Vik Mentes Finomságok

Az van, hogy én elég nagy előitélettel viseltetek a mindenféle mentes dolgokkal kapcsolatban. Hiszen, amiből kihagynak dolgokat, az nem az igazi. Nem lehet igazi. Vagy talán mégis? Esetleg jobb, mint az eredeti?

Nos, a Vik mindenmenetes cukrászdában eléggé meglepődtem. Alapból saját üzemükben készülnek a sütik, ahova egy porszemnyi glutén sem kerülhet be. Ugyanígy száműzve van a finomított cukor is. Sőt, a kínálatban szerepelnek tejmentes finomságok is.
Egy kicsit tartottam tőle, hogy majd fűrészpor ízű és állagú utánzatokkal kell beérnem, de ennél sokkal jobbat kaptam. Az itt kóstolt zserbó vagy sajttorta például egészen fergeteges! Nem mindig lehet egyből rájönni, hogy mivel pótolták a lisztet és a cukrot. Sőt, ez valójában üzleti titok is, hiszen a legtöbb recept kialakítása hosszú hónapokig tartó kísérletezés eredménye.
Egyébként már 43 saját fejlesztésű receptnél tartanak, és van köztük például kenyér és egyéb péksüti is.

Az biztos, hogy nagyon igényesen kiválogatott alapanyagokat használnak, ez az első falatnál érződik. A csoki az tényleg kakaóbabból készül, nem valami állományjavítós izé. Érezni a kókusz vagy éppen a dió aromáját és azt, hogy ezek nagyon tartalmas kis finomságok.
Ahogy Dr. Móré Viktória tulajdonos is elmondta, egy-egy szelet délutáni elfogyasztása után már nem is nagyon sikerül vacsorázni. Az a legjobb, hogy mivel rengeteg hasznos és lassan felszívódó, rostdús alapanyag található a sütikben, jó hosszú órákig nem is leszünk éhesek utána. Ezzel ellentétben, a hagyományos cukrászdai cukormázas sütik után már egy órával is sokszor a falat kaparom, hogy enni akarok.

Nagyon szimpatikus hozzáállás, hogy a Vik Finomságok nem kompromisszumokból születnek, hanem valami pluszt akarnak adni. Nemcsak azoknak valók, akik valamilyen allergiával küzdenek, hanem azoknak is, akik vágynak a jó sütikre, de nem akarnak fölösleges kalóriákat magukba tömni. Mondjuk egy répatortával fél napig elvagyok, de például egy-egy kis isler csak úgy kávé mellé is szuper társ lehet.

Azt hiszem ezentúl kevesebb előítélettel fordulok majd a "mentes" dolgokhoz. :) És persze beugrok majd ha a Keleti Károly u. 10 környékén vagy a West End Bevásárlóközpontban járok. 

Sütőtökös-diós muffin - gluténmentes és tejmentes

Jöttek hozzánk játszani a pajtások és mellesleg az egyik kislány anyukája megemlítette, hogy a lánya nem ehet kenyeret. Hogy ne adjak neki. Kiderült, hogy glutén érzékeny. Az ilyen allergiák, különösen ha gyerekről van szó, mindig a korlátokról és nehézségekről szólnak. Nekem viszont, akinek nem kell minden egyes napon ezzel megküzdeni, csak egy játék. Eljátszottam a gondolattal, hogyan lehet olyan süteményt előállítani, ami finom, kényeztető, de nincs benne búzaszármazék.

Nos, nagyon jól sikerült, a srácok úgy falták fel, ahogy szedtem ki a sütőből. Szétvagdostam, hogy kicsit hűljön, ők meg kapkodták ki a kezemből. Szerintem észre se vették, hogy "egészségeset" esznek egyszer a változatosság kedvéért.

Hozzávalók (12 kisebb muffinhoz): 150g sütőtök, 2 tojás, 50 g nádcukor, 120 g dió, 80 g kukoricaliszt, 1 kiskanál őrölt fahéj, csipetnyi só, 1/4 kiskanál sütőpor.

