Vezend

Vezend (Vezendiu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Mezőterem
Rang	falu
Községközpont	Mezőterem
Irányítószám	447327
SIRUTA-kód	139134
Népesség
Népesség	402 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	111 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 34′ 26″, k. h. 22° 25′ 57″47.573997, 22.432536
Sablon • Wikidata • Segítség

Vezend falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megyében, Nagykárolytól délre, Mezőterem és Portelek között fekvő település

Története

Vezend Árpád-kori település. Az érvidéki gyepű egyik korai telepe volt. Neve 1219-ben tűnt fel először az oklevelekben, az irinyiek és penészlekiek nevében eljáró Gelénesi poroszló nevében, voznad (Vozand) alakban.

1262-ben Wezend néven említették, amikor a tatárjárás alatt elnéptelenedett földet - a már előtte is nála zálogbirtokként levő Wezend-et - Kereki János bihar megyei ispán kapta meg. 1302-ben Kereki János ispán hasonló nevű utóda kérésére az oklevelet a váradi káptalan átíratta.

A település a Kaplon nemzetségé és a jeruzsálemi keresztes rend birtoka volt, nevét már 1419-ben is mai formájában írták.

A 14. században a Kaplon nemzetségből eredt Vaday, Károlyi, Vetéssy, Bagossy családok és a Csomaközy család birtoka volt.

A 15. században azonban már főleg csak a Károlyi család birtoka, s az övék is maradt a későbbiekben.

Az 1800-as években még mindig része volt benne a Csomaközyeknek és Bagossyaknak is.

1910-ben 991 lakosából 68 magyar, 923 román volt. Ebből 27 római katolikus, 930 görögkatolikus, 18 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott.

Nevezetessége

• Görögkatolikus temploma.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései