Az álmodás egyike a leghétköznapibb dolgoknak, mégis rettenetesen keveset tudunk arról, hogyan és miért történik ez velünk alvás közben, illetve milyen üzenetet közvetítenek nekünk. Mindig is lenyűgözőnek találtam azt, milyen képi világokat és történeteket képes kreálni az elmém akkor, amikor elvileg éppen pihennie kellene, illetve azt is, mennyire rányomja időnként a bélyegét a napomra az adott álom hangulata, még akkor is, ha egyáltalán nem emlékszem arra, mi zajlott le benne. Egyedül azért nem jártam utána a témának jobban, mert nem is sejtettem, hogy ilyen kiterjedt tudomány áll az álmok mögött, illetve vannak is egzakt eredményeik. Utólag már nem értem, miért gondoltam ezt.

Dr. Rahul Jandial, a könyv szerzője amerikai idegsebész és neurológus, aki mindemellett kutatólabort vezet az agy rejtélyeinek felderítésére. Munkája során számos felismerést tett az álmokkal kapcsolatban is, amelyeket többek között a Miért álmodunk? című írásában oszt meg a nagyközönséggel. A könyvben amellett, hogy beszél az álmok kialakulása mögött álló folyamatokról, számos konkrét kérdésre is kitér, amelyek az embereket nagy valószínűséggel foglalkoztatják. Ilyen például a tudatos álmodás módszere(i), az erotikus álmok oka és üzenete, a rémálmok szerepe, valamint az álmok értelmezése.

Úgy gondolom, a Miért álmodunk? remek koncepcióval rendelkezik abból a szempontból, hogy kiemelten foglalkozik a “gyakori kérdésekkel”, vagyis bizonyos, kiemelten gyakran előforduló álomtípusokkal, illetve értelmezési kérdésekkel is. Már a tartalomjegyzéket áttekintve is felcsillan a szemünk, hiszen elképesztő ígéreteket tesz nekünk. A tudatos álmodásnak két nagyobb fejezetet is szentel, és bizonyosan nem vagyok egyedül, akit ez kifejezetten foglalkoztatott.

A könyv tartalma abból a szempontból kifogástalan, hogy tisztázza, milyen okból és hogyan alakulnak ki az álmok, illetve milyen minták alapján keletkezhetnek. Hogyan jelenhetnek meg bennünk az életünk aktuális eseményei, és az üzenetüket hogyan érdemes, és hogyan nem érdemes elkezdeni értelmezni. Mindemellett számos tévhitről és félreértésről rántja le a leplet, amivel jobb tisztában lenni. Sokat számít, hogy mindezt egy orvos-kutatótól halljuk, akinek egész életében ez volt a szakterülete.

Sajnos azonban a kivitelezéssel és a szöveggel nem vagyok maradéktalanul elégedett. Nehéz volt követnem a levezetését, és nem elsősorban a tudományos szakkifejezések miatt. Úgy éreztem, az egyes témákat rendkívül röviden fejti ki, így épp, mikor elkezdeném megérteni, már egészen másról folyik a szó. Mindemellett a kifejtéseit kevés példával támasztja alá, illetve kutatásokat is alig említ meg, amelyek pedig segítenének értelmezni a magyarázatot, és elmélyülni az adott kérdésben. Hiába fogalmaz a nagyobb közönség számára is érthető módon, igazán csak a valós példákra épülő anekdoták konklúziójára emlékszem a szövegből.

Sajnálom azt is, hogy meglehetősen rövid kifejtést kaptunk erről az izgalmas témáról. A szöveg maga mindössze 230-240 oldalt tesz ki, csak a vaskos irodalomjegyzék miatt tűnik terjedelmesebbnek első ránézésre. Nem tudom, mennyi egzakt megállapítás létezhet még ebben a tudományágban, és megértem, ha a még ingoványos talajra nem szeretett volna rálépni, de számomra ez nem volt kielégítő olvasmány. Sok kérdés maradt még bennem, és azt is elfogadtam volna, ha kerek perec lefekteti a kutatások határait, hogy ne érezzem ennyire hiányosnak a könyvet.

Összességében a Miért álmodunk? azért nem bizonyult haszontalan olvasmánynak, hiszen sok olyan jelenséget megértettem belőle, amelyeket a saját bőrömön is tapasztaltam, de magyarázatom sosem volt rá. A könyv teljes megértéséhez azonban legalább egy újraolvasásra biztosan szükségem lesz, mivel sok esetben nem tudtam tartani a szöveg tempóját. A könyvet azok számára ajánlom, akik szeretnének bevezetést kapni az álmok mögött álló tudományba, illetve válaszokat kapni arról, mi tévhit ebben a kérdésben, illetve mi a valóság. Továbbá azoknak ajánlom, akiknek fontos, hogy mindezt hiteles forrásból, tudományos munkát végző személytől, és ne lelkes érdeklődőtől vagy újságírótól hallja

Kiadás: XXI. Század (2025)
Oldalszám: 302
Eredeti cím: Why We Dream: What Your Sleeping Brain Reveals About Your Waking Life (2024)
Fordította: Novák Gábor
Műfaj: ismeretterjesztő

Dr. ​Rahul Jandial bemutatja, mit árulnak el az álmok legbensőbb vágyainkról, és hogyan javítsunk az életminőségünkön azáltal, hogy szolgálatunkba állítjuk a tudatos álmodást, és megszelídítjük rémálmainkat.

Milyen potenciál rejlik az álmainkban, és hogyan lehetnek a hasznunkra?

Aknázd ki az álmodás során lejátszódó neurológiai folyamatokra vonatkozó ismereteket.

– Javíts az egészségi állapotodon

– Növeld a teljesítményedet

– Fokozd a kreativitásodat

Dr. Rahul Jandial világhírű idegsebész és agykutató ebben a kötetben adja közre úttörő jelentőségű tudományos eredményeit.

– Ha alszol egyet, javul a problémamegoldó képességed

– Az álmodás képességének egyes rendellenességei bármely más tünetnél évekkel korábban jelezhetik a Parkinson-kór kialakulását

Az álmodás az emberi agy egyik leginkább félreértett funkciója. Tudományos kutatásokkal sikerült igazolni, hogy álmodás nélkül nem maradhatott volna fenn az emberi faj. A Miért álmodunk? feltérképezi a tudatelőttes tartományt, feltárja, hogyan őrizhette meg az ember az álmodás képességét évezredeken keresztül, és hogyan aknázhatjuk ki az e képességben rejlő lehetőségeket mind álmunkban, mind az ébrenlétben. Az álmodás segít szabályozni az érzelmeinket. Szerepe van abban, hogy el tudjuk raktározni és elő tudjuk keresni az emlékeket, segíti a tanulást. Az ezután kialakuló testi vagy mentális elváltozásokat, így a Parkinson-kórt vagy az Alzheimert is képes előre jelezni. Dr. Rahul Jandial bemutatja, mit árulnak el az álmok legbensőbb vágyainkról, és hogyan javítsunk az életminőségünkön azáltal, hogy szolgálatunkba állítjuk a tudatos álmodást, és megszelidítjük rémálmokat.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

Dr. ​Rahul Jandial PhD-s idegsebész és neurológus sok éven át kereste a választ a következő kérdésekre: Miért álmodunk? Hogyan álmodunk? A többféle szakterületet felölelő kutatásainak végeredménye ez a kiadvány, amelyben összegzi az összegyűjtött tudást. Tartsatok bloggereinkel erre az izgalmas utazásra az álmok világába! 

A 21. Század Kiadó hála az olvasóink között a turné végén kisorsolunk egy példányt a Miért ​álmodunk?-ból!

Nyereményjáték

Játsszatok velünk! Hogy megnyerjétek a könyv egy példányát, válaszoljátok meg helyesen az egyes állomásokon megtalálható kérdéseket!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Miknek az összessége az álom?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

04.25. Hagyjatok! Olvasok!

04.27. Readinspo

04.29. Szembetűnő

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Shunmyo Masuno már a kezdetektől fogva levesz a lábamról a könyveivel. Már a megjelenésükkor volt szerencsém olvasni előző két megjelenését, a Zen: Az egyszerű élet művészete és a Nyugalom címűt, amelyek azóta is előkelő helyet foglalnak el a könyvespolcomon és időnként visszatérek hozzájuk hosszabb-rövidebb időre. Na de legújabb írásának, a Hogyan engedd el, ami nem fontosnak már a címe is olyan sokat ígér, hogy a megérkezése után szinte rögtön neki is estem. A könyv maga egy-két óra alatt könnyedén elolvasható, viszont annál nagyobb hatást gyakorolt az életemre. Lássuk, hogyan!