Elkészítése: A sütőtököt már korábban megsütöttem, most kikapargattam a héjából. Tisztán, csak a belét mértem le, villával összetörtem, pürésítettem. Hozzáadtam a két tojást, fahéjat és cukrot, alaposan elvertem.
A diót ledaráltam. Összevegyítettem a kukoricaliszttel, sütőporral, sóval.
Jól kikevertem a nedves és száraz hozzávalókat. Egy olyan ragacsos, puha, de nem folyékony masszát kell kapnunk végeredményként. Ezt muffinpapírokba adagoltam. Kb. 20 perc alatt sül meg a 180 fokos sütőben, de érdemes többször ránézni, hogy áll.

Ha még kényeztetőbbre vágyunk, tehetünk bele akár csokidarabkákat is. Ez az adag kb. 50 grammot bír el. Mézeskalács fűszerkeverékkel ízesítve pedig igazán illatos finomságot kapunk.

Kölespuding fűszeres gyümölcsökkel

Ez a fogás nagyon reformosra sikeredett. Egy barátnőmet kényeztettem vele, aki nem ehet tejet, tejterméket. Mivel nekem is volt egy ilyen időszak az életemben, nem estem kétségbe. Ebédet könnyű és egyszerű tej nélkül is főzni: hús és zöldségek. Például minden bedobálva egy nagy tepisbe és puhára sütve-párolva. Az is nagy sikert aratott, de a kölespuding gyors eltűnésén igencsak meglepődtem.

Manapság már jól lehet helyettesíteni a tejet mindenféle növényi alapanyagokkal. Létezik szuper tejmentes margarin is, szójatejszín meg tejek zabból, rizsből, szójából. Ezúttal azonban nem a helyettesítésre, az "olyan mintha" érzésre törekedtem.
A kókusztejet amúgy is sokat használom, az íze, a krémes állaga és nem a tejhelyettesítő képessége miatt. Ezúttal is igyekeztem megragadni a kókusz kicsit egzotikus világát, azt hiszem tényleg jól sikerült. Az illatos fűszerekkel: fahéjjal, csillagánizzsal és vaníliával pedig még jobban ki is hansúlyoztam ezt a vonalat.

A kölespuding hozzávalói: 100 g köles, 4-5 dl víz, 2 evőkanál nádcukor, 1,5 dl kókusztej.

Elkészítése: A kölest bő vízben, cukorral és egy csipet sóval puhára főztem. Amikor már nem volt ropogós, akkor lezártam a lángot, hozzákevertem a kókusztejet és lefedve hagytam, hogy azt is felszívja.

Botmixerrel egy kicsit pépesítettem, de nem kevertem teljesen homogén masszává.

Kis méretű, szilikonos kuglófformákba nyomogattam a pudingot. Ebből a mennyiségből 6 adag jött ki.
És szépen ki is lehetett fordítani a formából, egyben maradtak a pudingocskák, miután jól behűtöttem.

A ragacsos gyümölcskompót hozzávalói: 2 alma, 1 körte, 6-8 szem aszalt sárgabarack, 3-4 kanál cukor, 1 kiskanál fahéj, 2-3 csillagánizs, fél vaníliarúd kikapart magjai.

Elkészítése: A gyümölcsöket meghámoztam, felkockáztam. Serpenyőben (ha nem lett volna tejmentes a fogás olvasztottam volna egy kis vajat), így csak a gyümölcskockák és a cukor került bele. Amikor kezdett karamellizálódni, akkor hozzáadtam a fűszereket, illetve 1 dl vizet. Puhára pároltam, jól be is sűrűsödött, amolyan karamellás-ragacsos lett és istenien illatozott.

Ezt is behűtöttem és a pudinggal együtt kínáltam.

Szezámos tofu

Bizony, néha én is képes vagyok arra, hogy tökéletesen vega ételeket produkáljak. Nagyon jól esett.

Hozzávalók 1 személyes adaghoz: 10 deka tofu, 1 répa, 1 kaliforniai paprika, 1 csokor újhagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1 kiskanál földimogyoróvaj, 1 kanál szójaszósz, 1 kanál szezámolaj, 1 kanál szezámmag, 10 deka üvegtészta.

