Plesiobatis daviesi

Plesiobatis daviesi
Kifogott példány India vizeiből
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes) Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii) Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea) Rend: Sasrájaalakúak (Myliobatiformes) Család: Plesiobatidae Nishida, 1990 Nem: Plesiobatis Nishida, 1990 Faj: P. daviesi
Tudományos név
Plesiobatis daviesi (J. H. Wallace, 1967)
Szinonimák
Urolophus marmoratus Chu, Hu & Li, 1981 Urotrygon davesi Wallace, 1967 Urotrygon daviesi Wallace, 1967 Urotrygon daviesis Wallace, 1967
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Plesiobatis daviesi témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Plesiobatis daviesi témájú kategóriát.

A Plesiobatis daviesi a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának sasrájaalakúak (Myliobatiformes) rendjébe, ezen belül a Plesiobatidae családjába tartozó faj.

Családjának és nemének az egyetlen faja.

Előfordulása

A Plesiobatis daviesi előfordulási területe az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán nyugati felén van. A Dél-afrikai Köztársaságtól és Mozambiktól kezdve, Ázsia déli partjai mentén, - beleértve India tengervizeit is -, keletre Ausztráliáig és északkeletre a Fülöp-szigeteken keresztül egészen Japánig található meg. Hawaii környékén is vannak állományai.

Megjelenése

Ez a porcoshal az orra hegyétől a farka végéig elérheti a 270 centiméteres hosszúságot; de már 189-200 centiméteresen felnőttnek számít. Az orra töve széles, azonban a vége hegyes. Szemei kicsik. A nagy, kerekített mellszúszói miatt, ez a rája kör alakúnak néz ki. A farka rövid, de ehhez képest a farokúszója eléggé nagy. A farkán vékony méregtüske is található. A háti része szürkésfekete, barnás vagy lilásbarna; a hasi része fehér. Az úszóinak hátsó részei és a farka szürkék, a tüske világos és a mellúszók pereme fekete.

Életmódja

Mélytengeri porcoshal, amely 44-780 méteres mélységek között élhet, azonban általában 275-680 méteres mélységek között tartózkodik. A homokos aljzatot kedveli, ahol halakkal, angolnákkal, rákokkal, homárokkal, fejlábúakkal és soksertéjűekkel táplálkozik.

Felhasználása

A Plesiobatis daviesinak csak kismértékű a halászata, főleg az élőhelyének közelében élő emberek halásszák és fogyasztják. Nem annyira értékes mint más ráják, továbbá méregtüskéje miatt veszélyes az ember számára.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 9.)
• Plesiobatis daviesi (Wallace, 1967) FishBase
• Nishida, K., 1990. Phylogeny of the suborder Myliobatidoidei. Mem. Fac. Fish. Hokkaido Univ. 37(1,2) (serial no. 54):1-108.
• Plesiobatis FishBase
• Family Plesiobatidae - Deepwater stingray FishBase

Ajánlott magyar nyelvű könyvek

• Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest ISBN 963-280-138-5

További információk (angolul)

Ellenőrzött (lektorált és referált) elektronikus ismeretforrások az újabb eredményekhez:

• BiologyBrowser
• CABI Archiválva 2007. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Cambridge Scientific Abstracts
• BIOSIS
• Applied Ecology and Environmental Research