Ugrás a tartalomhoz

Háromalmás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Háromalmás (Almaș)
A Mócvidék határát jelző kút Háromalmás mellett
A Mócvidék határát jelző kút Háromalmás mellett
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségHáromalmás
Rangközségközpont
Irányítószám317005
SIRUTA-kód9752
Népesség
Népesség1193 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)[1]
Népsűrűség14,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság181 m
Terület81,27 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 00″, k. h. 22° 14′ 25″46.283357°N 22.240202°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 00″, k. h. 22° 14′ 25″46.283357°N 22.240202°E
Háromalmás weboldala
SablonWikidataSegítség

Háromalmás, 1910-ig Almás (románul: Almaș) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Borossebestől 17 kilométerre délkeletre, a Fehér-Körös bal partjához közel fekszik. Határát gyakran elöntik a folyó árvizei.

Története

[szerkesztés]

Először 1316-ban említették Almas alakban, Leel mester és testvéreinek birtokai között. Később a világosvári uradalom része volt. Egyes részei 1439-ben mint Felsewalmas és Also Almas, 1525-ben mint Nagh és Kys Almas fordultak elő. A borosjenői vár 1605-ös birtokösszeírása Nagj és Kys Almas-t pusztának írja, és megjegyzi róluk, hogy „sohul egy ember nem lakta sok edőtül fogva”.[2] 1746-ig Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott. 1812-ben ideköltöztek a környékbeli Lunka, 1814-ben pedig Plesa és Plopi lakói.[3] Története során gazdaságában a szarvasmarhatartás mellett a gyümölcs, különösen a szilva termesztése játszott fontos szerepet.

1880-ban 1797 lakosából 1728 volt román, 52 cigány és 16 magyar anyanyelvű; 1777 ortodox és 11 zsidó vallású.

2002-ben 1576 lakosából 1493 volt román és 80 cigány nemzetiségű; 1119 ortodox, 325 pünkösdista és 131 baptista vallású.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Ioan Dașcău helyi ortodox pap faragványai. Az 1990-es években faluját saját maga faragta, domborműves kőkeresztekkel díszítette. Az 1889-ben épült templom mellé 2000-re elkészítette a Jordán szimbolikus forrását. A szakrális építmény több színes kőkapuból és kőkeresztből áll, amelyek alatt egy medencébe forrásvíz csurog. A vizet minden vízkereszt alkalmával megszentelik.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]