Zsór

	Zsór (Žiar)
	; Zsór zászlaja
	; Zsór zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagyrőcei
Rang	község
Első írásos említés	1324
Polgármester	Csizmadia Zoltán
Irányítószám	982 01
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RA
	Népesség
Teljes népesség	111 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	33 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Terület	5,0 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 26′ 14″, k. h. 20° 16′ 24″48.437100°N 20.273400°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 14″, k. h. 20° 16′ 24″48.437100°N 20.273400°E
	Zsór weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zsór témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsór (szlovákul: Žiar) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése

Tornaljától 4 km-re északnyugatra, a Turóc-patak jobb partján fekszik.

Története

1324-ben „Sowr” alakban említik először, nemesi község volt. 1427-ben „Sowor”, 1726-ban „Zschör” néven szerepel a korabeli forrásokban. A török teljesen elpusztította és csak a 18. század elején telepítették be újra. 1715-ban 11 adózója volt. 1784-ben 101 lakos élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSÖR. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Sankfalvához közel, és annak filiája; legelője, fája, szőleje van, földgye jó gabonát terem.”^[2]

1828-ban 13 házát 95-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Zsoor, magyar falu, Gömör vgyében, Beje és Otrokocs helységekhez közel nyugotfelé egy domb alatt, közel a Thurócz vizéhez fekszik. Lakosok száma 111, mindnyájan reformatusok, ezek közül férfi 50, nő pedig 61, magyarok. A közbirtok áll 7 4/8 urbéri és 5 6/8 majorsági telekből és 650 hold erdőből. Szántófölde tisztabuzát, gabonát s egyebet bő mértékben terem, rétje jó és sok takarmányt ad, – a lakosok a szarvasmarha tenyésztést kedvelik, nyáron és télen által hizott marhákkal kereskednek. Birják a helységet Beje földesurai. Ut. p. Tornalja.”^[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Zsór, a Túrócz-völgyben fekvő magyar kisközség, 21 házzal és 110 ev. ref. vallású lakossal. A vármegye legkisebb községe. 1427-ben Sowor néven említik. Földesurai a bejei urak voltak, újabban a Szentmiklóssy és a Dapsy családok osztoztak birtokán. Református temploma 1872-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Tornallya.”^[4]

A trianoni diktátumig Gömör–Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

1880-ban 114 lakosából 102 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 110 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 110 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 115 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 111 lakosa mind magyar volt.
1930-ban 132 lakosa mind magyar volt.
1941-ben 143 lakosából 126 magyar és 13 szlovák volt.
1991-ben 184 lakosából 120 magyar és 61 szlovák volt.
2001-ben 185 lakosából 137 magyar és 44 szlovák.
2011-ben 164 lakosából 112 magyar és 45 szlovák.

Nevezetességei

Református temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban.

Külső hivatkozások

Hivatalos oldal Archiválva 2009. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
E-obce.sk
Községinfó
Zsór Szlovákia térképén

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]