Schwarzenberg/Erzgeb.

	Schwarzenberg/Erzgeb.
	; Schwarzenberg/Erzgeb. címere
	; Schwarzenberg/Erzgeb. címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Járás	Erzgebirgskreis
Irányítószám	08340
Körzethívószám	03774
Testvérvárosok	Lista Wunsiedel; Nové Sedlo; Borchen;
	Népesség
Teljes népesség	15 740 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	339,88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	468 m
Terület	46,31 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 50° 32′ 43″, k. h. 12° 46′ 45″50.545278°N 12.779167°EKoordináták: é. sz. 50° 32′ 43″, k. h. 12° 46′ 45″50.545278°N 12.779167°E
	Schwarzenberg/Erzgeb. Pozíció Szászország térképén
	Elhelyezkedése Szászország térképén
	Schwarzenberg/Erzgeb. weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Schwarzenberg/Erzgeb. témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Schwarzenberg/Erzgeb. település Németországban, a Nyugati-Érchegységben, azon belül Szászország tartományban. A 12. században a kereskedelmi útvonal védelmére szolgáló erődítményként épült kis hegyvidéki város. Az NDK végéig a város Kelet-Európa legfontosabb mosógépgyártó helyszínévé fejlődött. Lakosainak száma 15 740 fő (2023. december 31.).^[1]

Fekvése

Zwickautól délkeletre fekvő település.

Története

Az itteni erődítmény és a település 1150 körül keletkezett, nevüket először egy 1262-ből származó oklevél említette. A várat egy sziklafokon építették a Csehországból Zwickau és Meissen felé vezető kereskedelmi út védelmére. Első urai közül az egyik Barbarossa Frigyes volt, kinek unokája II. Frigyes császár a várat átadta Ottokár cseh királynak. Első átépítésére 1433-ban került sor. Schwarzenberg 1533-ban a szász választófejedelmek birtokába került, és ez időtől kezdve a sziklafok fontos hivatalokkal rendelkező személyiségek székhelye volt. Az építmény mai alapformáját 1558-ban nyerte el, Wolf von Schönberg ekkor vadászkastéllyá építtette át.

1709-ben nagy tűzvész pusztított a városban, amely a várat sem kímélte. Újjáépítése során eltünt a felvonóhídja és 3 méter vastag falakból álló öregtornyára ekkor hagyma alakú toronysisakot helyeztek.

Schwarzenberg vidékén a korábbi évszázadokban vasércbányászat folyt, később a település főként hivatalnokváros volt, majd a 20. század folyamán jelentőssé vált uránbányászata, és több más iparág is új lendületet kapott.

Nevezetességek

Schwarzenberg vára
Érchegységi Vasmúzeum – Az érchegységben folyó bányászat történetét és az ércbányászatot és a vasérc feldolgozását mutatja be.
Városháza
Szent György-templom – festett angyalokkal díszített famennyezete, fából készült oltára és hozzá tartozó domborművekkel és szobrokkal gazdagon faragott szószéke van, melyek a barokk művészet értékes alkotásai.