ugye

mindenki számára egyértelmű mostanra, hogy szeretem a kis-nagy dobozokat?

A diók közül pedig  a mókusrágták egyenesen a kedvenceim, bár megenni nem esszük meg, mindig összeszedek egy jó adagot, hogy aztán sokáig őrizgessem.

"Hűvös és öreg az este.
Remeg a venyige teste.
Elhull a szüreti ének.
Kuckóba bújnak a vének.
Ködben a templom dombja,
villog a torony gombja,
gyors záporok sötéten
szaladnak át a réten.
Elhull a nyári ének,
elbújnak már a vének,
hűvös az árny, az este,
csörög a cserje teste.
Az ember szíve kivásik.
Egyik nyár, akár a másik..."

(Weöres Sándor)

apró...

Zörögve, veckelődve

 honnan hová törekszel –

mintha egy üvegpatkány 

 vonná vemhes, törékeny 

hasát az úton át, te

 kallódó levélasszony?”

(Perti György) 

... rézdoboz kincseknek és kacatoknak

Minta: BBD: Sarah Tobias (részlet)

fonal: Nina's therads

Mári névnapos kincsese

mert mindent dobozolnak, pakolgatnak és rakosgatnak.
Elkérte, megkapta, és most boldog, mert van szerinte szép doboza..

Szerintem meg hallgasd csak, ez is szép.

 40 ct Zweigart Newcastle

Minta: csak egy rózsa, némi körítéssel

Fonal: Nina's theards, Nina's Ribbon Silk 

És ha már Marcsinál voltunk, kaptam ott tőle egy nagyon szép, aprólékos, gondos hímzéssel ellátott dobozt is, PIF ajándék címén, de hogy mennyit dolgozhatott vele, remélem, látni, le a kalappal!

Köszönöm szépen Marcsi, nagyon szép ez a hímzés! Nagy örömet okoztál vele:)

(A képet Marcsitól vettem:), köszönöm!)

BBD: Vintage Bloom

Ez a zenélő doboz a szívem csücske, mindig is vonzódtam az ilyen békebeli nosztalgikus hangulatot idéző tárgyak után. Egyet már készítettem magamnak tavaly más mintával, de szerettem volna anyunak is. (Ha belegondolok, már az elsőt is neki szántam, csak megkívántam:)) Azonban nem találtam meg a mintát, amit belehímeznék. Szerencsére van ez a bizonyos egyrugóra járó dolog, ami bizonyos emberek között működik. Mikor egy alkalommal meglátogattuk Ritát, és megmutatta a készülő dobozát, megoldódott a kérdés. Rögön egyértelmű lett! Hiszen, ezt Isten is egymásnak teremtette, így mi sem tehetünk másként.:) És örülök, hogy rátalált, mert fura, de amikor mindentől függetlenül először láttam a mintát, nem is tetszett igazán. Ám amikor hímeztem, hát beleszerettem, egyszerűen élvezet volt, bármikor újra nekiállnék.

Így ez lett anyu karácsonyi ajándéka, nagyon örült neki, csak eddig valahogy nem jutottam a fotózásig.

Blackbird's Designs: Vintage Bloom

40 ct Zweigart Newcastle Cream

TGA és Szentpyr fonalakkal

PIF ajándék Marcsinak

"Adok neked valamit, de okvetlen hazavidd,

adok neked valamit, de okvetlen hazavidd...

...Aztán vidd el ezt, meg azt,csak ezt meg azt, nem amazt!"

(Barak László)

Végre elkészültem a tavaly beígért PIF ajándékommal Marcsinak. Az egy éves határidőt azonban nem tudtam tartani. Meg is beszéltük, duplázunk, és toldjuk újabb 365 nappal. Mivel én akkor már belefogtam, már nem tettem félre. Mostanában úgyis kevés időm jut a kézimunkázásra, így mikor volt időm, inkább befejeztem.

Nagyon tetszenek a hagyományosan piros-fehér színű francia (stílusú) minták. Mivel Marcsinak készítettem ajándékot, igyekeztem neki tetsző színeket választani, a pirosat rózsaszínre és annak árnyalataira cseréltem le, hisz mint sokan tudjuk, a rózsaszínt kedveli, ha hímzésről van szó. De azt is tudjuk, nemcsak a rózsaszín szerelmese, hanem a dobozoké is, hát üsse kő, doboz is lett, bizony-bizony rózsaszín!:D És hogy ne felejtse, hogy tőlem kapta, hát varródoboz, mert arra azért minden nőnek és spulninak szüksége lehet. A doboztető belső oldala tűpárnaként tehet jó szolgálatot, az elválasztó betétre pedig minden fontos rápakolható.