Elkészítése: A tofut felkockáztam, a fokhagymát apróra vagdaltam, a többi zöldséget pedig felcsíkoztam. A szójaszószból és a többi folyékony hozzávalóból pácot készítettem és ebbe forgattam bele a tofut. 1 kanál olajat forrósítottam egy mély serpenyőben, először a zöldségeket pirítottam meg, aztán a tofut is hozzáadtam, de már csak átforgattam. A szezámmagot csak a legvégén adtam hozzá.

Időközben forró vízbe áztattam az üvegtésztát és miután leszűrtem, ráhalmoztam a frissen sült tofut.

Őrségi árpagyöngyös gombaleves

A múlt tavaszi őrségi kirándulás során ismerkedtem meg ezzel a laktató, ízletes levessel. A zamatát a vargányagomba adja, míg a sűrűségét a gerslitől - árpagyöngytől kapja. Egy jó tányér elég nekem, hogy jóllakjak vele.

A receptjét persze nem kértem el az étteremben, de nem volt túl nehézkes rekonstruálni.

Őrségi vargányás leves

Hozzávalók 4 személy részére: 1 kis hagyma, 15 dkg árpagyöngy (gersli), 15 dkg vargánya gomba, 2 kanál olaj (vagy zsír), 1 kiskanál őrölt pirospaprika, só.

Elkészítése: A hagymát apróra vágtam és olajon üvegesre pároltam. Megszórtam paprikával, hozzáadtam az átöblített árpagyöngyöt és felöntöttem 1 liter vízzel. Megsóztam. Amikor a gersli puhára főtt (jó fél óra biztos kell neki), csak akkor adtam hozzá a feldarabolt gombát, mivel ez utóbbi 5 perc alatt megpuhul.

Citromos-fokhagymás zöldbab

Avagy hogyan csempésszünk nyári ízeket a télbe? Ezt a franciának illetve ceruzababnak is titulált, sötétzöld hüvelyű jószágot fagyasztva szoktam vásárolni. Keményebb, roppanósabb és jobban megőrzi a formáját megfőzve is, mint a halványzöld társa. Pont e miatt jobban használható különböző salátákba, önálló köretekbe. A halvány színű zöldbabból pedig főzeléket vagy rakottas recepteket érdemes készíteni.

Ezúttal a csomagnyi, azaz 40 dekányi zöldbabot 5 percig bő sós vízben blansíroztam, azaz megpároltam, de nem főztem szét. Leszűrtem. Serpenyőben olíva olajat forrósítottam, rádobtam 4 gerezd apróra kockázott fokhagymát és picit átpirítottam. Hozzáadtam a babot, összeforgattam és rácsorgattam egy citrom levét is. Durva sóval hintettem meg. Frissen, forrón nagyon jó köret, de amikor langyosra hűl, akkor kitűnő salátaként tálalható fel.

Egy korábbi változatban sokkal több hozzávalóval együtt pirítottam, akkor felcsíkozott sonkát, felkarikázott póréhagymát, chilit és a citrom reszelt héját is hozzákevertem. Úgy már teljes értékű vacsora lett ebből a fogásból.

Édesköményes saláta

Az édesköménygumó íze nyersen legkifejezőbb. Friss, harsongó, igazi salátába való! Ebbe a halovány színeivel hódító salátába csupa hajszálvékonyra vágott hozzávaló került: természetesen a főszereplő édeskömény. Találtam még hozzá almát meg lilahagymát. Mindkettőt félbe és vékony félkörökre vágtam. Rácsorgattam egy citrom levét, hogy ne barnuljon meg, illetve, hogy elvegyem egy kicsit a hagyma erejét.

A saláta alapja egy zacskó vegyes salátalevél volt, mindenféle szépségek voltak benne, többek között rukkola meg madárbegy is, amit be is azonosítottam. Tovább már nem is fűszereztem, csak egy pici sót szórtam rá, ami összefogta az ízeket.

