Mühlhausen (Türingia)
| Mühlhausen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Türingia | ||
| Járás | Unstrut-Hainich járás | ||
| Polgármester | Johannes Bruns | ||
| Irányítószám | 99974 | ||
| Körzethívószám | 03601 | ||
| Rendszám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 36 641 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 280,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 216 m | ||
| Terület | 130,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
Mühlhausen
Pozíció Türingia térképén
| |||
| Elhelyezkedése Unstrut-Hainich járás térképén | |||
| Mühlhausen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mühlhausen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mühlhausen város Németországban, azon belül Türingiában. Az Unstrut-Hainich járás székhelye. Lakosainak száma 36 641 fő (2023. december 31.).[1] Mühlhausen Göttingen, Nottertal-Heilinger Höhen és Körner községekkel határos.
Fekvése
[szerkesztés]Erfurttól északnyugatra fekvő település.
A város részei
[szerkesztés]- Bollstedt
- Felchta
- Görmar
- Grabe
- Hollenbach
- Höngeda
- Mühlhausen/Thüringen
- Saalfeld
- Seebach
- Windeberg
Története
[szerkesztés]Nevét először Nagy Károly 775-ből való oklevele említette Molinhuse néven. Erődítménye is igen koorai időkből származik. Később Barbarossa Frigyes, majd Oroszlán Henrik birtokolta, 1256-ban lett szabad város, polgárai ekkor lerombolták a feudális várat, majd maguk vették kezükbe a város irányítását. Mühlhausen 1418-ban csatlakozott a Hanza-szövetséghez. Gazdasági fellendülését textiláru exportjának köszönhette.
A nagy német parasztháborúban a város a megmozdulások egyik központja volt. Thomas Müntzer már 1524-ben itt szervezkedett, majd 1525-ben átvette a hatalmat a városi tanácstól. A forradalom bukása után a város kapui előtt végezték ki.
1802-ben megszüntették Mühlhausen szabad város jellegét és Poroszországhoz csatolták.
A város legérdekesebb látnivalói közé tartozik a 13. század első feléből származó erődítményrendszer, mely szinte teljes egészében fennmaradt. Egyik szép részlete a Frauentor, melyet 1654-ben felújítottak. Ez előtt Thomas Müntzer szobra áll. Három egykori őrtornya a Rabenturm, Hospitalturm és a Sackgassenturm. Az erődítményrendszerhez egykor 36 torony tartozott, melyeknek jelentős része ma is áll.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Erődítményrendszer
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Thomas Müntzer - vértanú, német reformátor itt halt meg 1525. május 27-én.
- Friedrich August Stüler (1800–1865), építész és építészeti író
- John Augustus Roebling (1806–1869), építőmérnök és hídtervező
- Widukind Herrmann (1936–2011), labdarúgó-játékvezető
- Werner von Moltke (1936–2019), atléta, tízpróbázó
Galéria
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 34 552 | 33 127 | 36 200 | 35 799 | 35 797 | 36 226 | 36 641 |
| 2015 | 2017 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (német)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
Irodalom
[szerkesztés]- Benjamin Gottfried Stark: Beschreibung der Kaiserlichen freyen Reichsstadt Mühlhausen in Thüringen. Verlag Michael Gottlieb Grießbach, Eisenach 1767, (Digitalisat). (németül)
- Ernst Badstübner: Das alte Mühlhausen. Kunstgeschichte einer mittelalterlichen Stadt. Koehler & Amelang, Leipzig 1989, ISBN 3-7338-0055-9.