Ugrás a tartalomhoz

Kőtelek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőtelek
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Kőtelek címere
Kőtelek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállásközség
PolgármesterLovász Tibor (független)[1]
Irányítószám5062
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség1506 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′, k. h. 20° 27′47.333333°N 20.450000°EKoordináták: é. sz. 47° 20′, k. h. 20° 27′47.333333°N 20.450000°E
Kőtelek (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Kőtelek
Kőtelek
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Kőtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőtelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kőtelek község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában. A település elnyerte a Magyar Örökség díjat.

Fekvése

[szerkesztés]

Kőtelek a Tisza mellett fekszik, a vármegye középső-északi részén, Szolnoktól mintegy 30 kilométerre északkeletre. Teljes lakott területe és közigazgatási területének túlnyomó része a jobb parton terül el, de egy kisebb rész (egy holtág által közrefogott, körülbelül 5 négyzetkilométernyi terület) a mai folyó bal parti oldalára esik.

A közvetlen határos települések: észak felől Tiszaroff, kelet felől Tiszabő (mindkettő a Tisza túlsó, bal partján), dél felől Nagykörű, délnyugat felől Csataszög és Hunyadfalva, északnyugat felől pedig Tiszasüly.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a Szolnok - Tiszasüly közötti 3224-es úton érhető el.

A közúti tömegközlekedés szolgáltatója a Volánbusz.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Budapest–Záhony-vasútvonal Szolnok vasútállomása kínálja.

Története

[szerkesztés]

A szántáskor kiforgatott edénytöredékek a vonaldíszes kultúra emlékei, melyek bizonyítják, hogy a község jelenlegi területe már az őskorban lakott volt.

A település nevét a Keutelek alakban egy 1392-ből származó oklevél említi először. A név eredete tisztázatlan. Téves az a feltételezés, hogy a Kőtelek névalak a kői apátság nevéből származik.

Az 1400-as években a falu egyik fele a Kazy, másik fele a Kompolti család birtoka.

Kőtelek lakói 1544-től a töröknek is adóztak. Az 1550. évi török összeírás szerint 10 adóköteles házban 27 dézsmára kötelezett család élt, akik évente 2465 akcsét fizettek. A lakosság a török hódoltság korát megfogyatkozva, de helyben vészelte át.

A Rákóczi-szabadságharc emlékét egy helyi monda őrzi, mely szerint II. Rákóczi Ferenc megpihent a falu határában lévő nagy körtefa alatt. Az ellenség gyors támadása miatt azonban a kurucok a kincstár egy részét nem tudták magukkal vinni és azt a környéken elásták. Azóta sokan keresték a fejedelem kincseit, de hiába. A szájhagyomány szerint a község 1945 előtt használt pecsétjében látható nagy fa a körtefát ábrázolja.

A 19. század közepéig a Haller, Orczy, Sághy, majd a Baldácsy, Sztárai, Halasi, Almásy és Hellenbronth családok birtokolták a falut. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban sok kőtelki vett részt. A hagyomány szerint Kádár Mátyás, az akkori tanító Görgey Artúr seregében segédtisztként szolgált.

Az első világháborúban jelentős vérveszteséget szenvedett a falu férfi lakossága, mivel a bevonultak közül 104-en estek el, vagy nem tértek haza a hadifogságból.

Mind a Tanácsköztársaság bukását követő megtorlás, mind a román megszállás nagy károkat okozott és áldozatokat követelt a településen.

A második világháború idején Horváth Bálint tanító, mint tartalékos hadnagy, egy vasútépítő zászlóalj parancsnoka volt. 1944. októberében egységével együtt átállt a szovjet csapatok oldalára és az első magyar vasútépítő ezred, majd hadosztály kötelékében fejezte be a háborút. Kőtelket 1944. november 7-én foglalták el a szovjet csapatok. Az oroszok atrocitásainak több polgári személy áldozatul esett, sok férfit pedig a Szovjetunióba hurcoltak kényszermunkára, akik közül csak néhányan élték túl a fogságot.

Az 1950-es évek elején nagyszámú Budapestről kitelepített, osztályidegennek minősített család élt a településen.

Hunyadfalva Kőtelek része volt, 1993-ban lett önálló község.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó János (független)[3]
  • 1994–1998: Végh Tibor (független)[4]
  • 1998–2002: Végh Tibor (független)[5]
  • 2002–2006: Végh Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Böhmer Péter Krisztián (független)[7]
  • 2010–2014: Lovász Tibor (független)[8]
  • 2014–2019: Lovász Tibor (független)[9]
  • 2019–2024: Lovász Tibor (független)[10]
  • 2024– : Lovász Tibor (független)[1]

Kőtelek Község Önkormányzatának címe: 5062 Kőtelek, Szabadság út 1., telefon- és faxszáma: 56/496-060, e-mail címe: polgarmester@kotelek.hu. A település hivatalos honlapja: www.kotelek.hu, helyi újságja a Kőteleki Hírmondó.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1640
1627
1611
1600
1507
1512
1506
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 25,1% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 19% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1-0,1% ukránnak görögnek és lengyelnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 79,5%-a római katolikus. Kb. 3,5% református, kb. 0,5-0,5% pedig görögkatolikus, illetve evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 0,5% tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 15,5%.[11]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,8%, református 3,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 19,9% (18,3% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben vallásuk szerint 45,5% volt római katolikus, 2,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 22,2% felekezeten kívüli (26,9% nem válaszolt).[13]

Római katolikus egyház

[szerkesztés]

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Szent István király. Filiaként hozzátartozik Hunyadfalva.

Református egyház

[szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház

[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Boros Imre Tájház
  • Iskolatörténeti kiállítás
  • Római katolikus (Szent István király-) templom: 1779-1782 között épült. Tornya 1803-ban készült.
  • Római katolikus plébánia: 1843-1844-ben épült.
  • Nepomuki Szent János 1816-ban állított szobra
  • Kopjafa: 1991-ben készült, a település fennállásának 600. évfordulójára.
  • I-II. világháborús emlékmű.

Híres emberek

[szerkesztés]

Rendezvények

[szerkesztés]
  • Kőtelek Fesztivál: minden év augusztusában rendezik meg.
  • Képzőművészeti alkotótábor és kiállítás
  • Terepjáró-találkozó
  • Kérész fesztivál
  • Roma nap

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. ↑ Kőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. ↑ Kőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. ↑ Kőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. ↑ Kőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. ↑ Kőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. ↑ Kőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  11. ↑ [1][halott link]
  12. ↑ Kőtelek Helységnévtár
  13. ↑ Kőtelek Helységnévtár
  • Látnivalók Jász-Nagykun-Szolnok megyében - VendégVáró Útikönyvek
  • Magyarország Megyei Kézikönyvei - Jász-Nagykun-Szolnok Megye Kézikönyve, CEBA Kiadó

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kőtelek&oldid=27598215”