A doboz tetején lévő hímzés alapvetően két minta kombinációja, meg mindenféle bohóckodás, itt-ott, ami csak úgy jött. Emma R centije nagyon megtetszett, így az ő munkája az egyik inspirálóm. A minta felső részéhez pedig Chrystelle tervezését használtam.

Kedves Marcsi! Használd egészséggel! Örülök, ha jól sikerült a meglepetés!

Les creations de Chrystelle (Coté Couture) és Emma R nyomán

40 ct Zweigart Newcastle Natural

CC, DMC és Szentpyr fonalakkal

BBD: My gift to you

Nálam ez a minta és ez a kis zenélő doboz a borsó meg a héja. Nincs pardon, egymásnak teremtettek. Elvarázsolt mindkettő első pillantásra. És ez olyan minta számomra, amit a többitől eltérően többször is kihímeznék szívesen. Most éppen így, ezekkel a szerintem csodaszép fáradt színekkel.

A doboz már régóta a szekrényben várta sorsa jobbra fordulását, most eljött az ideje. Mivel szinte mindent elajándékoztam mostanában, úgy döntöttem, ezt muszáj lesz megtartanom. Hogy egy hirtelen elhatározás ne téríthessen el ettől, a monogramom ráhímeztem.:)

Közben azon is gondolkodtam, hogy szerintem milyen jó az, hogy bár "hozott" és "adott" mintákkal, alapanyagokkal dolgozunk, mindenkinek más a végeredmény, így újra és újra rá tudunk csodálkozni, meg tudunk újulni vagy egyszerűen csak felfrissülünk.

Blackbird's Designs: My Gift To You

40 ct des filles et auguilles, fonalak: Szentpyr, saját színválasztás

Varródoboz újra

"Kip-kop, zene az élet, muzsika,láng ég a fákon, a bokor zöld oltár.

Mostan miséznek a kis madarak,és a szobákban is ezer titok vár.

Dal zeng, ha megütöm a képet, asztalt,zenél az élet, a cipőm, az aszfalt.

Most mint a léggömb, szállani szeretnék.

Mily csiklandó és édes és ravasza zöldbe bújni s enni a cseresznyét.

Cseresznyepiros, zöldarany tavasz."
(Kosztolányi Dezső)

Egy újabb varródobozt készítettem. Ezúttal ajándékba.

35 ct-os Zweigart Edinburgh Cream, TGA és WDW fonalakkal
Corinne Rigaudeau: Le temps des cerises (Tralala Collection)

Közben sajnos pórul jártam, mert mikor a hímzés elkészültével ki szerettem volna gőzölni az anyagot, a bordó szín rögtön nekiindult. Pedig mindig gőzölöm! Így egy részét vissza kellett fejtenem, és még egyszer nekiugrottam. Néhány helyen azonban úgy meghagytam. A végeredmény azért tetszik, és újdonsült gazdájának is örömet okozott.

(Ha szeretnél készíteni magadnak varródobozt, nézd meg az előző bejegyzésem, hátha segítségedre van.)

Így csinálom: varródoboz

Lemérem a doboz alját, és a hobbiboltokban kapható falapot levágom a kívánt méretre. (Egyszerűen snitzerrel is megy.) Rögtön 2 egyforma darabot vágok.

Bejelölöm a lyukak helyét. Ezt úgy a legegyszerűbb, ha egy négyzethálót rajzolok a falapra, a vonalak érintkezési pontjánál fúrunk majd. A fúrásnál én itt apu segítségét kértem.

Ha kifúrtuk, leradírozom, és kicsit átdörzsölöm smirglivel, hogy sima felületet kapjak.

Barkácsboltokban kapható tiplirúdon (1 m-es kiszerelésben árulják, én 6 mm-eset vettem) 5 cm-enként vonalakat húzok, majd a jelöléseknél felfűrészelem (na jó, javítok: apu felfűrészeli). A kapott darabok végeit smirglivel átdörzsölöm.

Az 5 cm-es tiplidarabokat beragasztom a lyukakba. Én parkettához használatos nut ragasztóval csináltam, de azért, mert ez volt itthon. Bármilyen fát is ragasztó anyag alkalmas lehet a célra. (Érdemes lehet esetleg ragasztás előtt lefesteni az alapot és a rudakat, hogy később egyenletes színű legyen mindenhol.)

Az összes a helyére került.

Mivel a ragasztó kicsit "meghúzza" az alapot, ezért az egész alját bekenem, és a másik falapot ráragasztom az aljára.