Vöröslencseleves

Egyszerűen nem bírtam betelni vele. Pedig olyan kis semmiség ez a leves, nem is értem, mitől olyan finom. Az biztos, hogy sűrű, gazdag és már-már édes. Nem tudtam ellenállni, és belecsempésztem egy kis mazsolát is. Ettől, meg talán a fűszerektől egészen különleges lett. Mondanom se kell, hogy majdnem az egész adagot én pusztítottam el.

Mi került a fazékba? 15 dkg vöröslencse, 2 répa, 1 hagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, 2 kanálnyi mazsola, 2 kanál paradicsompüré, 1 dl kókusztej, csipet őrölt római kömény, currypor, só.

Az elkészítése a világ legegyszerűbb dolga: a hozzávalókat feldaraboltam, bő vízben puhára főztem. Ennyi. Lehet még pürésíteni, de nekem így darabosan is tetszett.

Nem kell megijedni attól, hogy a vöröslencse pépesre fő, legalábbis engem nem zavar, hogy nem úgy viselkedik, mint a többi lencsefajta.

Itt olvasható szintén vöröslencseleves török változatban. Sima vagy beluga lencséből pedig, szintén mazsolával készülhet a fekete leves.

Gesztenyés lencseleves kolbásszal

Még mindig nagyon szeretem a lencsét, főleg ezt a fekete fajtát.

Volt itthon egy dobozka szemes gesztenye, amit elfelejtettem betenni a mélyhűtőbe, így kiolvadt és meg kellett enni. Ennél nagyobb bajom sohase legyen. Kreáltam köré egy ételt is. Sorban belekerült minden a levesbe, ami még volt itthon.

Először felkarikáztam egy jó darab kolbászt és ropogósra sütöttem. Kiszedtem, a zsírján párolni kezdtem 1 felkarikázott póréhagymát. Felöntöttem 1 liter maradék, leszűrt húslevessel. Vízzel is helyettesíhető, de így sokkal ízletesebb. Beletettem úgy 10 dekányi beluga lencsét (helyette mehet a hagyományos, de előzőleg beáztatott lencse is). Beleszórtam a gesztenyét is. Puhára főztem a lábasban lévőket. A végén visszapakoltam a kolbászkarikákat.

A tányéron ki-ki tehet bele egy kis tejfölt. Attól még ízletesebb, gazdagabb lesz a leves, aminek az íze így se rossz, sőt.

VKF! Saláta maradékból

Azt hiszem nem sok olyan étel van, amely jobban passzol Garffyka VKF! kiírásához, mint a saláta. Váncsa óta tudjuk, hogy saláta minden lehet. Én ezt alaposan meg is fogadtam, és ehhez tartom magam.

Amikor ácsorgok a nyitott hűtőajtóban és merengve nézegetem azt a pici darab maradék sült húst, na, akkor jöhetnek a saláták. Az első gondolatom általában az, hogy gonosz leszek a családdal szemben és egyedül befalom a maradék finomságot, aztán győz a jó szívem. Ha hozzáteszek még ezt meg azt, máris elég lesz mindenkinek.

A képen látható salátámba sült kacsafalakák voltak a főszereplők. Került mellé egy kis jégsaláta, némi apróra vágott mogyoró és birskompót. Az öntet mandarin és citrom kifacsart levéből, szőlőmag olajból, sóból, borsból lett kikeverve. Az édes és sós ízek az én tányéromon nagyon jól passzolnak egymáshoz.

A húsos saláták lényege, hogy kitaláljam, mi illik legjobban az éppen kezem ügyébe kerülő hideg sülthöz. Ha maradék grillcsirke van éppen, az sokkal inkább kiált nyers almáért, dióért és kékpenészes sajtért, mint bármi másért. Ehhez is jó a jégsaláta, alapnak. Ha viszont esetleg egy kis egybesült karaj maradt meg valahogy, akkor ribizli, narancshéj, mustár meg méz után fogok kutakodni. Ide viszont már nem annyira passzol a roppanós jégsaláta, sokkal inkább egy fej tölgysalátára, esetleg némi radiocchiora kellene szert tennem, hogy elégedett legyek a végeredménnyel. Persze egy kis grillezett fügét meg rukkolát is el tudok képzelni, mint az egybesült hús méltó kiegészítője.

Borban sült csirke gránátalmás bulgurral

Valahogy került a hűtőszekrényembe egy doboz koktélparadicsom. Tényleg nem tudom, ki tette oda, de az biztos, hogy a januári időjárás nem kedvezett a beérésének. Elfőztem, elég jó lett. Ez is egy ezerféleképpen variálható recept, bár most nagyon összeálltak a hozzávalók, csak azért mesélem el.

Hozzávalók 4 személyre: 4 dupla csirkecomb, doboznyi koktélparadicsom, 1 fej fokhagyma, 2 dl vörösbor, só, bors. A körethez: 15 dkg bulgur, 1 gránátalma, 1-2 evőkanál pisztácia, 1 kiskanál apróra vágott petrezselyemzöld, 1 geredz fokhagyma lereszelve, 1 evőkanál olívaolaj, 1 evőkanál citromlé, só.

Elkészítése: A csirkecombokat elfeleztem, a sütőtálba pakoltam. A paradicsomokat is félbe vágtam, a fokhagymát meg megpucoltam. Aláöntöttem a bort, fűszereztem. Először fólia alatt sütöttem-pároltam 1 órát, aztán levettem a fóliát és kicsit több, mint fél órát grilleztem, hogy a csirke bőre jól megpiruljon, a leve pedig besűrűsödjön.

A körethez a bulgurt kétszeres mennyiségű vízben puhára pároltam és összekevertem a többi hozzávalóval.

Nagyon jól mutat ez a pink-zöld színkombináció, bár a paradicsom fáradt pirosával nem teljesen komplementer az összeállítás. Szerencsére az ízek elég jól passzolnak.

Sörben pácolt és sörben párolt sertéscomb

Készítettem, - egy amúgy nem túl sikeres - kencét, amibe kellett egy csöpp sör is. Na, nálunk aztán nem fogy el az ilyesmi. Ha évente elfogy 5 liter sör, akkor már vad dorbézolós évünk volt. Bor annál inkább, de most nem ez a téma.

Szóval törpöltem, törpöltem és rájöttem, ha borral, akkor sörrel is lehet főzni, ugyebár!

4 személyre vettem 8 szelet sertéscombot - legközelebb tarja lesz, mert ez nem puhul meg annyira, ahogy én szeretem. A hússzeleteket üveg sütőtálba helyeztem, sóztam, borsoztam, megkenegettem mustárral. Ráöntöttem a sört és hagytam pácolódni vagy 3-4 órát. Ekkor megpakoltam két felkarikázott póréhagymával és bedugtam a sütőbe. 1 órát fedővel, fél órát fedő nélkül sütöttem. Az utolsó fél órára pár almagerezdet is rápakoltam.

Az ízén nem nagyon érezni a sört, de nagyon finom, aromás, kellemes és lássuk be, eléggé férfias étel.

Köményes csorgatott tojásleves

Meg kell mondanom, nagyon büszke vagyok ám magamra. Elhatároztam még karácsony előtt, hogy amikor csak lehet, levest is főzök ebédre. Az utóbbi két hétben, amikor itthon voltunk, nagyjából sikerült is betartanom. Úgyhogy most majd jön egy csomó leves.

Az első gyerekkorom emléke, a Nagyi minimál-költségvetésű tojáslevese. Sokakat kiráz tőle a hideg, de én nagyon szerettem akkor. Most, hogy újra megcsináltam, már nem rajongtam érte annyira, de azért elég jól sikerült visszaadni az eredeti ízt.

A köménymag állítólag nagyon jól segíti az emésztést, érdemes kicsit gyakrabban elővennem, mint fűszert.

A legjobb azonban az egészben a tetejére dobott, zsírban kisütött kenyérkocka volt! Mindig csak annyit rakok a tányérba, amennyit éppen megeszek, mert azt szeretem, ha jó ropogós és nem ázott még át. Tisztára nyolcévesnek éreztem magam megint.

