Sárszeg
Megjelenés
Sárszeg (Sărsig) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Vámosláz |
Rang | falu |
Községközpont | Vámosláz |
Irányítószám | 417186 |
SIRUTA-kód | 28594 |
Népesség | |
Népesség | 251 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 11 |
Földrajzi adatok | |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 14′ 23″, k. h. 22° 11′ 14″47.239716°N 22.187184°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 23″, k. h. 22° 11′ 14″47.239716°N 22.187184°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sárszeg (Sărsig), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Réz-hegység nyúlványai alatt, a Berettyó völgyében, Margittától délnyugatra, Biharcsanálos és Hőke közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Sárszeg nevét 1490-ben említette először oklevél Sarzeg néven.
1534-ben Zarzeg, 1808-ban és 1913-ban Sárszeg néven írták.
Borovszky szerint a falu azonosnak látszik azzal a Sárhida községgel, melyet 1458-ban a henczidai Bacsó család birtokaként említettek.
A falu birtokosai az Okányiak voltak, később a szent-jobbi apáturság uradalmába került.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
... lapályos helyen... Határa, mely részben lapályos, részben dombos, 1253 hold, ... határát a Gyepes folyó öntözi, s a Kutyaharapás nevü domboldalból foly ki egy igen tiszta forrásviz Kuits kút név alatt. Ebből a forrásból folydogáló viz a legelőn keresztül egy Papsár nevü mocsárt idéz elő. Birtokosa a szentjóbi apáturaság.
A falu határában levő "Paprét-dűlő"-n levő dombról a helyi hagyomány azt tartotta, hogy ott volt Zólyomy Dávid vára.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma – 1750 körül épült.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.