A Hogyan engedd el, ami nem fontos ugyanúgy a zen szellemében készült, hiszen maga a szerző is zen buddhista szerzetesként él Japánban. A könyvben 99 gondolatot találunk, melyek mindegyike a címben rögzített témát járja körül valamilyen módon és formában. A gondolatokat 5 különböző fejezetre csoportosítja, melyek címei is beszédesek: Tarts távolságot (Légy távolságtartóbb a kapcsolataidban), Ne nyugtalankodj minden apróság miatt (A szorongás, a türelmetlenség és a harag feladása), Légy megfontolt (Gyakorlatok, amelyek nem őrölnek fel), Ne pazarold az energiádat (Hogyan ne nehezítsd meg a saját dolgodat?), Nem minden fekete vagy fehér (Javallatok a kényelmes élethez).

Maga a kiadvány mindent összevetve ugyanolyan igényes, mint az előzőek, azonban ha belelapozunk, észreveszünk egy fontos különbséget: az illusztrációk hiányát. Egyedül a nagyobb fejezetek elején találhatók rajzok, máshol ezúttal nem kaptak helyet. Ellenben mind a 99 gondolat címe kapott egy teljes oldalt és hátteret, öt különböző színnel és mintával. Ezek a hátterek valójában végtelenül egyszerűek, kezdő grafikusi munkát sejtetnek, és mindenképpen visszalépést jelentenek az előző könyvek megoldásaihoz képest, ám engem, ha teljesen őszinte akarok lenni, egyáltalán nem zavartak. Számomra a szöveg tartalma volt a lényeges, az illusztráció pedig elenyésző jelentősséggel bírt nekem az előző kiadványok esetében is.

A könyv gyorsan végigolvasható, még annak ellenére is, hogy érdemes megállni egy-egy percre gondolkodni az elhangzottakon. Mind a 99 gondolatnak egy duplaoldalnyi hely jutott, bal oldalon a gondolat címe és alcíme, jobb oldalon pedig a maximum egy oldalnyi kifejtése található. Állítom, hogy ez a koncepció nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ne érezzem sűrűnek és befogadhatatlannak a szöveget.

A tartalmából egyértelműen azok a szakaszok a kedvenceim, amelyek a munkahellyel, sőt, kifejezetten a munkatársakkal való kapcsolatra fókuszálnak. Az utóbbi hetekben nagyon sok kérdést vetett fel bennem, megfelelően próbálkozom-e kapcsolódni a kollégáimhoz, mi lenne az ideális hozzáállás és állapot ehhez. A könyvből pedig egy konkrét tanácsot egészen biztosan megfogadok majd, ez így hangzik: addig ne ossz meg semmit a magánéletedből egy kollégáddal, amíg az a másik magától meg nem nyílik előtted ugyanezen a téren. Eddig pontosan az ellenkező hozzáállást képviseltem, de ez sajnos egyáltalán nem működött, és szívesen kipróbálok mást, ha ezzel van esély a változásra.

Összességében a Hogyan engedd el, ami nem fontos tetszett eddig a legjobban Shunmyo Masuno magyarul megjelent írásai közül. Élveztem, hogy ezúttal egy sokkal konkrétabb, kézzelfoghatóbb témát jártunk körül, emiatt könnyebbnek éreztem befogadni a tanácsait is. Igaz, jelenleg egyáltalán nem állítom, hogy megtanultam elenedni azt, ami nem fontos, és csupán néhányra emlékszem a 99 tanács közül – de én magam számára úgy érzem, ez az ideális állapot. Szerintem kontraproduktív, ha a tanácsokat valaki nagy mennyiségben, egyszerre és válogatás nélkül szeretné beépíteni az életébe. Valamint úgy gondolom, ez a könyv is olyan, hogy minden egyes újraolvasás alkalmával más és más gondolat fog megragadni, amely épp az adott élethelyzeted valamely kérdésére vagy problémájára reflektál.

Kiadás: XXI. Század (2024)
Oldalszám: 224
Eredeti cím: How to Let Things Go (2021)
Fordította: Borbély Judit Bernadett
Műfaj: ismeretterjesztő, önsegítő

A ​Nyugalom és a Zen – Az egyszerű élet művészete című bestsellerek szerzője

Az elengedést úgy képzeld el, hogy szabadon ereszted a dolgokat.

A hírek, a közösségi média, az e-mailek és sms-ek szüntelen körforgásából nehéz kikapcsolódni. Ennek a könyvnek az a radikális üzenete: néha legjobb, ha nem teszünk semmit.

Shunmyo Masuno zen buddhista szerzetes könyve 99 tanácsot, apró igazságot gyűjt egybe: hogyan mondjunk nemet, hogyan fogadjuk el, hogy valamit nem vagyunk képesek megtenni. Hogy a közösségi média mindössze egy eszköz, nem több annál. Hogy a döntéseket tanácsos napvilágnál meghozni, nem érdemes siettetni. Hogy minél elfoglaltabbak vagyunk, javasolt annál gyakrabban törekedni a kikapcsolódásra.

2. számú tanítás: Hagyd meg a többi ember személyes terét – a törődés és a kotnyelesség nem ugyanaz.

15. számú tanítás: Ne felejtsd el, hogy a közösségi média csak egy eszköz. Nem több annál.

19. számú tanítás: Inkább hagyd, hogy egy kapcsolat magától érjen véget, semmint hogy erőltesd a lezárást.

40. számú tanítás: A dolgok elengedését ne úgy képzeld, hogy kihajítod azokat, hanem hogy szabadon engeded.

75. számú tanítás: Nappali fénynél hozd meg a döntéseket. Ne kapkodj.

90. számú tanítás: Lassíts le, többször tarts szünetet.

Ezek a tanácsok oldják a feszültséget, módot adnak arra, hogy az ember visszaszerezze az irányítást az élete fölött, és nyugodtabb, kielégítőbb kedélyállapotba kerüljön.

Túl sok minden nehezedik rád? Lépj egyet hátra, ne szolgáltasd ki magad az élet követelőző momentumainak. Szabadítsd fel a kapacitásaidat olyasmik számára, amik tényleg fontosak neked.

Mindig rendelkezésedre áll az a választás, hogy nem avatkozol be. Egyszerűen hagyod a dolgokat, hadd történjenek meg.

Ezeknek a praktikus tanácsoknak a birtokában az ember képessé válik arra, hogy felhagyjon a hiábavaló erőfeszítésekkel. Ezáltal kielégítőbbé válik az élete, higgadtabbá a szelleme, és könnyebben tud összpontosítani.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

Nagyon könnyedén tanácsoljuk egymásnak, hogy szimplán “engedjük el” a felmerülő problémát, de arra már nemigen van válaszunk, ezt mégis hogyan kell csinálni. Shunmyo Masuno, a japán zen buddhista szerzetes legújabb könyvében ezt a kérdéskört járja körül. A Hogyan engedd el, ami nem fontos gyönyörű kiadványa a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg 2024 karácsonya előtt. Tarts velünk, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a kötetről!

Nyereményjáték

Játékunkban a feladatotok, hogy megkeressétek az éppen elrepülő darut – illetve a képét. Az adott állomás bejegyzésének szövegében egy szó alá linkeltük a daru képét. A feladatotok, hogy írjátok meg a Rafflecopter megfelelő sorában, melyik szó alatt találtátok meg.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

12.14. Readinspo

12.16. Hagyjatok! Olvasok! 

12.18. Booktastic Boglinc

12.20. Könyv és más

12.22. Pandalány olvas 

12.27. Szembetűnő

12.29. Ambivalentina 

12.30. Csak olvass!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

A gimnázium utolsó két évében különösen erősen rajongtam a történelemért. Azelőtt sem volt közömbös számomra a téma, de a fakultációválasztással új tanárt kaptunk, aki egészen elképesztő módon adta át számunkra az anyagot. Inspirált az, amilyen őszintén és odaadással foglalkozott ezzel a tantárggyal, ami magasabb szintre emelte az én érdeklődésemet is. Ezért döntöttem végül úgy, hogy ezt megpróbálom az olvasmányaim terén is érvényesíteni. Bánó Attila könyve eleinte remek lehetőségnek tűnt erre, bár egyúttal arra is rávilágított, hogy ez nem tartozott a legjobb ötleteim közé.

