Ugrás a tartalomhoz

Tüskés tőkegomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tüskés tőkegomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Strophariaceae
Nemzetség: Pholiota
Tudományos név
Pholiota squarrosa
(Oeder) Kumm. (1871)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tüskés tőkegomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés tőkegomba témájú médiaállományokat és Tüskés tőkegomba témájú kategóriát.

A tüskés tőkegomba (Pholiota squarrosa) a harmatgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lombos fák elhalt törzsén élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A tüskés tőkegomba kalapja 3-12 cm széles, alakja domború, amely idővel széles domborúan vagy széles harangszerűen kiterül. Alapszíne sárgás, de száraz felszínét feltűnő sárgásbarna vagy vörösbarna pikkelyek borítják. Pereme burokmaradványoktól cafrangos lehet.

Húsa fehéres vagy kissé sárgás. Kissé retek- vagy fokhagymaszagú, íze némileg kesernyés.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók. Színük fiatalon fehéres vagy kissé sárgás, a spórák érésével először zöldessárgára, majd rozsdabarnára sötétednek. Egészen fiatalon részleges burok védi őket.

Tönkje 4-12 cm magas és max. 1,5 cm vastag. Felszíne száraz. Színe sárgás, a tüskés-pikkelyes gallérig vagy gallérzónáig sárgásbarna vagy vörösbarna pikkelyek borítják; a gallér fölött halványabb színű és sima.

Spórapora fahéjbarna. Spórája többé-kevésbé elliptikus, sima, mérete 6-8 x 4-5 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A fakópikkelyes tőkegomba, a rozsdasárga tőkegomba, a sötétpikkelyes tőkegomba vagy a gyűrűs tuskógomba hasonlíthat hozzá.

A tüskés tőkegomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

vörösesbarna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

galléros

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos.

Elsősorban lombos fák (ritkábban fenyők) elhalt vagy meggyengült törzsén, tövénél él, többnyire nagyobb csoportokban; anyagukban fehérkorhadást okoz. Gyenge parazita is lehet. Szeptembertől novemberig terem.

Nem ehető, egyes források szerint enyhén mérgező, emésztőszervi panaszokat okoz.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]