Julius Paulus
| Julius Paulus | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 2. század Padova |
| Elhunyt | 3. század |
| Ismeretes mint | jogász |
| Nemzetiség | római |
| Gyermekek | Julia Cornelia Paula |
| Pályafutása | |
| Szakterület | jogtudomány |
| Jelentős munkái | Ad edictum, Brevia ad edictum, Ad sabinum, Questiones, Responsa, Regulae, Sententiae |
A Wikimédia Commons tartalmaz Julius Paulus témájú médiaállományokat. | |
Julius Paulus a 2. század végének és a 3. század elejének egyik híres jogásza.
Ügyvédi karriert kezdett a 2. század végén. Aemilius Papinianusszal együtt Septimius Severus tanácsának tagja volt, valamint a praefectus praetorio tisztét is betöltötte Domitius Ulpianusszal. Elegabalus száműzte Rómából. Severus Alexander 222 után engedélyezte hazatérését.
Paulus a legtermékenyebb római jogi író. Korpusza hatalmas, de ebből csak a pandektákba felvett írásai maradtak fenn. Negyven különböző munkájának címei ismertek, mindegyikük több könyvből állt. A praetori jogról például nyolcvan könyvben értekezett Ad edictum címmel, és huszonhárom könyvben egészítette ezt ki a Brevia ad edictum című munkában. A polgárjogot ötven könyvben tárgyalta Ad sabinum címmel. További munkái:
- Questiones, 26 könyv
- Responsa, 23 könyv
- Regulae, 7 könyv
- Sententiae, 5 könyv
- kommentárok, jegyzetek és értekezések, 3 könyv.
A Sententinarum libri V (vagy Sententiae receptae), mint összefoglaló munka, az 5. századtól nagy tekintélyű jogforrás, és a Breviarium Alarici című törvénykönyv bőven merített belőle.
Források
[szerkesztés]- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
- Földi András és Hamza Gábor: A római jog története és institúciói (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996) ISBN 963-18-8349-3