Bánó Attila újságíró és lelkes történelemkutató, aki nem egy könyvvel örvendeztette már meg a történelem iránt rajongó olvasóközönséget. Mint ahogyan azt a 30 új meghökkentő eset a magyar történelemből cím is sugallja, születtek már hasonló gyűjtemények a keze alatt. A fülszöveg el is árulja, hogy 55, 44 és 33 különböző érdekességből álló összeállítását olvashatjuk el, ráadásul mindet hazánk történelmével kapcsolatban. Ebben a kötetben “csak” harmincat, de ezek a 12. századtól a 19. századig igencsak nagy és vegyes szórásban játszódnak. Találunk benne szövegeket például Tisza Istvánhoz, Mohácshoz, az 1848/49-es szabadságharchoz, valamint Széchenyihez kapcsolatosan is.

Sajnos arra sem az olvasás során, sem azóta nem jöttem rá, miért a “meghökkentő” szót használja Bánó a címválasztás során. Lehetséges, hogy a sorozat első, talán még második kötetében is ténylegesen megdöbbentő történeteket találunk, azonban az ebben a kötetben szereplőkre vonatkoztatva ez igencsak hatásvadász, és nem is igaz. Talán inkább csak érdekesek, nem döbbenetesek. Valójában én még csak annak sem találtam őket, de ez valószínűleg csak személyes preferencia kérdése, én egyébként sem sok érdekességet látok a magyar történelemben – mindig is inkább a nemzetközi vonzott.

Azt viszont el kell ismerni, hogy Bánó belefektetett munkája lenyűgöző. Egyértelmű, hogy széleskörű és hosszútávú kutatásokat folytat, minden felmerülő szereplőről, de még a források szerzőjéről is jóval többet tud, mint az, hogyan és miért kapcsolódik az adott történelmi eseményhez. Ennek a kifejtése számomra viszont nagyon sokszor teljesen érdektelen volt, olyan érzésem volt olvasás közben, mintha ez lenne az egyetlen eszköze arra, hogy tartalmas, hosszú fejezeteket írjon.

Hasonló érzésem volt a források idézése kapcsán is. Ha történelemről beszélgetünk, nyilvánvaló, hogy nem hagyhatjuk ki a vonatkozó szövegek konkrét és pontos idézését. Csakhogy ebben a könyvben gyakran előfordul, hogy a magyarázaton túl a fejezetnek nagyjából a felét a kapcsolódó források idézése teszi ki. Valószínűsítem, hogy ez szakmabeliek vagy szenvedélyes hobbitörténészek számára nem okoz különösebb problémát, de engem, mint átlagos olvasót, aki csak szimplán kicsit többet szeretett volna látni a magyar történelemből, mint ami a tankönyvekben található, egészen egyszerűen untatott.

A kötetben a legpozitívabbnak nem a tartalmát, hanem egy aprócska kiegészítést találtam: minden lap szélén található egy idővonal, amely 900-tól 2000-ig lépdel végig a kerek évszámokon. Minden történet esetében pedig kicsit sötétebb színnel jelölik azt az időszakot, amelyben az játszódik. Persze az olvasó bármikor vissza tud lapozni a történet elejére, ha elbizonytalanodik a dátumot illetően, de szerintem kedves ötlet volt vizuálisan is megjeleníteni, hogy éppen melyik korszakban járunk.

Összességében a 30 új meghökkentő eset a magyar történelembőllel a legnagyobb probléma az volt, hogy abszolút nem én vagyok a célközönsége. Illetve lehet, hogy alapvetően én vagyok, mint szerény, alkalmi érdeklődő, aki szeret tájékozódni és jobban megérteni a múltunkat… Azonban sajnos sem a szöveg tartalma, sem a megfogalmazása nem tette lehetővé, hogy én élvezzem ezt a könyvet. Valószínűsítem, hogy egyedül azok lelnek némi örömet benne, akik a szerzőhöz hasonlóan nem csak a történelmi események felszínére és jelentőségére kíváncsiak, hanem arra is, hogy milyen források alapján következtetünk a történésekre, illetve az adott szereplő hogyan kapcsolódik más történelmi személyekhez. A könyvet tehát ténylegesen csak az igazán lelkes, szenvedélyes érdeklődőknek ajánlom elolvasásra.

Kiadás: Athenaeum (2020)
Oldalszám: 288
Műfaj: ismeretterjesztő, történelem

30 újabb meglepő történet a magyar történelem vérzivataros századaiból. Szó lesz itt többek között a francia koronára áhítozó, 14. századi posztókészítőről, a mohácsi csata után a királyi kincseket Pozsony felé menekítő Habsburg Máriáról, szó lesz a felkapaszkodott Ludovico Gritti drágakőkereskedőről, aki Szapolyai János mellett feszített és a trónjára akart törni, és szó lesz Eger hőséről, Bornemissza Gergelyről, valamint a hóhérjáról, Móré Lászlóról.

Mindig az a legérdekesebb, ami a történelemkönyvekből ki szokott maradni, pláne ha olyan szerző forgatja szavait, mint Bánó Attila, neves újságíró, történelmünk aprólékos és lelkes kutatója.

Linkek: Moly || megrendelés

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Egyszerre tartom szerencsének, hogy rátaláltam Irene Vallejo Papirusz című könyvére, és szerencsétlen dolognak, hogy nem szereztem róla tudomást már jóval ezelőtt. A Magnólia Kiadó gondozásában ugyanis már 2022. őszén megismerhették ezt a kötetet a nálam jóval szemfülesebbek. Elképesztőnek tartom, hogy én, aki évek óta folyamatosan monitorozom a legnagyobb magyar kiadók friss megjelenéseit, nem szereztem időben tudomást egy olyan könyvről, amely a könyvekről (A KÖNYVEKRŐL!) szól. Őszintén elszomorít még a gondolata is, hogy fennállt a lehetősége annak, hogy a Papirusz kimaradjon a látóteremből. Hogy miért vagyok most ennyire érzelmes? Mert minden túlzás nélkül állítom, hogy a könyvtáram egyik legfontosabb nemregény-eleme lett.

A Papiruszt legegyszerűbben könyvtörténeti szakkönyvként lehetne jellemezni. Célja, hogy felderítse, illetve összegezze mindazt, amelyet a spanyol Irene Vallejo kutatásai során megtudott a könyvek keletkezéséről és fejlődésétől. A szerző a szóbeliség korától (vagyis az írás feltalálása és elterjedése előtti időtől) kezdve követi végig a könyvek szerepét és jelentőségét az ókori világban, komplett folyamatokban ábrázolva azt, ahogyan a könyvek elnyerték mai formájukat. 

A Papirusz már a címével is felkeltette az érdeklődésemet, de igazán csak akkor határoztam az elolvasása mellett, amikor kiderült, hogy kitér az alexandriai könyvtár pusztulására. A híres ókori könyvtár egykori létezéséről egy történésznek tanuló volt barátomtól szereztem tudomást. Mikor megemlítette, hogy a leégésével több százezer egyedülálló szöveg veszett örökké oda, olyan mély fájdalmat éreztem, amely egyszerre természetes és teljességgel irracionális. Ennél mélyebben azonban sosem kutattam a témában, így rettenetesen kíváncsi voltam, mit derített ki Irene Vallejo erről a tragédiáról. Rendkívül nagy örömömre szolgált, hogy mennyire alaposan, lényegében körülbelül 300 oldalnyi hosszan ecseteli a szerző a könyvtár egykori jelentőségét és pusztulásának történetét – vagy legalábbis a feltevéseit ez utóbbi kapcsán.

