Ugrás a tartalomhoz

Szabadállam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

A szabadállam kifejezés az államok és tartományok nevében koronként és helyenként más-más jelentésű, van amikor a szabad közélet meglétét húzza alá, esetleg a függetlenséget más államoktól, máskor pedig egy nagyobb államon belüli autonómiára utal, de jelentheti az önálló államiságot is, és különösen gyakran fordul elő a köztársaság, parlamentáris demokrácia szinonimájaként. Az államok, tartományok megnevezését inkább csak díszíti, mint pontosítja, esetenként ellentétes tartalmakat is kifejezve. Noha a szóösszetétel tartalmazza az állam szót, nem csak államok nevében szerepelt és szerepel.[1]

A „köztársaság” jelentéskör története

A republika fogalma szorosan összefonódik a szabadállam fogalmával, hiszen ez több nyelven is a republika fordításaként jött létre.

Az időszámításunk kezdete előtti első században élt Cicero a res publica kifejezést még egy igen általános fogalomként használta, egyszerűen a nép érdekében vezetett államként általánosságban, teljesen függetlenül attól, hogy az uralom kinek a kezében van. Nála egy monarchia is lehetett res publica, ha a nép érdekében történt a kormányzás. Az idők folyamán azonban a republika szó jelentése, némi ingadozásokkal, a köztársaság jelentéskörben állapodott meg, mégpedig főként parlamentáris demokráciaként, de az 1918-as weimari tanácsköztársaság is a republik nevet viselte.

1649 és 1660 között Anglia szabadállamnak nevezte magát, a kifejezést köztársaság értelemben használva.

Az Ír Szabadállam (Irish Free State, 1922-1937) sajátos eset. Itt a „Free State” az ír nyelvben használt saorstát szóösszetétel tükörfordítása. A szó az ír nyelvben köztársaság értelemben volt használatban, mégsem a köztársaság angol megfelelőjével (republic) fordították le. Éppen a szabadállam szóval fejezték ki, hogy továbbra sem köztársaság lesz, hanem monarchia marad. A szó alkalmazásával azonban mégis eleget tudtak tenni az ír érzelmeknek is. Itt tehát a szabadállam éppen azt jelenti, hogy nem köztársaságról van szó.[2]

Az Oranje és a Vaal folyó vidékén fekvő Oranje Szabadállam (afrikaans: Oranje Vry Staat, angol: Orange Free State) nevében a Vrystaat a német nyelvhasználathoz hasonlóan köztársaság jelentésű. Oranje Szabadállam egy független búr köztársaság volt 1848–1902 között, 1995-től pedig már nem egy önálló állam, hanem a Dél-afrikai Köztársaságon belüli történelmi tartomány viseli újra ezt a nevet.[3][4][5]

Német nyelvterületen

A németben a szabadállam szó 1754-ben mutatható ki elsőízben, mégpedig a stuttgarti Johann Jacob Moser (1701-1785) korának kiemelkedő államjogásza és publicistája nevezte Svájc berendezkedését Freystaat-nak, a német monarchia ellentéteként és a szabad közélet kifejezésére alkalmazta a szabad (frey) szót.[6] A Freistaat a köztársaság (république, Republik) szinonimájaként használva jól illett a tizennyolcadik század nyelvtisztító törekvéseihez, és néhány német tartomány nevében még ma is él. A bajor (1945 óta), a szász (1990 óta), a türingiai (1993 óta) és a bádeni (1945–1952) tartományok nevezték/nevezik magukat történelmi okoknál fogva szabadállamnak, az önálló államiság hagyományát legalább a nevükben ápolva. Az 1918-as weimari tanácsköztársaság is a szabadállam nevet viselte, ugyancsak köztársaság értelemben használva a szót.[7]

A Weimari Köztársaság létrejötte után a német államok egy része a republik, mások a népállam (Volkststaat), de a többsége bajor mintára a szabadállam (Freistaat) megjelölést vette fel, és 1952 után is a bajor tartomány volt az egyetlen, amelyik még mindig a szabadállam megnevezéssel élt. Ezért mára a „Szabadállam”, így önállóan említve, a bajor tartomány szinonimájává vált. Németország újraegyesítését követően 1990-ben a szászok újra, a türingiaiak pedig 1993-ban első ízben használatba vették vették a semmiféle jogi tartalommal nem bíró, de jól hangzó szabadállam nevet.

