
Füredre? Ott igen kellemes társaságot találunk mind a ketten.
Nemde? Hiszen a minisztere is ott tartózkodik, s a klubja is elég
szépen van képviselve.
– Gúnyolódik! – gondolta Deméndy elképedve – mire véljem?
– Ön, mama, – folytatta változatlanul egykedvű hangon Olga –
gondolom, nem akarna velünk jönni. Azt hiszem, nem érezné magát
oly fesztelenül a mi társaságunkban, mint eddig, amióta tudom, hogy
az uram önnek udvarlója volt. Vagy egyebe is? – fordult hirtelen
Kömleynéhez, oly egyszerűséggel, mintha egy gombostű után
kérdezősködött volna.
Kömleyné fölpattant.
– Hogy merészelsz? – kiáltotta reszkető ajakkal.
– Bocsánat, mama – szólt Olga teljes nyugodtan – én csak
kérdezek. Amit eddig mondott, sem én csaltam ki önből. Azt hittem,
ön szeret ezekről a dolgokról beszélni.
Kifáradt és hátrahanyatlott.
– Beteg vagy – szólt Kömleyné hidegen – alkalmasint lázad is
van.
Olga mosolygott és behunyta szemét.
– Tartok tőle – szólt gyengén, – hogy ezentúl mindig lázam lesz.
Nem értem, hogy amikor olyan vagyok én is, mint a többi okos
asszony, miért tartanak betegnek.
A beszélgetés erre megszakadt. Olga úgy feküdt, mintha aludna.
Kömleyné izgatottan járt fel-alá a szobában, Deméndy pedig
elfogultan ült a felesége ágyán és az érzéketlen fehér arc vonásaiból
magyarázatot akart olvasni e különös viselkedéshez. Olykor
tekintete rátévedt anyósára, ki még most is gőgös és hideg tudott
lenni, noha járása-kelése és a gyilkos, megvető tekintet, melyet
olykor vejére vetett, óriási izgatottságra vallott. Végre is nem állhatta
tovább.
– Azt hittem – szólt – ön is idétlennek fogja találni ezt a mi
együttlétünket, és véget vet neki. Tévedtem, ennélfogva leányomnak
le kell mondania ápolásomról.
Deméndy némán meghajtotta magát, ezzel vette tudomásul
anyósa távozását, aki köszönés nélkül becsapta maga után az ajtót,
hogy Olga felriadt.
– Elment? – szólt fejét fölemelve.
– A mi rossz szellemünk – mondja Deméndy mély keserűséggel.
– Olga, édes, ugy-e, csak a mama miatt beszéltél oly rettentő
hidegen és most ismét olyan leszel, mint voltál, az én édes egyetlen,
kicsi édesem, akinek sohasem lesz többé oka panaszkodni az urára.
Olga fejét rázta. Egy pillanatra szeme rajta függött az urán valami
bús, sirató szeretettel, aztán ismét hideg és okos volt, mint azelőtt.
– Nem, Miklós, amit mondtam, nem volt komédia. Hiszen ha volt
okom valamit meggyűlölni, úgy a komédia az. Igazán és őszintén
mondom, amit igazán és őszintén gondolok. Megnyilt a szemem és
tisztán látok. Gondoljon Don Quijote-ra, aki kijózanodik hóbortjából
és már tudja, hogy nincs többé lovagkor, de nem hal meg. Ilyen
vagyok most én. Nem haragszom magára, ön nem vétett nekem
semmit. Sőt jó volt hozzám és iparkodott legalább látszatban
megszerezni nekem azt a lovagi szép világot, melyben én
képzelődtem. A fészek! – kiáltott föl és kacagott. – Szegény
barátom, képzelem, mennyit kellett szenvednie amiatt a fészek miatt.
Még ma széthordatom.
– Ezt nem fogod tenni – kiált Deméndy – nem, nem engedem,
lesz még idő, édes, amikor boldogok leszünk a fészekben, addig
hadd várjon reánk.
Olga komolyan nézett az urára.
– Ne gyerekeskedjék, Miklós, csak nem kezd most ön hinni Don
Quijote-ba? Önnek eddig nem volt igazi felesége, mert éretlen
gyerek voltam és ostobaságokra kényszerítettem. Ezentúl igazi
felesége lesz, olyan leszek, mint a többi és ön is olyan lehet akkor,
amilyen, sőt azt akarnám, hogy még szabadabban élhessen
hajlamainak, mint a többi férfi, mert megszolgált érte. Azért azt is
gondoltam, hogyha végleg még nem szakított vele, oda vihetné azt
az Évát is.
