Kuzminec (Apajkeresztúr)
| Kuzminec | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Apajkeresztúr |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1334 |
| Polgármester | Krunoslav Belaj |
| Irányítószám | 48312 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 219 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 37,64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 138 m |
| Terület | 8,66 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kuzminec falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Apajkeresztúrhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Kaproncától 10 km-re északnyugatra, községközpontjától 7 km-re északkeletre a Drávamenti-síkságon fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomát már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan helyzetéről írott feljegyzésében. A raszinyakeresztúri uradalomhoz tartozott, de a 17. század második felében önálló uradalmi központ lett. 1659-ben egy árokkal övezett kastélyt is említenek itt, amely azonban később elpusztult. Templomát a 18. században átépítették. 1660-ban a Bocskaiaktól Zrínyi Miklós vásárolta meg, de 1665-ben már újra a Bocskaiaké, mert ekkor Bocskai János Makar Miklós kaproncai kapitánynak adta. 1694-ben a Kuzmineci uradalomhoz tartoztak Koledinec, Zablatja, Selnic, Kutnjak, Antalovec, Bogač és Grbaševec falvak összesen 95 családdal.
1857-ben 570, 1910-ben 760 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ludbregi járásához tartozott. 2001-ben 326 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt plébániatemploma[2] a 14. században már állt. A templomot a 18. században barokk stílusban építették át, belső festése képzett festőművész, az osztrák Anton Lerchinger, vagy valamely tanítványának késő barokk munkája. Falfestményeiről 1787-ben tesznek először említést, tehát nem sokkal azelőtt készülhettek. Mellékoltárai Szűz Máriának és a Háromkirályoknak vannak szentelve.
- A plébánia régi épülete.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Rasinja község hivatalos oldala
- A horvát kultúra weblapja
- A barokk a Drávamentén
- Horvát történelmi portál – A raszinyakeresztúri uradalom a török harcok idején Archiválva 2011. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3073.