Mivel számomra elég volt egy pillantás a címére, illetve a fülszöveg felületes átfutása ahhoz, hogy eldöntsem, érdekel-e ez az iromány, úgy hittem, hogy a könyvek egész történelméről szó lesz benne. Pedig a Papirusz nem titkolja, hogy az elsődleges fókusza az ókor. A szöveget két nagyobb részletre különíti el, az elsőben többnyire a görög (és mellette az egyiptomi, mezopotámiai, sumér), a másodikban pedig a római hatást vizsgálja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kizárólag a távoli múltban kalandozunk. A szerző rengeteg kitekintést tesz a jelenre és a közelmúltra is, köztük például a náci Németország könyvégetéseire, vagy éppen arra a kérdésre, a digitalizáció a klasszikus könyvformátum végét jelenti-e.

Vallejo rendkívüli alapossággal foglalkozik mindezzel. A nyilvánvaló folyamatok leírása mellett olyan, szorosan kapcsolódó témákra is kitér, amelyeket eszembe sem jutott elvárni még egy ilyen kaliberű olvasmánytól sem. Hosszasan fejtegeti például azt, milyen anyagokat használtak a könyvlapok elkészítéséhez, hogyan néztek ki ezek vizuálisan, hogyan használták őket, és milyen problémákat vetettek fel, amelyek további megoldások felfedezéséhez vezettek. Kitér arra, hogyan alakult ki a könyvborító, a cím, vagy éppen, hogy ki lehetett az első szerző, aki aláírta a művét. Hogy mi motiválta a korabeli értelmiséget arra, hogy szerzőnek álljon, illetve milyen szerepet töltöttek be a szerzők a különféle társadalmakban. Beszél a cenzúráról, a hatalomról, valamint a nők szerepéről a korabeli irodalomban és könyvterjesztésben. Rengeteg szerzőt is tárgyal hosszabban-rövidebben, ilyen például Homérosz, Szapphó, Platón, Seneca, Ovidius, Vergilius vagy Ciceró.

A Papiruszban különösen jó, hogy nem csupán a témája, de a kivitelezése is nagyszerű. Önmagában is olvasmányos, amire jelentősen rásegít az, hogy Vallejo sok esetben beszúr egy-egy kapcsolódó személyes élményt, vagy éppen a véleményét azzal kapcsolatban, amiről olvashatunk (pl. kritikát Platón világnézetéről). Igaz, volt egy-egy rövid részlet, ami szerintem egyszerűen nem illett oda (nagyon sokan át fogják érezni az iskolai bántalmazásáról szóló szösszenetet, de az ilyesmi, ilyen részletességgel terápiára való, nem tudományos igényű szövegbe). De mindennek ellenére is kellően lassú tempójú olvasást javaslok, hiszen egyrészt sűrű és információdús a szöveg, másrészt rengeteget ugrál az időben és a témák között, amelybe könnyű belezavarodni.

Összességében elképesztő módon élveztem a Papiruszt – önmagában is, de ahhoz képest végképp, hogy erősen történelmi témájú tudományos szöveg. Van valami végtelenül lenyűgöző abban, ha könyvmolyként az imádatod tárgyáról olvasol, ráadásul egy olyan ember tolmácsolásában, aki maga is egyértelműen rajong a témáért. Azoknak ajánlom, akik a könyvekre nem szimplán a szórakozásuk átmeneti eszközeként tekintenek, hanem valami sokkal nagyobbat, jelentőségteljesebbet látnak bennük.

Kiadás: Magnólia (2022)
Oldalszám: 544
Eredeti cím: El infinito en un junco, La invención d'es libros en o mundo antigo (2019)
Fordította: Boda Benjamin Gábor
Műfaj: ismeretterjesztő

Irene ​Vallejo többszörösen díjnyertes műve barangolásra hív a szavakat téren és időn átmentő lenyűgöző találmány, a könyv világába. Bemutatja, hogyan készített könyvet az ember füstből, kőből, agyagból, nádból, selyemből, bőrből és fából, míg végül eljutott e-könyvolvasójáig.

A Papirusz – A könyvek története az ókori világban elvezet Nagy Sándor csatáinak helyszíneire, bebocsátást enged Kleopátra palotáiba és a fortyogó Vezúv lábánál fekvő Papiruszok villájába, megmutatja az első ismert könyvkereskedéseket és kéziratmásoló műhelyeket, de bejárja Oxford földalatti könyvlabirintusát és a leégett szarajevói könyvtárat is. Aktuális témákhoz nyúlva köti össze a klasszikusokat rohanó világunkkal: Arisztophanész a perbe fogott humoristák elődje, Szapphó a kortárs női íróké, Titus Liviusnak voltak elsőként rajongói, Seneca pedig a post-truth úttörője.

E mesés kalandnak azonban mindenek felett a könyveket évezredeken át óvó ezrek a főszereplői: tűzhely mellett mesélő asszonyok, tanárnők, bölcsek, könyvtárosok, írnokok, szerzetesnők, rabszolgák, fordítók és nyomdászok. Azok, akik hegyvidéki házukban vagy tengerparti otthonukban olvasnak; azok, akik energiától felrobbanó metropoliszokban adják át magukat a könyvek varázsának, és azok, akik békés külvárosokban merülnek bele olvasmányaikba. Egyszerű emberek, akiknek van, hogy fel sem jegyzi a nevét a történelem.

A spanyol Irene Vallejo műve az elmúlt évek egyik legnagyobb európai tényirodalmi sikerkönyve. Már a megjelenése évében, 2019-ben két díjat kapott hazájában, 2020-ban pedig elnyerte a legjobb spanyol nyelvű esszének járó nemzeti díjat, valamint a spanyol könyvesboltok legjobb ismeretterjesztő könyvnek adományozott éves kitüntetését. Mostanra több mint harminc országban jelent meg világszerte.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés + beleolvasás

Könyv a könyvekről? A spanyol szerző, Irene Vallejo olyan módon fejezte ki rajongását a könyvek felé, amelyért örökké hálásak leszünk. Papirusz című írásában arra vonatkozó kutatásait öntötte szavakba, hogyan alakultak ki a könyvek, illetve milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy elnyerjék mai formájukat. Az elsősorban ókori görög és római korra fókuszáló kutatást magyarul a Magnólia Kiadó gondozásában olvashatjuk. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk róla!

Nyereményjáték

Játékunkban a könyv témájához kapcsolódóan tettünk fel kérdéseket. A helyes válaszokat a Rafflecopter doboz megfelelő helyén várjuk. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Melyik az a könyvalapanyag, melyet állati bőr kiszárításával készítettek?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

01.24. Readinspo

01.26. Könyv és más

01.28. Szembetűnő

01.30. Olvasónapló

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Csupán az utóbbi hetekben jöttem rá, mennyire hálás vagyok az alvási szokásaimért. Az utóbbi hetekben az életem rendkívül kiegyensúlyozott, amelyhez nem csupán a munka-magánélet balanszának helyreállítására volt szükség. A jelenlegi munkahelyem megtalálásával az alvási szokásaim is megváltoztak, méghozzá olyan irányba, amelyről nem hittem volna, hogy ennyire jót tesz nekem. Én, az éjjeli bagoly, aki tanulmányai során sosem feküdtem le éjfél (vagy inkább éjjel 1-2) előtt, este 10-11 körül már ágyban vagyok, és nagyon figyelek arra, hogy minden nap meglegyen a lehetőségem 8-9 órát aludni. És megfigyeltem azt is, hogy bár korábban gyakran aludtam délelőtt 10-11-ig is, mostanában rosszul vagyok attól, ha akár csak 9 után pár perccel ébredek meg. Olyannyira megfelel a testemnek ez a ritmus, hogy nem okoz különösebb nehézséget sem felébredni, sem elaludni, az éjszakákat pedig egy az egyben átalszom.

Hogy mindez után mit keresett a kezemben egy inszomniásoknak írott könyv? Amikor felmerült a lehetőség, hogy elolvashatom Bernice Tuffery írását, valójában sokáig mérlegeltem. Bár csak az elmúlt hónapokban lettem ennyire kiegyensúlyozott, sosem volt különösebb gondom vagy nehézségem az alvással, még a depressziós időszakokban sem. Viszont pontosan tudom, hogy még rövid távon sem lennék képes elviselni, ha véletlenül mégiscsak kialakulna valami probléma. Kíváncsi voltam arra, Tuffery könyve tartalmaz-e általános, alvást javító tippeket, vagy akár valamiféle átfogó tudományos magyarázatot arról, hogyan működik az alvás – az inszomniásoknak hirdetett programon kívül, amelyről valójában szól a kötet. Jelentem, igen, de ne szaladjunk ennyire előre.

