Platina-hexafluorid
| Platina-hexafluorid | |||
| IUPAC-név | platina(VI)-fluorid | ||
| Más nevek | platina-hexafluorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 13693-05-5 | ||
| ChemSpider | 21106464 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | NHVLQWBIZQMDAU-UHFFFAOYSA-H | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | PtF6 | ||
| Moláris tömeg | 309,07 g/mol | ||
| Megjelenés | sötétvörös kristályok | ||
| Sűrűség | 3,83 g/cm3 | ||
| Olvadáspont | 61,3 °C | ||
| Forráspont | 69,14 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | hevesen reagál | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | rombos, oP28 | ||
| Tércsoport | Pnma, No. 62 | ||
| Koordinációs geometria |
oktaéderes (Oh) | ||
| Dipólusmomentum | 0 | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | erős oxidálószer | ||
| NFPA 704 | 0
4
3
| ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A platina-hexafluorid szervetlen vegyület, képlete PtF6, a tizenhét ismert biner hexafluorid egyike. Sötétvörös, illékony szilárd anyag, gázállapotban vörös színű. A platina egyetlen vegyülete, melyben oxidációs száma +6. Csak négy d-elektronja van, így paramágneses, alapállapota triplett. Erős oxidáló- és fluorozószer. Molekulája mind szilárd, mind gázállapotban oktaéderes, benne a Pt−F kötéshossz 185 pikométer.[1]
Előállítása
[szerkesztés]Első előállítása fluor és fémplatina reakciójával történt.[2] Ma is ezt az eljárást használják.[1]
- Pt + 3 F2 → PtF6
Előállítható a PtF5 pentafluorid diszproporciójával is, ilyenkor melléktermékként a tetrafluorid (PtF4) keletkezik. A szükséges PtF5 a PtCl2 fluorozásával nyerhető:
- 2 PtCl2 + 5 F2 → 2 PtF5 + 2 Cl2
- 2 PtF5 → PtF6 + PtF4
Hexafluoroplatinátok
[szerkesztés]A platina-hexafluorid egy elektron felvételével hexafluoroplatinát aniont – PtF−6 – képez. A reakció kation képzésére kevéssé hajlamos elemekkel és vegyületekkel végbemegy, xenonnal például „XePtF6” xenon-hexafluoroplatinát keletkezik (ami valójában XeFPtF5, XeFPt2F11 és Xe2F3PtF6 keveréke). Ennek a reakciónak az 1962-es felfedezése bizonyította be, hogy a nemesgázok is képeznek vegyületeket. A xenonnal végzett kísérletet megelőzően igazolták, hogy a PtF6 reagál az oxigénnel, és [O2]+[PtF6]− képletű dioxigenil-hexafluoroplatinátot képez.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Drews, T.; Supel, J.; Hagenbach, A.; Seppelt, K. "Solid State Molecular Structures of Transition Metal Hexafluorides" Inorganic Chemistry 2006, volume 45, pp 3782-3788.doi:10.1021/ic052029f
- ↑ (1957) „Platinum Hexafluoride”. Journal of the American Chemical Society 79, 5832–5832. o. DOI:10.1021/ja01578a073.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Platinum hexafluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További olvasnivalók
[szerkesztés]- Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.