Tasádfő

Tasádfő (Tășad)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Drágcséke
Rang	falu
Községközpont	Drágcséke
Irányítószám	417263
SIRUTA-kód	29387
Népesség
Népesség	1699 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Terület	km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 56′ 16″, k. h. 22° 07′ 31″46.937731, 22.125158
A Wikimédia Commons tartalmaz Tasádfő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tasádfő (Tășad), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Király-erdő alatt, a nagyvárad–belényesi vasútvonal közelében, Félixfürdőtől délkeletre fekvő település.

Története

Tasádfő nevét 1508-ban említették először Thasadfew néven.

1808-ban, 1888-ban és 1913-ban Tassádfő néven írták. Tasádfő egykor a Thelegdy család birtokai közé tartozott. 1503-ban Thelegdy István kapott rá új adománylevelet. A 19. század elején báró Vay Imre, Tokody József és Imre voltak birtokosai, a 20. század elején pedig dr. Vári Szabó Béla és Bige Gyula volt itt a nagyobb birtokos. A falu határában két rommaradvány is látható volt még a 20. század elején is. Az egyiket, a török időkbeli várszerű erődnek tartották, míg a másikat templomrom lehet. Határában szép cseppkőbarlang és tó is van.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Tassádfő, Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 12 római katholikus, 8 református, 790 óhitő lakossal, anyatemplommal. Birják a báró Vay örökösök és Tokody István, Imre, Kajetán urak és Tokody Lotti. Van itt egy régi vármaradvány is.

1910-ben 1359 lakosából 36 magyar, 1231 román, 90 cigány volt. Ebből 14 református, 1311 görögkeleti ortodox, 18 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma – 1780-ban épült.

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.