Deméndy ajkába harapott.
– Nem teszi helyesen, ha gunyolódik velem – szólt halkan.
– Bocsásson meg, nem akartam bántani. Tehát jó, ne hozza
magával, akkor kettős igyekezettel rajta leszek, hogy pótoljam őt.
Deméndy alig türtőztethette magát.
– Olga – szólt összeráncolt homlokkal – magán nagy sérelem
esett, rettentő szenvedést okoztam önnek, joga van szeget-szeggel
viszonozni. De remélem, egy idő mulva be fog telni az elégtétellel,
mert nincs az a sérelem, melyet örök időn át kellene expiálni.
– Ön nagyon érzékeny, uram és ezt fölötte sajnálom. Értsen meg
végre. Nem az a célom, hogy önt boldogítsam, hanem hogy
teljesítsem azt a kötelességet, melyet a józan világ a feleségre
hárított. Nem szabad követelőnek lennem, nem szabad
szentimentálisnak lennem és nem szabad betegnek és gyengének
lennem. Mindezt meg fogom tenni, a többihez semmi közöm.
– Higyje el, Olga, én igazán, mélyen és forrón szeretem!
– Ez is hozzátartozik a házassághoz? – kérdi egész komolyan –
akkor azt is elvállalom, hogy szeretem. Ámbár azt hiszem, az egy
kissé tökéletlenné teszi a házasságot. És most, barátom, engedje
meg, hogy a beteg jogával éljek: hagyjon magamra, fáradt vagyok, a
viszontlátásra holnap!
Kezet nyújtott Deméndynek, aki az ajkához emelte. Aztán mély
megindulással föléje hajolt. Deméndyné nem ellenkezett. Nyitott
szemmel nézett az urára, amíg az forró csókot nyomott az ajkára.
– Nem lesz mindig így – rebegte a férfi s az ajtóból ismét
visszafordult és újból megcsókolta – meg fogod látni, hogy
visszatérnek fészkünkbe a régi istenek, akikről azt hiszed, hogy meg
kell őket tagadnod.
Deméndyné csak intett a fejével, nagyon fáradt volt.
Másnap az államtitkár, elvégezvén a miniszteriumban
szabadsága ügyét, délben visszatért s meglepetve hallotta, hogy
felesége fölkelt és kikocsizott. Egy pillanatig aggódott: hátha ebben
is baj van, de csakhamar megnyugodott. A hálószobában ugyanis
ismét föl volt állítva a másik ágy. Valamit gondolt és lopva átsietett a
fészekbe. A fészekből ki voltak hordva a pálmák.
Az államtitkár csóválta a fejét. Mi lesz még ebből? Az élet, ha
ilyen lesz, amilyennek a felesége most vele érezteti, egyszerűen
elviselhetetlen. Nem értette magát. Hiszen valamikor a szó szoros
értelmében ez volt az ideálja. Sőt ezt várta is a házasságtól. Egy
feleség, aki nem követelő. Egy viszony, mely szentesített voltánál
fogva leköti a szenvedélyt és nyugodalmat biztosít. Hát ez most
mind megvan. Igen, de valami szörnyű malicia rejlik mögötte, s
valami iszonyú szenvedés. Mert abban egy pillanatra sem tudott
hinni, hogy Olga csakugyan a mivoltában, a lelkében, az érzésében
olyan lehetne, amilyennek szavaiban és tetteiben magát mutatja.
– Hiszen ha valóban olyan volna – gondolta – akkor elbánnék a
maliciáival, s magamhoz tudnám kényszeríteni a szívét is. De
szenved, szegényke szenved, nem értem, micsoda rettentő hatalmat
ad ennek az asszonynak fölöttem a szenvedése!
Már három órára járt az idő, mikor a kocsi berobogott. Tele volt
rakva csomagokkal, skatulyákkal.
– Megbocsát – szólt mosolyogva – hogy késtem, amint látja,
bevásároltam és ez megmagyaráz mindent. Nincs asszony a
világon, aki el ne késnék, amikor bevásárol.
Egy kicsit ki is pirosodott a nagy bevásárlásban, melyet most
végzett először anyja nélkül. Deméndy ránézett és csodálta.