Tehát, mint említettem, a Jó alvás elsődleges célközönsége az inszomniával, vagy egyéb komoly alvásproblémával küzdő emberek. Bernice Tuffery viszont nem kutató – a saját, éveken át tartó küzdelme vitte arra, hogy mélyebben is utánajárjon a témának, valamint megossza a nagyvilággal az egyetlen módszert, amely segített számára leküzdeni az inszomniát. Könyvével egyúttal az ellen is harcol, hogy az orvostudomány elbagatellizálja az alvással kapcsolatos nehézségeket, ahogyan azt ő a saját bőrén tapasztalta.

A CBTi (Cognitive Behavioral Therapy for insomnia) egy nemzetközi szakértők által is elismert terápiás módszer az inszomnia és egyéb, álmatlansággal összefüggő problémák leküzdésére – mindezt pedig gyógyszerek nélkül. A program során az alvás folyamatos monitorozására van szükség alvásnapló segítségével, valamint néhány egyéb előírás betartására, melyek (többek között) a mozgással, étkezéssel állnak kapcsolatban. A módszer kulcsszava pedig a tudatosság: fontos tisztában lenni azzal, hogyan működik egyáltalán a testünk az alvás során, és miért viselkedik jelenleg ennyire helytelenül.

A CBTi módszer leírásáról a könyv második fele szól csak; az első fele a már emlegetett tudatosság jegyében íródott. És lényegében ez az a rész, amely engem is foglalkoztatott. Ebből – többek között – szerezhetünk néhány tudományos információt arról, mi történik a testünkkel alvás közben, milyen szakaszai vannak az alvásnak. Mindemellett találunk egy hosszú listát arról, mit tehetünk az ébrenlét során azért, hogy az alvásunk minél könnyebb és jobb minőségű legyen. Némileg szeparálva, a könyv legvégén is található hasznos információ, például arról, mit tehetünk a zavaró tényezőkkel (pl. horkolás), valamint hogyan alakíthatjuk ki jól az alvásra szánt teret, a hálószobát. Ezek a szakaszok azok, amelyek bárki számára releváns tudásanyagot tartalmaznak. Mindazonáltal én arra számítottam, hogy tudományos szempontból mélyebben járjuk majd körül a témát. Nem érzem úgy, hogy az itt elhangzottak bármiféle újdonsággal szolgáltak volna számomra, hiszen (szerintem) mindez megtalálható az interneten – legfeljebb nem ennyire összeszedetten.

Egyvalamit muszáj még megemlítenem: kifejezetten taszított a fordítás, hiszen végig magázódva beszél hozzánk. Ezt több szempontból is rendkívül zavarónak tartom. Először is, egy olyan könyvről van szó, mely egyaránt szolgálhat naplóként is a CBTi módszer követése során, vagy akár még azelőtt, az alvásprobléma típusának felderítéséhez. Emellett a szerző nem fogja vissza magát a saját, személyes élményeinek elbeszélését illetően – tehát két fontos érvünk is van amellett, miért kell ennek a szövegnek közvetlennek lennie az olvasóval szemben. És persze ne feledjük azt, mennyire megnehezíti magát az olvasást is a magázódási formula, hiszen nem vagyunk hozzászokva – még a tudományos könyvek részéről sem.

Összességében a Jó alvást tudom ajánlani – az inszomniával küzdőknek megvételre, mindenki másnak viszont legfeljebb könyvtárból. A tudatosságról szóló szakasz tudásanyaga ugyanis, bár összeszedett és viszonylag hosszú is, de teljes egészében összeszedhető az internetről. A módszer viszont kifejezetten szimpatikus, és mivel gyógyszeres kezelés nélkül, mindössze a tudatosságra alapozva igyekszik megszüntetni egy komoly mentális problémát, a kipróbálása ártani nem árthat senkinek. Maximálisan egyetértek továbbá az üzenetével, mely szerint nem szabad elhanyagolnunk és elbagatellizálnunk az alvással kapcsolatos problémákat. Ez az alapvető emberi működésünk része, és kibírhatatlan szenvedéssel jár az, ha nem kezeljük megfelelően.

Kiadás: Kossuth (2023)
Oldalszám: 448
Eredeti cím: Sleep Easy (2021)
Fordította: Nimila Ágnes
Műfaj: ismeretterjesztő

Búcsúzzon ​el a kialvatlanságtól örökre, és legyen úrrá az álmatlanságon ezzel a hathetes, gondosan felépített programmal!

A rossz alvás maga a pokol – világszerte körülbelül minden harmadik ember küzd vele. Az alváshiány testünk működését és a mindennapjainkat is tönkreteszi. Nehezen alszunk el vagy rendszeresen felébredünk éjszakánként, rosszabb esetben mindkettő egyszerre.

Egy-egy álmatlan éjszaka még nem jelent gondot, de a hosszú ideig elhúzódó alvászavar idővel elviselhetetlenné válik. Az alváshiány rosszkedv, alacsony energiaszint és munkahelyi problémák formájában nyújtja be a számlát. Megváltozik a hozzáállásunk az evéshez, a sportoláshoz, immunrendszerünk, mentális és fizikai egészségünk pedig legyengül. Amikor legjobb igyekezünk ellenére sem tudunk segíteni magunkon, és a gondjaink nem akarnak megszűnni, kiábrándultak, erőtlenek és frusztráltak leszünk.

Jó hír, hogy senki nincs egyedül, hiszen van megoldás! A kötetünkben közzétett, hathetes program könnyedén, lépésről lépésre kíséri végig az olvasót a minőségi, jó alvás felé.

Bernice Tuffery küldetése – miután ő maga is évekig szenvedett az álmatlanságtól –, hogy megtanítsa a sorstársainak, milyen a jó alvás. Ő maga rengeteg módszert kipróbált. A természetes alvássegítő készítmények, az azonnali siker ígéretével kecsegtető praktikák, a melatonin, időnként pedig az altatótabletták sem vezettek hosszú távú eredményre.

Végül felfedezte a krónikus alvásproblémák kezelésére kidolgozott, klinikailag bizonyított, természetes és könnyen elsajátítható technikát. Az inszomnia kognitív viselkedésterápiája (Cognitive Behavioral Therapy for insomnia, röviden CBTi) egy nemzetközi szakértők által is elismert, az álmatlanság első számú gyógymódjának tartott módszer. Miután Bernice sok alvásszakértővel konzultált, alapos kutatómunkát végzett, és saját bőrén is megtapasztalta a terápia áldásos hatását.

Bernice ebben a könyvben megosztja tudását, és őszintén hisz abban, hogy a CBTi-t bárki elsajátíthatja önállóan is, ő pedig ehhez nyújt át egy gyakorlatias és motiváló útmutatót.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Ahogy idősödünk, egyre több aggasztó és félelmetes történet jut el legtöbbünk fülébe azzal kapcsolatban, mit tapasztaltak mások az egészségügyi ellátórendszerben. Az ilyen történetek többségének főszereplője nő – amely lehet azért is, mert a férfiak olyan fokú kényszert, hogy megosszák a negatív tapasztalataikat, de lehet azért is, mert az orvostudomány még mindig kivételezik a nőkkel. Történelmet hallgató ismerősömtől hallottam először a megdöbbentő tényt, hogy volt idő, nem is olyan rég, amikor a nőkre külön fajként tekintettek. Olyan élőlényre, amely nem húsból, vérből és csontból áll, hanem “hisztiből”, valamiféle kavargó, fekete, képlékeny anyagból, amely test ennélfogva teljesen máshogy működik, mint a férfié. Ekkor döntöttem el, hogy ha lesz lehetőségem, mélyebben utánaolvasok a témának.