Hozzávalók: 1 kisebb hagyma, 1 evőkanál olaj, kiskanál őrölt paprika, 1 kanál liszt, 1 kiskanál köménymag, 1 babérlevél, 1-2 dl paradicsomlé, 1-2 kiskanál ecet, személyenként 1 tojás.
Elkészítése: A felkockázott hagymát az olajon megpirítjuk, megszórjuk a paprikával és a liszttel. Felöntjük 2 dl vízzel és hozzáadjuk a fűszereket. A hagymát puhára főzzük, majd összeturmixoljuk. A pépet felöntjük annyi vízzel, hogy egy liternyi leves legyen, hozzáadjuk a paradicsom levet és az ecetet, majd amikor felforrt kevergetés mellett beleengedjük a tojásokat. A tojások rojtosan, lebegősen főnek meg és kellemesen sűrűvé teszik ezt a szinte semmiből készülő levest.

Ilyen és hasonló receptek olvashatók Kern Ágnes: Ételek és életek című rendhagyó szabadkai szakácskönyvében.

Sült karfiol-krémleves

Nem mondhatnám, hogy a karfiol feltétlen rajongója vagyok, de azért csak-csak megeszem. Ez a leves változat például kifejezetten jól sikeredett. A biztos, hogy jót tesz ennek a zöldségnek, ha nem pároljuk ki a lelkét, hanem sütőben puhítjuk, pirítjuk.

A legegyszerűbb változatban egyszerűen csak zöldséglevessel, tejszínnel turmixolnám le és pirított kenyérkockákkal tálalnám. Ennél egy picit izgalmasabb ez a leves, némi thai beütéssel, kókusztejjel, korianderrel meg rákkal. Így válik igazi luxuslevessé a nemszeretem karfiol.

Sült karfiol-krémleves, rákkal és korianderrel

Mi került a 2 személyes adagba? 20 deka karfiol, 1 dl kókusztej, 3 dl zöldségleves, 6-8 darab királyrák, néhány levél friss koriander, só, bors.

Hogyan készült? A karfiolt rózsáira szedtem és a sütőben, egyszer megforgatva puhára sütöttem. Persze nem lesz annyira puha, mintha főznénk, de ez nem baj. A kicsit lehűlt karfiolt összeturmixoltam. Ha igazán krémeset akarok, akkor egy szitán is átpasszírozom, de most úgy tűnt ez felesleges macera. Az összes hozzávalót egy lábosba pakoltam, öntöttem, felforraltam, hogy jó forró legyen. Ízesítettem, végül megszórtam az összemetélt korianderrel is.

Gyümölcsös "pizza"

Ez is egy olyan sütemény, amely abból a szándékból született, hogy teljesen mellőzzem a tej bármilyen előfordulási formáját. Végül a lehető legegyszerűbb változat mellett döntöttem, készítettem egy pizzatésztát, telepakoltam a lehető legtöbb gyümölccsel és megsütöttem.

A tésztához: 500 g liszt, kb. 2-3 evőkanál olaj, 3 dl langyos víz, 1 csomag száraz élesztő, 1 kanál cukor. A hozzávalókat összekevertem, jól meggyúrtam. Gombóc formában duplájára kelesztettem, kinyújtottam, illetve formára húzogattam, igyekeztem a szélénél visszahajtogatni, hogy megfogjam a gyümölcs levét. Telepakoltam gyümölccsel és egy 20 percet még kelesztettem.

A tetejére kerülhet sok-sok apróra vágott gyümölcs, 1-2 kanál cukorral vagy mézzel meghintve. A barackhoz szeletelt mandulát kevertem, az almát fahéjjal ízesítettem, a szilvát pedig vaníliával. Ez utóbbi lett a legfinomabb. A gyümölcs elég sok levet ereszt, ami eláztatja ugyan a tésztaréteget, de közben karamellizálódik is.

