Ciprusformák
Ciprusformák | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kanyonciprus (Cupressus glabra)
| ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
nemzetségek | ||||||||||||
szövegben | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Ciprusformák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ciprusformák témájú kategóriát. |
A ciprusformák (Cupressoideae) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családjának egyik nagy (sok fajt számláló) alcsaládja.
Származásuk, elterjedésük
[szerkesztés]A család két nagy alcsaládja közül ez az, amelynek fajai az északi féltekén honosak,[1] ide értve az atlaszciprust (Tetraclinis articulata) is, amelyet a hagyományos rendszertanok formai jegyek alapján, egyfajta kivételként a ciprusok „déli ágába” soroltak. Fajaik az emberi hatások kezdete előtt az északi félgömb melegebb vidékein, különösen Irán, Kelet-India, Mexikó és Kalifornia hegyvidékein éltek. Iránból a perzsák terjesztették el őket nyugat felé.
A feltűnően sok, egymástól izolált monotipikus nemzetség arra utal, hogy az alcsalád visszaszorulóban van; sok faja paleoendemikus. Ez általában (néhány sikeres faj kivételével) igaz a ciprusfélék (Cupressaceae) teljes családjára.
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés].
Életmódjuk, termőhelyük
[szerkesztés]Felhasználásuk
[szerkesztés]Az ókorban fontos szerepet játszottak a perzsák tűzimádó kultuszában. Kemény, nyersen és égetve is illatos fájukat örökkévalónak és elpusztíthatatlannak tartották, ezért ahogy birodalmuk nyugat felé terjeszkedett, mindenfelé megtelepítették a ciprusokat is.
Több faj illatos, jó megjelenésű, könnyen megmunkálható, tartós, a farontóknak ellenálló fája népszerű bútoripari alapanyag.
Rendszertani felosztásuk
[szerkesztés]Az alcsaládot 10 recens és egy kihalt nemzetségre osztják:
- gyantásciprus (Calocedrus) nemzetség (4 recens és két kihalt fajjal;
- hamisciprus (Chamaecyparis) nemzetség;
- ciprus (Cupressus) nemzetség;
- Fokienia nemzetség egyetlen fajjal:
- boróka (Juniperus) nemzetség;
- Microbiota nemzetség egyetlen fajjal:
- keleti tuja (Platycladus) nemzetség egyetlen fajjal:
- keleti életfa (Platycladus orientalis = Platycladus stricta);
- Tetraclinis nemzetség egyetlen recens Tetraclinis articulata és két kihalt fajjal;
- tuja (Thuja) nemzetség;
- hibatuja (Thujopsis) nemzetség egyetlen fajjal:
- japán hibatuja (Thujopsis dolabrata);
- aranyciprus (Xanthocyparis) nemzetség egyetlen fajjal:
- †Fokieniopsis nemzetség egyetlen fajjal:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gadek, P.A., D. L. Alpers, M.M. Heslewood et al. 2000. Relationships within Cupressaceae sensu lato: A combined morphological and molecular approach. Am. J. Bot. 87: 1044-1057.