Bizonyos bájos rugalmasság volt egész mivoltán, a kicsisége is
mintha erővé változott volna. Apró kacér kalapkája alatt arca az
operette soubrettekére is emlékeztette. Semmi gyerekesség, semmi
ügyefogyottság, ez az asszony igazi asszonnyá változott!
Ebéd alatt pedig csak bevásárlásairól beszélt, meg arról, hogy
mennyi dolga lesz azután. Hogy kimélje magát? – kacagott. Soha
életében oly erősnek és oly jól nem érezte magát. De alig van
ruhája, az sem az ő ízlése szerint való. Délutánra berendelte a
varrónőjét, lesz dolog a válogatással, a kombinálással, eltart ez vagy
három napig is. Aztán a sok próba, meg mi, de azért nem baj,
asszonynak élvezet, ha ruházatával bajlódik, de aztán majd
meglátja, hogy milyen szép is lesz minden. Még divatot is csinál
Tátrafüreden.
– A tanácsára is szükségem volna – szólt azután, – hiszen önnek
akarok öltözködni és még nem ismerem az ízlését. Nem mutathatná
meg Évát? Szeretném látni, hogyan öltözködik.
Deméndy lecsapta a kést és ránézett az asszonyra, aki egészen
elfogulatlanul állta tekintetét.
– Olga! – szólt csöndesen, szinte könyörögve és legyűrte
ingerültségét.
– Nem akar megérteni – folytatja csökönyösen az asszony –
mondtam már, hogy viszonyát egészen természetesnek találom s
mivel tudom, hogy ez a hölgy le tudta magát kötni, meg akarom
szerezni az eszközöket, hogy én is leköthessem. Én tetszeni akarok
önnek, Miklós, s önt ez sérti.
– Ne akarjon nekem tetszeni, önnek erre semmi szüksége.
– Aztán meg kiváncsi is vagyok – folytatja Deméndyné – igazán
kiváncsi vagyok, hogy milyen az a leány. Mondja, hasonlít rám?
– Nem – nyögi Deméndy a fogai között.
– Vagy a mamára? – kérdi, jó étvággyal falatozva.
– Ne kínozzon már.
– Hiszen csak kiváncsi vagyok. Aztán ugy-e nem került annyiba,
mint én?
Deméndy nem bírta tovább. A vér elborította agyát.
– Kedves Olga – szólt fojtott hangon – ön számot tarthat
mindenre, amit egy megbántott asszony elégtételül megkíván, de én,
bármennyire akarnám is, nem vagyok képes arra a szerepre, melyet
velem játszatni akar. Ha semmiképen sem akar megbocsátani, akkor
történjék meg inkább a legrosszabb, ami rám csak képzelhető,
váljunk el. Ne féljen, ez sem enyhébb bosszú, mint az öné, de
legalább illőbb önhöz is, én hozzám is.
Deméndyné lehajtotta fejét, merengő szomorúságában ismét
megnyilatkozott a régi édes, de aztán csak rázta fejét és vége volt.
– Erről szó sincsen – mondotta – nekem jogom van ahhoz, hogy
igazi asszony legyek, mint a többi. Odaadó leszek, hű leszek,
szerető is leszek, de azt egy férfi sem kívánja a feleségétől, hogy
törődjék az ő érzékenységével.
– Akkor, kedvesem, én teszem meg a kellő lépéseket.
– Ezt nem fogja tenni, mert gyávaság volna. Tessék
megzabolázni engem, ha férfi, idomítson, parancsoljon, védekezzék,
vagy büntessen. Ha tetszik, veszekedjék, legyen kíméletlen és aztán
kárpótolja magát a házon kívül, de megszökni nem engedem. Végre
is nem én vagyok házasságtörő, hanem ön. Mi oka volna önnek
válni?
– Úgy beszél – szól keserűen Deméndy, – mintha az édes anyja
oktatta volna ki. Ez a kegyetlenség becsületére válnék ő
méltóságának is.
– Egy okkal több, hogy tovább is ilyen maradjak. Hiszen önnek,
mint tudom, faibleje volt ez a kegyetlenség.
Farkasszemet néztek egymással. Deméndyben forrt a vér, de
csak türtőztette magát. Olga fölkelt és kezet nyújtott neki.
– Egészségére.
Deméndy ajkához vitte. Olga közel hajolt hozzá.