Egy jó kis indiai

Hú, imádom a spenótot. Na, meg az indiai ízeket. Amikor elkészült ez az étel, arra gondoltam, jobb mint a Govindában, pedig ott eddig mindig azt éreztem, hogy ez tiszta India.

Volt alkalmam 2 hétig Bangalore vendégszeretetét élvezni. Valójában ez nekem 2 hét éhezést is jelentett, mert ott reggel-délben-este, szóval mindig erős, csípős ételeket esznek. Abból pedig egyszerűen sosem tudtam annyit enni, hogy jóllakjak. Viszont cserébe beleszerettem a fűszerek ízvilágába és a csicseriborsós ételekbe. Meg persze a színekbe, a vibráló kavalkádba. Olyan valószínűtlenül más világ az, folyton azt éreztem, hogy ez nem a valóság, hanem valami filben járok éppen, és annyira jól esik megidézni néha.

Ez a változat nem hagyományos recept alapján készült, hanem csak amolyan ötletszerűen, mi van éppen itthon alapon.

Kókusztejes spenót csicseriborsóval

Apróra vágtam 1 kis hagymát, 2 gerezd fokhagymát. Csöppnyi olajon kezdtem párolni, hozzáadtam úgy 25 dkg leveles spenótot, sóztam és felöntöttem 2 dl kókusztejjel. Félbe vágtam pár koktélparadicsomot és azt is beleszórtam. Amikor puha lett a spenót, kiszedtem felét. Ez lett a gyerekeké.

A saját változatomba belekevertem csipetnyi őrölt római köményt meg két csipet garam masalát. Végül még került bele fél doboz csicseriborsó konzerv.

Rizst is főztem hozzá, hogy táplálóbb legyen. Ha pedig egy kis fehérjével is szeretnénk feldobni, lehet hozzá sajtot reszelni, de ezúttal mi a tejmentes változatot részesítettük előnyben.

Cukkínis kenyér

Tudom, nem újdonság, csak nekünk volt az, hogy reszelt cukkíni kerül a kenyérbe. A végeredményen nem érződik, csak aki nagyítóval nézi, az veheti észre a halvány zöldes csíkokat. Viszont az állaga egészen mennyei lesz a zöldségtől, csodálatosan puha, lágy szerkezetű, igazi falni való kenyérke.

Az ötlet adott volt, ezúttal is mentem a saját fejem után, nagyjából fél kiló liszttel szoktam dolgozni és ehhez adok mindenféle jókat.

A sütést még egy kicsit gyakorolnom kell, mert most is odakapott a teteje. Sajnos nem egy világbajnok a sütőm, küzdünk is egymással rendesen.

Cukkínis kenyér

Hozzávalók: 35 dkg finomliszt, 15 dkg teljes kiőrlésű liszt, 20 dkg cukkíni, 2 evőkanál olaj, 1 kiskanál só, 1 csapott kiskanál cukor, 1 csomag száraz élesztő (7g), 1 dl langyos víz.

Hogyan készült? A kétféle lisztet összekevertem. A cukkínit meghámoztam és lereszeltem. Az élesztőt belekevertem a langyos cukros vízbe.

A hozzávalókat jó alaposan összegyúrtam és gombóc formában, letakarva kelesztettem 2 órát. Újra átgyúrtam és két veknit formáztam belőle. Újabb 2 óra következett, amíg mi a játszótéren dorbézoltunk.

A sütőt 250 fokra előmelegítettem, tettem az aljára egy tálka vizet, a kenyérkéket pedig betoltam sülni. 10 perc után levettem a hőt 200 fokra és még úgy 25 percet hagytam bent.

Újabb cseresznyés, ezúttal tejmentesen

Judit másodszor küzdi végig a szoptatást tejmentes diétával. Mélységesen együtt érzek vele, pedig én csak 3-4 hónapig szenvedtem a tejeskávé megvonásától. Gondoltam, ha már megyünk, akkor felhasználva a tapasztalataimat, sütök valamit, mégse menjünk üres kézzel.