A német szabadállam fogalomba kissé belejátszik a hasonló hangzású, ám teljesen más történettel rendelkező szabadváros (Freie Stadt) fogalma is: ez korábban a közvetlenül a császár fennhatósága alá tartozó, így a környezethez képest nagyfokú önállósággal bíró városokat jelentette. Akárcsak a szabadállam, a szabadváros is elvesztette eredeti jelentését, már csak Hamburg és Bremen városok nevében van meg a hagyományokat őrizve.

Függetlenség, szabadság

A Kongói Szabadállam (1877-1884) nem köztársaság volt, hanem éppenséggel zsarnokság a II. Lipót magántulajdonában lévő területeken. Nevében a „szabad” a nagyobb gyarmati hatalmak és éppenséggel a belga parlamenttől való függetlenség jelzéseként szerepelt.[5][8][9]

A Kasmír-völgy Pakisztánhoz tartozó része is a szabadállam nevet viseli. Ez elsősorban azt a pakisztáni nézetet akarja kifejezni, hogy a Kasmír-völgynek ez a része, az indiai résszel ellentétben mentes az elnyomástól. Aláhúzza továbbá a terület Pakisztánon belüli bizonyos mérvű autonómiáját és parlamentáris berendezkedését is.

Estado Libre Asociado de Puerto Rico nevében a szabadállam (Estado Libre) ugyan a függetlenség és önálló államiság kifejezéséül szolgálna, csakhogy ez is olyan állítás, ami pusztán csak a névben valósul meg: Puerto Rico nem tekinthető egy független és önálló államnak, hiszen az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó terület anélkül, hogy az USA egyik állama lenne.

Híresebb szabadállamok

Németországi tartományok nevükben a Freistaat szóval

[10]

További Freistaat nevet viselő németországi területek

[10]

Jegyzetek

  1. ↑ *Szabadállam szócikk, Magyar nagylexikon XIX: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2004. 805. o. ISBN 963-9257-21-4  
  2. ↑ a b angol–ír szerződés szócikk, Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 65. o. ISBN 963-05-6800-4  
  3. ↑ a b Oranje Szabad Állam szócikk, Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 182–183. o. ISBN 963-9257-11-7  
  4. ↑ Bloemfontein szócikk, Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 148. o. ISBN 963-05-6928-0  
  5. ↑ a b c Afrika (Történet) szócikk, Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 213–214. o. ISBN 963-05-6612-5  
  6. ↑ Dornheim, Andreas: Geschichte des Begriffes „Freistaat”. Landeszentrale für politische Bildung. [2010. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  7. ↑ Land (Freistaat) Bayern (online). Handwörterbuch des politischen Systems der Bundesrepublik Deutschland. 5., aktual. Aufl., Leske+Budrich, Opladen 2003; Lizenzausgabe: Bundeszentrale für politische Bildung, Bonn 2003. Hrsg. von Uwe Andersen, Wichard Woyke. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
  8. ↑ a b Belga Kongó szócikk, Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 520. o. ISBN 963-05-6821-7  
  9. ↑ a b berlini konferencia szócikk, Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 695. o. ISBN 963-05-6821-7  
  10. ↑ a b Ennek a szakasznak az első változata a német Wikipédia Freistaat egyértelműsítő lapjának ezen verzióján alapszik: (a szerzőket a német cikk laptörténete sorolja fel): Freistaat – Wikipedia. deWikipedia, 2010 (Hozzáférés: 2010. május 26.)
  11. ↑ Baden szócikk, Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 812. o. ISBN 963-05-6800-4  
  12. ↑ Bajorország szócikk, Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 26–27. o. ISBN 963-05-6821-7  
  13. ↑ Braunschweig szócikk, Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 509–510. o. ISBN 963-05-6928-0  
  14. ↑ Schwerin szócikk, Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 897. o. ISBN 963-9257-14-1  
  15. ↑ Türingia szócikk, Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 824–825. o. ISBN 963-9257-17-6  

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabadállam&oldid=22246842”