Sárgaszárnyú ara
Sárgaszárnyú ara | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Ara macao (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sárgaszárnyú ara témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgaszárnyú ara témájú médiaállományokat és Sárgaszárnyú ara témájú kategóriát. |
A sárgaszárnyú ara vagy makaó (Ara macao) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az Ara nembe tartozó faj.[1][2] Honduras nemzeti madara.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Élőhelye Mexikótól Közép-Amerikán át Kolumbiáig, valamint Perun át Bolíviáig terjed.
Megjelenése
[szerkesztés]Hossza 80-90 centiméter. Alapszíne skarlátvörös, hátának alsó része és farcsíkja világoskék. Csupasz pofafoltja krémfehér, rajta egészen kicsiny, szőrszerű, vörös színű dísztollacskák ülnek. Vállán sárga örv húzódik. Szárnya 40 centiméter hosszú, középső és nagy szárnyfedői aranysárgák, zöld csúcsi résszel, az evezők külső zászlói kékek, alsó felületük, és az alsó szárnyfedők vörösek. A farkfedők halványkékek, farka 51 centiméter hosszú, felső felülete skarlátvörös, keskeny, kék csúccsal, alsó felülete vörös. Jellegzetességei a szárny, a farcsík és a faroktő ultramarinkék tollai.
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés]Jobbára síkvidéki esőerdők és szavannák lakója. Nagy csapatokban él. Különböző magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés]Tavasszal költi ki 2-3 tojásból álló fészekalját, amelyet 28 napig védelmez.
Képek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
- ↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
- ↑ „Does Honduras have National flora and fauna?”. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. október 22.)
Források
[szerkesztés]- Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 17.)
- Uránia állatvilág. Madarak. Gondolat Kiadó (1978). p. 227.
További információk
[szerkesztés]- Újvilágipapagáj-formák
- Madárfajok
- Mexikó madarai
- Belize madarai
- Costa Rica madarai
- Honduras madarai
- Guatemala madarai
- Nicaragua madarai
- Panama madarai
- Brazília madarai
- Bolívia madarai
- Ecuador madarai
- Kolumbia madarai
- Guyana madarai
- Francia Guyana madarai
- Suriname madarai
- Peru madarai
- Trinidad és Tobago madarai
- Venezuela madarai
- Ara