Elinor Cleghorn könyvének ötletét saját kálváriájából merítette. Súlyos, életveszélyes autoimmun betegségét majdnem egy teljes évtizedig elbagatellizálzák az orvosok, tüneteit a fáradtság, esetleges terhesség jeleinek vélték, és elhajtották. Később, a második terhessége után a betegség elhatalmasodott rajta, amely majdnem az életébe került – és ekkor diagnosztizálták végül lupusszal. Negatív élményei felbátorították Cleghornt, hogy alaposabban utánanézzen annak, milyen jellegű megkülönböztetések érték a nőket az orvostudomány kialakulása óta. Az igencsak megdöbbentő, elkeserítő történeteket a Szenvedő nők című könyvében gyűjtötte össze.

A tartalma felöleli az emberiség egész történelmét. Abban a korszakban kezdünk, amikor lefektetik az orvostudomány alapjait: az ókori Görögországban. Hippokratész korában fedezhető fel az első bizonyíték arra, hogy a nőket méhükkel azonosították, így minden betegségükért ezt a szervet tették felelőssé. A következő fejezetekben megtudjuk, milyen egyéb abszurdumokkal bővült eme nézet az idők során, majd hogyan vált egyre elavultabbá. Ennek ellenére Cleghorn állítja, az évszázadok alatt berögzült téveszmerendszer mind a mai napig meghatározza az orvostudomány női testhez való hozzáállását.

Mivel az orvostudomány szemében mindig is a méh határozta meg a nőt, és minden betegség okát ennek környékén is keresték, a Szenvedő nők nagyrészt nőgyógyászati témákkal, betegségekkel foglalkozik. Szóba kerül például az endometriózis, szülés, menopauza, menstruáció – illetve az ezekkel kapcsolatos régi, ma már abszurdabbnál abszurdabbnak számító nézetek. De időnként egyéb betegségekről is esik szó, mint például a lupus.

Maga a könyv kevésbé ismeretterjesztő, sokkal inkább tudományos jellegű. Mind megfogalmazásában, mind stílusában jobban hasonlít doktori értekezésre, mint nagyobb olvasóközönségnek szánt könyvre. Viszonylag olvasmányos ugyan, de nehezen értelmezhető, emészthető. Rendkívül sűrű a szöveg, hosszúak a fejezetek és több témát járnak körül, amely miatt többnyire nehezen követhető a tartalom. Ez azonban inkább figyelmeztetés a leendő olvasók számára, mint minőséget érintő negatívum.

Van viszont valami, amelyet inkább tartok negatívumnak: az erős feminista felhangját. Ugyan ilyen történetek mellett, amelyeket ez a könyv tartalmaz, nehéz nem megharagudni a férfiakra, de egy ennyire tudományos műnek nem szabad felkeltenie még csak a gyanút sem a szerző személyes véleményének irányát illetően. Nem tragikus mértékű a szöveg szubjektivitása, egy feminista könyv esetében fel sem tűnt volna, de egy tudományossal szemben mások az elvárások.

Cleghorn a kutatását saját történetével egészítette ki, pontosabban azzal a körülbelül 7 évvel, amikor rejtélyes tünetekkel küzdött, és amelynek a végén a lupus nevű autoimmun betegséget diagnosztizálták nála. Szerintem igenis volt létjogosultsága ennek a részletnek a kutatásán kívül, noha látványos módon próbált a lehető legtömörebben összefoglalni a történetét, hogy a személyessége ne vegye el a figyelmet a központi témáról.

Összességében a Szenvedő nők nem könnyű olvasmány, mind tartalmilag, mind a kivitelezését tekintve. Rengeteg konkrét történetet oszt meg velünk a múltból, sokszor teljes nevekkel, emiatt valahogy még inkább hátborzongató minden egyes részlet. Egy biztos, ha elolvasod ezt a kutatást, nem valószínű, hogy ugyanolyan romantikus módon fogsz tekinteni az időutazás gondolatára, mint előtte. Olyan nőknek ajánlom ezt a könyvet, akik tudatosabban szeretnék kezelni az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos teendőiket, vagy esetleg személyesen is tapasztaltak a nemükből adódó hátrányos megkülönböztetést, és szeretnék megérteni az okát.

Kiadás: Park (2023)
Oldalszám: 540
Eredeti cím: Unwell Women (2021)
Fordította: Szécsi Noémi
Műfaj: ismeretterjesztő

Elinor ​Cleghorn tíz évvel ezelőtt lett először rosszul. Hosszú éveken át úgy bántak vele, mintha a tünetei pszichoszomatikusak lennének, majd autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála. Miközben megtanult együtt élni kiszámíthatatlan betegségével, kutatni kezdte az orvoslás történetét. Szenvedésre, misztifikációra és téves diagnózisok frusztráló örökségére bukkant.

A Szenvedő nők arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon miért hagyta cserben az orvoslás a nőket. Miért tartották a férfi orvosok a nők testét olyannyira bonyolultnak és félelmetesnek, hogy másképp kezelték, mint a férfiakét? Cleghorn úttörő módon tárja fel a nők gyógyításának gyakorlatát az ókortól kezdve az európai boszorkányperek elterjedéséig, a hisztéria gyűjtőfogalmának hajnalától a hormonok, a menstruáció, a menopauza megértésének első lépéseiig.

A könyv esettörténetei azokat a nőket mutatják be, akik szenvedtek, és azokat a férfiakat, akik hagyták őket szenvedni. Rámutat, miként vált a rosszullét elfogadottá, és arra is, hogy a változás milyen régóta esedékes. Az igazság a testben és a szenvedő nők vallomásaiban rejlik – akiknek az élete múlik azon, hogy az orvostudomány megtanul-e olvasni belőlük.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

A Park Könyvkiadó különleges kiadványt hozott el a hazai olvasók számára. Elinor Cleghorn: Szenvedő nők című munkája az orvostudomány fejlődésének női perspektíváit tárja fel az ókortól napjainkban, figyelmet fordítva az egyes korok szemléletére, az orvoslásnak a női testhez és betegségekhez való kapcsolatára. A Blogturné Klub öt bloggerének társaságában megismerhetitek a kiadványt, és a Kiadó jóvoltából játékunkon nyerhettek is egy példányt a könyvből.

Nyereményjáték

A könyv az egyes korszakok kiemelkedő nőjogi alakjait is bemutatja röviden, így a turnéhoz tartozó nyereményjátékban egy kis nyomozásra invitálunk titeket. Ismerjünk meg együtt közülük ötöt! Minden állomáson találtok egy-egy rövid ismertetőt a nők jogai, lehetőségei mellett kiálló személyekről. A feladatotok, hogy a nevüket beírjátok a Raffelcopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

1828-ban született viktoriánus nőjogi aktivista, aki a nők jobb oktatáshoz való joga mellett a női választójogért is harcolt. Egyik fő műve 1869-ben jelent meg Woman’s Work and Woman’s Culture (Nők munkája és nők kultúrája) címmel.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

10.18. Szembetűnő

10.20. Olvasónapló

10.22. KönyvParfé

10.24. Spirit Bliss Sárga könyves út

10.26. Readinspo

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Biztosra veszem, hogy nincs olyan ember a világon, aki időről időre ne költene pénzt felesleges dolgokra. És ez nem csupán légből kapott feltételezés. Ismerek olyan embert, aki rettentően közel áll ahhoz, hogy a tudatos vásárlók mintapéldányának nevezhesse magát, de időről időre még ő is elcsábul az eBay, Pepco vagy Shein nevetségesen olcsó kínálatát nézve, hogy aztán azok a vackok használat nélkül landoljanak valamelyik fiók mélyén. Nem viccelek tehát, ha azt mondom, a mai, kapitalista világrendben földöntúli teljesítmény, ha valaki tényleg képes megállni a haszontalan dolgokra való költekezést.

Cait Flanders pedig úgy hirdeti magát, mint akinek mégis sikerült. Igaz, rettenetesen mélyről indult. Irtózatosan komoly mértékű (a lakása teljes bútorzatát is érintő) impulzusvásárlások, vagyis több milliónyi forintnak megfelelő dollár két-három hét alatt történő elköltése, és így a hitelkártyakeretének teljes kimerítése kellett ahhoz, hogy a húszas éveiben járó nő eldöntse, ez nem mehet így tovább. Drasztikus szabályrendszert alkotott magának, amelyben pontosan rögzíti, melyek azok a termékek, amelyeket bármikor megvásárolhat, és melyek azok, amelyeket többé nem, vagy csak bizonyos esetekben. Az eredményéről pedig A kevesebb több című könyvében számol be nekünk.