– Nem akar megcsókolni?
– De igen.
Hidegen, formálisan homlokon csókolta. Aztán az egyik jobbra, a
másik balra ment.
– Ezt nem fogom elviselni – mondotta magában Deméndy, de
azért csak elviselte.
Felesége csakugyan egész délután a varrónőjével volt elfoglalva.
Deméndy járt az elintézendő dolgai után, este a klubba is betért.
Mikor hazaért, Olga már ágyban volt. Nincs semmi baja, csak egy
kicsit fáradt, egy kicsit lusta. Vacsorálni is fog, ha nincs kifogása
ellene, majd az ágya mellett fog teríttetni.
Aztán magyarázgatta, milyen ruhákban állapodott meg. Egyet
maga is komponált. Extravagáns, de nagyon szép, határozottan
tetszeni fog. Egy angol derék, francia dísszel és betyárujjakkal. Majd
meglátja, milyen pikáns lesz benne.
– Igaz is – szólt azután, – már délben akartam kérdezni,
fölkereste már Évát? A levelében még egy találkozást követelt.
– Nem! – förmedt föl Deméndy durván.
– Rosszul tette – mondja Olga – s igazán kérem, ne
érzékenykedjék, mikor erről beszélek, de a magam érdekéről van
szó, azért teszem. Önnek teljesítenie kell e hölgy kívánságát, hogy
botrányt ne csináljon. Ez fölötte kellemetlen volna, mert ha
nyilvánosan is tudomásomra jut az eset, akkor a társaság kedvéért
nekem is scénákat kellene csinálnom. Úgy-e?
– Sohse törődjék vele, majd elintézem a magam dolgát.
– Akkor jól van, hiszen egyebet sem akarok, mint hogy elintézze.
Így végződött a vacsora.
– Nem akar elmenni? Az est igen kellemes. Sajnálom, hogy
olyan fáradt vagyok, de talán holnap vele mehetek.
– Köszönöm, itthon maradok.
– Vigyázni kell az egészségére – folytatja Deméndyné – a többi
urak, akik még itt vannak, nem ülnek otthon, s bizonyára az
egészségük kívánja meg, hogy házon kívül szórakozzanak.
– Ön virtuózságra vitte a csipkedést – fakad ki Deméndy vonagló
ajkkal – de jól van, tűrni fogom, amíg önnek csak jól esik.
– Jó mesterem volt – suttogja Olga és lehanyatlik a feje.
Deméndy fölébe hajol és két könnycsepp szivárog szemébe.
– Édes, édes! suttogja az asszony fülébe.
Ez a kezével egy párszor végig simítja a férfi haját, aztán ellöki
magától és csukott szemmel int neki: menjen.
Aztán hirtelen, mintha most jutott volna eszébe, fölkiáltott:
– Azaz hova is gondolok? Hiszen este van s ez a szoba az öné
is. Tehát tetszése szerint, Miklós. Ha éppen szüksége van rám, ne
tekintse, hogy fáradt vagyok, ezt csak úgy mondtam.
Deméndy ezt is lenyelte. Az ajtóból visszafordult, felesége
meredt szemmel bámult utána, de teljesen érzéketlenül.
– Megtébolyodott – gondolta elhülő vérrel – nagy isten, mi lesz
ebből?
Az éjszakát dolgozószobájában töltötte. Másnap egész nap nem
találkozott feleségével. Időt akart neki engedni és ki akart térni a
gyilkos előzékenység elől, mellyel szegény Olga vele szembe
tüntetett. Vendéglőben ebédelt, aztán a minisztériumban belevájta
magát a munkába s öreg este volt, mire elszorult lélekkel hazafelé
tartott, ahol otthont többé nem talált.
Olga szalonjában várta, divatképeket tanulmányozva. Egy szóval
sem kérdezte, hol volt napközben, ellenben a legaprólékosabban
beszámolt a maga dolgaival. A bútorokat már bevonatta, a ládákat
lehozatta, két nap alatt teljesen rendben lesz, utazhatnak. Aztán
hozzátette:
– Sajnálom, hogy intézkedésemmel megfosztottam éjjeli
kényelmétől. Már jóvátettem hibámat, melyet nem is kellett volna
elkövetnem ha egy kicsit gondolkodom. Az a rend, hogy külön
szobája legyen, hát miért kényszeríteném a régi parasztsághoz?