Csipeszekkel összeszorítom.

Ha elkészült, mehet a helyére. A lényegi része kész a varródoboznak, most már csak a díszítés következik.

A dobozt a kívánt színre kell festeni. Mialatt szárad, el lehet készíteni a többi díszítő és funkcionális részét.

A doboz elválasztó betéte egy pinkeep hímzés nélkül. Ha szeretnél rá fogantyút is készíteni, érdemes a két félben lévő pinkeepdarabba benyomni a kapcsokat/eleyeteket, mert elég vastag a kész pinkeep betét, és nem biztos, hogy átfogja. Így ugyan duplán használsz belőle, de megéri, mert egyben is marad. Ha bent van a kapocs, akkor már össze lehet állítani a pinkeepet. A zsinórt az alján egyszerűen megcsomóztam, majd kicsit beragasztóztam, hogy nem bomoljon ki és ne induljon foszlásnak később a használat során.

A doboz teteje, és a fedél belső tűpárnája szintén egy-egy fél pinkeep. (Ha még ilyet nem készítettél, klikk: ide.) A tűpárnához legalább duplán veszem a flízt, hogy meglegyen a "párnája". Miután beragasztottam, azután teszem rá a díszítő zsinórt/szalagot, csak egyszerűen ráragasztva. Érdemes nem sarkoknál kezdeni a szalag ráhelyezését, mert akkor minden saroknál szép ívesen fut majd (én ezt saját káromon megtanultam).

Ha valaki kedvet kapott, jó munkát kívánok hozzá!

doboz hátán doboz

Ha a világ rigó lenne,

Kötényemben õ fütyülne,

Éjjel-nappal szépen szólna,

Ha a világ rigó volna.
De ha a világ rigó lenne,

Be se férne kötényembe,

Kötényem is honnan volna,

Ha a világ rigó volna.

(Weöres Sándor)

Ez a hét a dobozokról szól. Legalábbis nekem.

Rákattantam. Dobozmánia? Lehet. (Eddig is megvolt.:))

Egyik sógornőm születésnapjára készítettem.
Remélem, örömet szerzünk vele.
Mivel szereti a csipkéket, hát az is került bele.:)

Korábban azt gondoltam, rózsaszín len? Na arra én tuti nem hímeznék sohasem.

És most itt a soha. Megláttam, elvesztem...

(és még csodálkozom, hogy Juli odavan a rózsaszínért...)

Ráadásul 40 ct-os! Már régóta vágytam ilyenre hímezni...

Minden egyes tűszúrás élmény volt... (hogy könnyű nekem élményt okozni? hát lehet;))

40 ct des Filles et une Aiguille- Rose Poudré

TGA és WDW fonalakkal (saját színösszeállításban)

Plum Street Samplers: Christmas Tea

varródoboz

Tű, cérna, olló,

gyerek kezébe nem való!:)

Mostanában úgy alakult, hogy mindig ajándékba készítettem tárgyakat. Persze a magam örömére, de mégse magamnak. Miközben ezt a mintát hímeztem, sokszor megfordult a fejemben, hogy elajándékozom. Végül úgy döntöttem, megtartom. Már vágytam arra, hogy magamnak is csináljak valamit. Azt tudtam, dobozt szeretnék belőle.

A fehér lent kamilla teával festettem be, nagyon finom, halvány sárgás árnyalata lett (hasonlít a Zweigart Cashel Country Creamhez, ha azt ismeritek), csak a képeimen nem látszik.:(

Samsarah Design Studio: Imagine

35 ct Edinburgh, TGA és WDW fonalakkal (nem az eredeti összeállításban)

A cérnáim eddig egy papírdobozban laktak, most eljött a csere ideje. A doboztető belsejébe egy tűpárnát készítettem, a cérnák tetejére meg egy kivehető elválasztó betétet, amin ollót, gyűszűt, centit stb. lehet tartani, így azok nem csúsznak be a spulnik közé, és nem kell keresgélni.

Szeretek rendszerezni. A két lány mellett persze ez nem mindig sikerül, és vannak fehér foltok a rendszerben. De azt hiszem, mániákusan szeretek. Hátránya, hogy időnként el is felejtem a nagy rendezésben mit, hova pakoltam. :)

Mivel a spulnik rendrakás után is állandóan felborultak, ami zavart, a doboz aljára spulnitartó rudakat készítettem apu segítségével, és gyors pácolás után így most már katonásan, rendezetten állnak. Szerintem, jól sikerült. Én legalábbis elégedett vagyok.:)