Annak idején, az egy éves kihívás kezdetekor Flanders a blogján dokumentálta előrehaladását. Ezt a formát valamelyest a könyvben is meghagyta, bár csupán a fejezetelválasztásban tesz szolgáltatot. Maga a tartalom elég csapongó, már ami az időbeli linearitást és a témákat érinti.

Flanders ugyanis úgy gondolta, a könyv jelentőségének érzékeltetéséhez az élettörténetét is megosztja velünk – vagyis annak azt a részét, amely közvetlenül vagy közvetve hozzájárult a vásárlási mániájához, és így a spórolási törekvéseihez is. Ezzel önmagában nem is lenne probléma – sőt, én kifejezetten szeretem a szerzőket is megismerni, amikor életmódkönyvet olvasok. Csakhogy a könyv ezen aspektusa jelentősen eltereli a figyelmet az eredeti témáról, vagyis a vásárlási korlátozásról.

A fejezetekben olvashatunk Flanders alkoholfüggőségéről, boltkóros incidenseiről, párkapcsolatairól, családjáról, karrierútjáról, gyerekkori traumáiról. Lényegében ezek a történetek, amelyek csak közvetetten kapcsolódnak a spórolási módszeréhez, adják a könyv tartalmának 80-90%-át, amelyet rendkívül problémásnak tartok. Őszintén szólva teljesen hidegen hagyott Flanders története, még annak ellenére is, hogy vannak benne ténylegesen döbbenetes események. A többségét azonban mégis egy huszonéves, rendkívül elkényeztetett, a problémáit saját magának generáló fiatal nő csapongásának éreztem. A könyv szempontjából ténylegesen releváns szakaszok elfértek volna 50 oldalban is, ehelyett az történt, hogy mindössze 10-20 oldalra redukálták azt a tartalmat, amely miatt az iromány elolvasása mellett döntöttem.

Összességében A kevesebb több memoárnak elmegy – igazán őszinte és megindító gondolatokat tartalmaz Cait Flanders nehézségeiről, alkoholt érintő függőségéről, mozaikcsaládja felé érzett mély szeretetéről, és így tovább. Csakhogy a cím rendkívül félrevezető, hiszen azt ígéri nekünk, egy komplett értékrendet kapunk, amely a pénzünk elköltésének tudatosabb módjaira fókuszál. Sajnos viszont ebből a szempontból rendkívül erős hiányérzetem maradt.

Kiadás: Libri (2023)
Oldalszám: 232
Eredeti cím: The Year of Less (2018)
Fordította: Bakonyi Berta
Műfaj: ismeretterjesztő, memoár

A ​húszas évei végén Cait Flanders – mint oly sokan mások – a túlfogyasztás ördögi körében találta magát: keress többet, vásárolj többet, akarj többet. Hamarosan azonban rájött, hogy a fogyasztás nem teszi boldoggá, ezért olyan döntésre jutott, amely megváltoztatta az egész életét: elhatározta, hogy

EGY TELJES ÉVIG NEM VÁSÁROL SEMMIT.

Cait ebben a könyvben meséli el, hogyan élt ez alatt az év alatt, amelynek során csak alapvető fogyasztási cikkeket (élelmiszereket és tisztálkodási szereket) vett. Ezenkívül megpróbált általában véve kevesebbet fogyasztani: megszabadult személyes tárgyainak hetven százalékától, megismerkedett a zero waste mozgalommal, és leszokott a tévénézésről. Furcsamód minél kevesebbet fogyasztott, annál boldogabbnak érezte magát. Azt is megértette, miért fojtotta korábban a problémáit a vásárlásba, az alkoholba és az evésbe. Mivel azonban már nem tudott ezekhez a „megoldásokhoz” fordulni, új megküzdési stratégiákat alakított ki, és rájött, mi a legfontosabb az életében.

Cait a saját tapasztalatain túl gyakorlati tanácsokkal is szolgál, amelyek segíthetik az olvasót abban, hogy

MEGTALÁLJA A SAJÁT ÚTJÁT EGY KEVESEBBET FOGYASZTÓ, DE ANNÁL BOLDOGABB ÉLET FELÉ.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

Bizonyára a legtöbben időről időre, vagy akár rendszeresen is költünk pénzt olyan fogyasztási cikkekre, amelyek – jobban belegondolva – teljesen feleslegesek. Cait Flanders néhány éve a hitelkerete brutális kimerítése után ismerte fel, hogy drasztikusan változtatni kell az életmódján. A nő kihívásba kezdett, melynek keretében egy éven keresztül nem vásárolt semmit a létszükségleti cikkeken kívül. A kihívás eredményét A kevesebb több című könyvében osztja meg velünk, mely magyarul a Libri Kiadó gondozásában jelent meg.

Nyereményjáték

Játékunkban az a feladatotok, hogy sorba rakjátok a betűket, hogy olyan kifejezéseket alkossanak, amelyek kapcsolódnak Cait Flanders értékrendjéhez is.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

aeeorstwz

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

08.26. Readinspo

08.28. Könyv és más

08.30. Hagyjatok! Olvasok!

08.31. Olvasónapló

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Nem titkolt vágyam volt mindig is, hogy írónak mondhassam magamat. Sohasem dobtam még össze semmilyen értékelhetőt néhány, megosztásra nem érdemes novellán kívül, de ötleteim mindig is voltak hosszabb-rövidebb projektekre. Az olvasmányaimat (mármint a regényeket) is igyekszem írói szemszögből is szemlélni, már amennyire lehetséges. Ezért csapok le szívesen bármilyen, írással kapcsolatos olvasmányra – mint amilyen Rentzenbrink könyve is. Bár a Hogyan írjunk memoárt nem éppen arra a műfajra specializálódik, amelyben én szeretnék tevékenykedni, de reméltem, hogy szolgál számomra néhány értékelhető tanáccsal.

Cathy Rentzenbrink legalább három memoár szerzője (a Goodreads-en több könyvet is találtam a neve alatt, de ebben a kötetben csak hármat emleget, amiről biztosan tudni lehet, hogy önéletrajzi iromány). Írói tevékenységét az öccse halálának feldolgozásáról szóló memoárral, a The Last Act of Love-al kezdte 2015-ben. Magyar nyelven egyedül a Hogyan írjunk memoárt című könyve elérhető, mely 2023-ban a Libri Kiadó gondozásában jelent meg.

Bevallom őszintén, nem bánom, hogy nincs lehetőségem bővíteni a Cathy Rentzenbrink életművére vonatkozó ismereteimet. Nem szívesen olvasnék még egy könyvet a szerzőtől, hiszen ez sem volt kiemelkedő élmény – több szempontból sem.

A legfőbb csalódást számomra az okozta, hogy a könyv csak elvétve tartalmaz értékelhető tanácsot a címében is szereplő témában. Nyilván a legtöbben azért szeretnék elolvasni ezt az irományt, hogy konkrét tanácsokat kapjanak azzal kapcsolatban, hogyan kell megírni egy memoárt. Ezzel szemben a kötet tényleges, technikai része rendkívül elenyésző, a tartalom többi részének pedig a lelkesítés, vagy éppen a félelmek, kétségek leküzdése a célja. Persze ezek is rendkívül fontos gondolatok, különösen a kezdő írók számára, de az arányok erősen eltolódtak ebben az esetben. Ezzel egyébként maga a szerző is tisztában volt, hiszen a könyv egy pontján meg is említi ezt, amely még érthetetlenebbé teszi számomra ezt a produktumot.

Természetesen nem lehet egy általános, minden esetben működő receptet létrehozni arról, hogyan írjunk meg egy memoárt, de nem is ezt vártam volna Rentzenbrinktől. Minden önéletrajz más, és ez így is van jól, hiszen ha valamennyi egy kaptafára készülne, rendkívül unalmas lenne a műfaj. Mégis, úgy gondolom, fel lehetett volna állítani egy tipológiát, és azokat hosszasan kifejteni, hogy értékelhető tartalma legyen az irománynak. Én legalábbis elolvastam volna 100 vagy 200 könyvet a műfajban, hogy vissza-visszatérő mintákat, rendszert keressek bennük, és ebből próbáltam volna levonni a következtetéseket.