Berendeztettem önnek öltözőmet, szomszédok vagyunk, de nem
zavarom. Bizony, nagyon okos rendszer ez, nem hiába olyan
általános.
– Mit gondol Olga, – kérdi Deméndy szeliden – mi lesz ennek a
vége?
Az asszony rideg arca erre a kérdésre felengedett, merengve
sütötte le szempilláit, úgy mondta, suttogó hangon:
– Meg fogunk öregedni és akkor vége lesz mindennek. Nem
hiszek már a halálban.
– Így nem akarok megöregedni – válaszol Deméndy vonagló
ajkkal – inkább főbelövöm magamat.
– Nem, nem! – sikolt Olga és rémülten tárja karjait ura elé. Ez
boldogan szökik melléje, a melléhez szorítja és forró csókokkal
borítja el arcát.
– Tehát szeretsz, úgy-e szeretsz még? Ó édes, tudtam, hogy
csak meg akarsz büntetni, de a szíved örökre az enyém.
Az asszony karja lehanyatlik, arca, melyet a férfi elvakult
csókokkal borít el, irtózatot és szörnyű fájdalmat tükröztet vissza. Fel
is szisszen és összeszorítja fogát – ha Deméndynek csak egy csöpp
józansága van, láthatta, hogy felesége az ő karjaiban most
tízszeresen érzi azt a kínt, melyet a fészekben a kelletlen
szeretkezések közepette ő szenvedett annyiszor végig.
– Szeretsz? – súgja Deméndy egészen boldogan.
– Igen – mondja Olga kurtán.
– Milyen hidegen mondod.
– Szeretlek, – ismétli Olga – most már elég meleg?
Deméndy elereszti feleségét, kijózanodott. Szomorúan néz rajta
végig és nehéz sóhajjal mondja:
– Tehát mindennek vége! Így is jó.
Olga újból megijed.
– Kis uram, – kiáltja – nem igaz, én… én… igazán szeretlek.
– Nem – szól Deméndy a fejét rázva – azért mondja, hogy meg
ne öljem magamat. Én pedig azt mondom magának, amit a
fészekben annyiszor hallottam, hogy szerelmet nem lehet hazudni,
megérzi azt az ember, ha igazán szeretik, azt is, ha csak mutatják.
Olga magához intette az urát. Megfogta fejét és a füléhez hajolt:
– Nem érzed? – súgta.
– Édes – kiáltott boldogan Deméndy, ez ismét a régi felesége volt
– most már érzem és esküszöm neked, hogy soha, de soha…
– Ne esküdj, – súgja az asszony és szájára teszi kezét – hagyjuk
a jövőt és hagyjuk a multat. De úgy-e, már nem gondolsz arra, hogy
meghalj?
– Nem, érzem, hogy igazán megbocsátasz.
– Meg fogom próbálni, Miklós, ne haragudj, de csak ennyit
mondhatok. Szeretlek és amíg kínoztalak, akkor is szerettelek. De
még undorodom magamtól, azt hittem, bele fogok halni és mégis
élek. Meg fogom próbálni, hogy újból megszokjam az életet.
– Édes, – áradozik Deméndy – a csapás nagy és váratlan volt,
értem, hogy hamarosan nem teheted magad rajta túl. De el fogod
felejteni és meg fogod szokni a te bűnös uradat, aki azért nem volt
sohasem rossz. Bízzál bennem, édes, idővel minden jó lesz.
– Jó lesz, – ismétli Olga – igen, idővel.
És három napot töltöttek még Budapesten, valami ősziesen bús
boldogságban. Olga gyöngéd és érzelmes volt. Az ura ölelését nagy
szeretettel fogadta, viszonozta is, bizonyos anyás odaadással, de
jókedv nélkül és mindig csak úgy, hogy az urának engedett. Aztán
elutaztak, a társaságba vegyültek és Deméndy a zajos életben
kezdett feléledni és kevésbbé figyelte feleségét. Látta, hogy nem
olyan, mint volt, de boldogan mondogatta magában: olyan most ez
az asszony, amilyennek lennie kell. Olykor arra is gondolt, hogy
megéri ezt az eredményt a krizis, melyen keresztülmentek, neki is,
aki felszabadult a kényszerromantika alól, Olgának is, aki most
igazán bízhatik benne – ilyen feleség mellett semmi oka többé a
csapodárságra.
Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade
Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.
ebookluna.com