Átnyálaztam a korábbi receptjeimet, aztán ömlesztettem pár variációt. Tulajdonképpen nagyon egyszerű, mégis rafinált süteményt készítettem, csupán a vaj helyett zsír került bele. Igen, zsír, ami szinte ugyanúgy viselkedik, mint a vaj és szinte teljesen íztelen. Vegáknak persze nem ajánlott. Természetesen tejmentes margarinnal is készíthető, ha éppen sikerül beszerezni.

Cseresznyés, csokoládés sütemény tejmentesen

Mi került a 26 centis, kerek tortaformába? 15 deka zsír, 7 deka cukor, 18 deka finomliszt, 2 tojás szétválasztva, 1/2 csomag sütőpor, 15 deka cseresznye lekvár, 10 deka keserű csokoládé, 2 evőkanál porcukor, 1 evőkanál kakaópor.

Hogyan készült? A tésztához kikevertem a zsírt, cukrot, a tojások sárgáját. Beledolgoztam a sütőporos lisztet. Formába simítottam, 10 percig elősütöttem. Közben a csokit apróra vágtam, a tojás fehérjét kemény habbá vertem, belekevertem a porcukrot meg a kakaót is.

A félig sült tésztára ráöntöttem a lekvárt, a csokiforgácsot és a tetejére simítottam a tojáshabot. Még úgy 15 percet sült, miközben mennyei illat töltötte be a lakást.

A végeredmény kicsit morzsálódós, de nagyon finom, csokis, édes finomság lett.

Egy szelet egészség

Tejmentes, gluténmentes, mentes-mentes, sőt nincs benne hozzáadott cukor sem. És meglepően finom. Kell ennél több? Igen, egy csésze finom, gőzölgő tea és már senkit sem érdekel, mennyire tombol a szél. Hiszen jön a tavasz, már ott ólálkodik a sarok mögött.

Datolyás gyümölcskenyér

Mi került bele? 20 deka kimagozott datolya, 2 banán, 15 deka diákcsemege (magok, mazsola, aszalt meggy), 10 deka kukoricaliszt, 2 kiskanál sütőpor, 2 tojás fehérje.

Hogyan készült? A datolyát 1-1,5 deci vízben 5 percig főztem, leturmixoltam a banánnal együtt. A diákcsemegét durvára vagdostam, a tojásfehérjét pedig habbá vertem. Mindent összekevertem és a habot is beleforgattam. 50 percig sütöttem a 180 fokos sütőben.

Ötlet: Good Food, 2008. február

Himalája só

De miért kell nekem mindig kísérletezni?

Olvasom itt is meg ott is, hogy a sós karamell valami trendi dolog. Aztán kaptam az én drágámtól egy zacskó gyönyörűséges Himalája sót, ami tisztára olyan, mintha valami ékszer-alapanyag lenne.

Azt gondoltam, ez az a pillanat, amikor megsózok egy süteményt. Valami Florentin szerűségre törekedtem, végül almás lett belőle.

Érdekes módon most a drágám volt, aki nem ráncolta szemöldökét, hanem bőszen falatozta, miközben én magamat ostoroztam. Viszont a tésztája egészen fergeteges lett, így a receptet idevésem.

Almás sütemény

Mi került a tésztába? 30 dkg liszt, 1 kiskanál sütőpor, 1 csipet só, 18 dkg vaj (tejmentes margarin), 5 dkg porcukor, 1 tojás, 1 evőkanál hideg víz. A tetejére: 3 alma, 10 dkg méz, 5 dkg kesudió, (és az inkriminált nagyszemű só - abszolút kihagyható).

Hogyan készült? A tészta hozzávalóit hidegen összemorzsoltam, gyors mozdulatokkal összegyúrtam. Legalább fél órát kell pihentetni a hűtőben. Kinyújtottam és 10 percig elősütöttem.

Közben az almát felkockáztam, üres serpenyőben addig pirítottam, míg kicsit megpuhult, ráöntöttem a mézet és hagytam, hogy kicsit karamellizálódjon.

Mozsárban összetörtem a sót és a kesudiót, ezt az almához kevertem és az egészet az elősütött tészta tetejére kentem. Még nagyjából 15-20 percig kell sütni.