A könyv talán leghasznavehetőbb része a függelék. Ez a rész több oldalon át inspiráló, motiváló idézeteket sorol fel neves és kevésbé neves szerzőktől. Emellett tartalmaz egy listát az ajánlott irodalommal, ami bár szerintem lehetne kétszer-háromszor is ilyen hosszú, mégis érdemes az átböngészésre.

Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam a Hogyan írjunk memoárt, de nem valószínűsítem, hogy hosszútávú lakója lesz a könyvespolcomnak. Azt a néhány oldalt (a kötet alig 5-10%-át), amelyet hasznosnak találtam, mindenképpen elmentem magamnak, de egyébként már a következő költözésem alkalmával sem vinném magammal szívesen a teljes könyvet. Viszont felismertem, hogy nagyon élvezek az írásról olvasni, ezért biztos, hogy a jövőben több hasonló olvasmánnyal próbálkozom majd.

Kiadás: Libri (2023)
Oldalszám: 244
Eredeti cím: Write It All Down (2022)
Fordította: Mesterházi Mónika
Műfaj: ismeretterjesztő, memoár

Benned ​is ott lapul egy történet, de nem tudod, hogyan mondd el?
Szeretnél memoárt írni, de nem tudod, hogyan vágj bele?
Tartasz tőle, hogy senkit sem fog érdekelni a mondanivalód?
Nem tudod, hogyan küzdd le az előtted tornyosuló akadályokat?
Cathy Rentzenbrink kötete számos más kérdés mellett ezekre is megadja a választ, és segít mindazoknak, akik meg szeretnék írni saját életük történetét. Ha követjük a könyv tanácsait, az írás egyszerre lesz örömforrásunk és támaszunk, és megélhetjük az alkotás csodáját, amely során életünk eseményei átalakulnak és új értelmet nyernek. Ez a praktikus útmutató kezdő és tapasztalt írók számára egyaránt hasznos: eligazít az írás elméleti és gyakorlati kihívásai között, legyen szó alkotói válságról vagy a kritikától való félelemről. A benne található kreatív feladatok pedig lépésről lépésre vezetik el a memoárírót a végleges kéziratig.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

Milyen tanácsokkal szolgálhat egy publikáló szerző a memoár írásával kapcsolatban? A Libri Kiadó gondozásában megjelent Hogyan írjunk memoárt című kiadványban Cathy Rentzenbrink vezeti végig olvasóját az önkifejezés egy lehetséges útján. Tartsatok a Blogturné Klub öt bloggerével,s ismerjük meg együtt a tippeket és tanácsokat! A turnéval tartva meg is nyerhetitek a könyv egy példányát a kiadó jóvoltából.

Nyereményjáték

nAz elmúlt évszázadokban számos memoár látott napvilágot, a mostani játékunkban pedig ezek közül válogattunk ki Nektek néhányat. Minden állomáson találtok egy-egy fülszövegrészletet a 19-21. században megjelent visszaemlékezések és naplók közül. A feladatotok, hogy a Rafflecopter megfelelő sorába írjátok be a memoár írójának nevét!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről.

Kis színháztörténet, nagyszerű szereplőkkel, feltűnik Scherer Péter (Pepe), az elengedhetetlen társ, nagyszerű alkotók, Jancsó Miklós, Cseh Tamás.

Kis családtörténet ugyancsak nagyszerű szereposztással. Hogyan lehet apának lenni, ha örökösen próbákra és előadásokra jársz, mit jelent felelősnek lenni gyerekekért, elvállalt feladatokért? Mennyi munka megy bele egy szerepbe, hány próbálkozás, hány kudarc vezet egy autentikus szerepmegformáláshoz?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

08.15. Szembetűnő

08.17. Olvasónapló

08.19. Könyv és más

08.21. Readinspo

08.23. Spirit Bliss Sárga könyves út

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Nem sokat kell gondolkoznom azon, melyik könyv megjelenését vártam legjobban az idén – vagy legalábbis az elmúlt félévben biztosan. Hiányzott már Meik Wiking stílusa. Az első három könyve egymás utáni években jelent meg, így ez a két évnyi kihagyás váratlan és cseppet aggasztó is volt. Tartottam tőle, hogy kifogyott a mondanivalóból, és nem hallunk többet a hygge “feltalálójáról”. Pedig én aztán tényleg bármit élvezettel olvasnék tőle, még a bevásárlólistáját is. De szerencsére az idei év vége meghozta nekem, amire már annyira vártam.

Wiking bácsi negyedik könyve, A hygge otthon már egy sokkal inkább hygge fókuszú olvasmány, mint amely irányba a szerző eddig haladt. A koncepció alapján ebben ahhoz kapunk segítséget, hogyan alakítsuk át úgy az otthonunkat, hogy abban minél inkább megélhessük a hygge-érzést. Bár korábban megtanultuk, hogy ez az életérzés nem korlátozódik a négy fal közé, de az otthonunk mégiscsak egy különleges hely, amelyre nagyobb ráhatásunk van, mint a publikus terekre.

Ennek a kötetnek a témája nagyon közel áll hozzám, ugyanis mindig is különösen fontos volt számomra az otthonom. Introvertált lévén rengeteg időt töltök a lakásunkban, és ezért eszenciális, hogy kényelmes és az igényeimhez maximálisan igazodó legyen a környezetem. És úgy gondolom, a koronavírusjárvány egyik hozadéka, hogy egyre több ember gondolkodik hasonló módon. Meik Wiking ezen könyve maximálisan osztja az otthonról alkotott felfogásomat, és nem is találtam benne olyan gondolatot, amely bármilyen módon távol állna tőlem.

A szerző beszél benne olyan konkrétumokról, mint a fények elhelyezéséről, a bútorok elrendezéséről, a terek kialakításáról… Ugyanakkor kevésbé gyakorlatias dolgokról is: a közös étkezések szerepéről vagy a körülöttünk lévő tárgyak okozta inspirációs hatásról. Azonban ez a könyv mégsem tekinthető lakberendezési útmutatónak. Valójában csak nagyvonalakban szól az otthon berendezéséről, mert a szöveg sokkal inkább egy újabb dicsőítő ódája a dán életszemléletnek. Az otthon témája csak a keretét adja Wiking hyggéről való elmélkedésének. Ez a tény ugyan eltöltött egy minimális csalódottsággal, ám mint mondottam volt feljebb, én bármit élvezettel elolvasok, amit ez az ember írt.

Összességében A hygge otthonnál semmi sem melengethette volna jobban a szívemet most, karácsony környékén. Rettenetesen örülök, hogy 2022 meglepett még ezzel a boldogságszigettel, amit ez a könyv nyújtott számomra, és most újra reménykedem benne, hogy Wiking folytatja jó hagyományát az évenkénti megjelenések tekintetében. Ajánlom bárki számára, akinek tetszettek Wiking korábbi művei. És bár hivatalosan nem folytatás, de azt javaslom, akként kezeljétek, és az eredeti Hygge-kötet ismerete nélkül ne induljatok neki az olvasásának.

Értékelés

Kiadás: Kossuth (2022)
Oldalszám: 272
Eredeti cím: My Hygge Home (2022)
Fordította: Vágó Nándor
Műfaj: életmód, ismeretterjesztő

Az otthon a kapcsolódás és a nevetés helye. Az a hely, ahol biztonságban érezhetjük magunkat, támogatásra és megértésre lelünk, és teljesen önmagunk lehetünk.

Meik Wiking legújabb kötetében elénk tárja, hogyan hat otthonunk kialakítása jóllétünkre, és hogyan válhat az életterünk – a dán hygge elvének alkalmazásával – olyan hellyé, ahol nemcsak élünk, hanem igazán boldogok lehetünk.

A koppenhágai Boldogságkutató Intézet új kutatásain alapuló könyv olyan egyszerű praktikákat mutat be, amelyekkel nagy változást érhetünk el: például mitől érezhetjük bármelyik helyiséget tágasabbnak, miért okoz több örömet a kerek étkezőasztal, és miért fontos a jó világítás.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás

Nyereményjáték

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