Bár csak kezdő vagyok, engem is utolért a blogosok közt terjedő legújabb játék. Engem
szentpyr pécézett ki (egyáltalán elváló igekötős ez a jól kitalált szó?) magának.
A feladat: írjak magamról olyan dolgokat, amiket egy átlagos blogbejegyzésből nem lehetne megtudni.
A szabályok:
1. linkeld be a blogodba azt, aki kipécézett
2. ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi
3. pécézz ki 7 embert, nevezd meg őket és linkeld be a blogodba
4. egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban, hogy ki lettek pécézve.
Én újabb játékosokat nem választok, mivel azok, akiknek oldalait csemegézem, már kaptak "felhívást a keringőre". Induljon a játék!
1. Egy szerető, gondoskodó férj és két édes pici lány tölti ki mindennapjaim. Ők teszik tökéletesen teljessé az életem, én meg nekik azzal, hogy állandóan körülugrálom őket:).
-------------------------------------------------------
2. Szeretem a foglalkozásom, a tanítást hivatásomnak is tekintem. Nem a "katedraszerep" vonz, sokkal inkább az, hogy a diákokkal való kommunikáció lehetőséget ad a folytonos megújulásra.
------------------------------------------------------
3. Vágyom arra, hogy egyszer egy kis házikó és kertecske tulajdonosai lehessünk.
------------------------------------------------------
4. Alapos és precíz vagyok általában, DE nem vagyok mindig kitartó, különösen igaz ez a nyelvtanulásra!:((( És ez szörnyűséges tulajdonságom, mert hiába tanultam angolul, németül, olaszul, latinul, sokat nem tudok vele kezdeni. SAJNOS!!!
------------------------------------------------------
5. Nem vagyok nőies nő, ez nem jelenti azt, hogy slampos lennék, nagyonis érdekel a divat, a szép ruhákért pedig odavagyok. Mindig vásárolok is magamnak, jó drágán:), aztán ott lapul a szekrényemben, egészen addig, míg végül el nem ajándékozom, én meg farmerban járom a világot. Azért időnként felöltözöm szépen, akkor jól is érzem magam, de napi rendszerességgel nem megy. Pedig jó lenne. Ugyanez a helyzet a cipőkkel: mániám a cipő, a kényelmes és szép cipő (mert van ám olyan;)), megveszem, aztán egy részük ott búslakodik a szekrényben (bár sokszor azért, meg egész egyszerűen elfelejtem, hogy van:)).
------------------------------------------------------
6. Nagyon lelkemre veszek dolgokat. :( Nem vagyok haragtartó, és nem is értem igazán, aki az. Optimista vagyok és igyekszem mindenben csak a jót látni, időnként már bosszantó naivitással. Toleráns vagyok és empatikus. Mostanában azért fel szoktak bosszantani az ehhez hasonló mondatokkal: "Mi a baba? (Mári 8 hetes) Kislány? Ne bánkódj, hátha harmadszor sikerül egy fiú!" Mi az hogy ne bánkódjak (meg hasonlók)??? Az, hogy két kislányom van, tökéletes! Mint ahogy az is az lenne, ha két fiam, vagy egy fiam és egy lányom született volna.
------------------------------------------------------
7. Szeretem az étcsokit (nagyon), a főzött kakaót és a forró reggeli tejeskávét, amit az ágyba kapok:). Szeretem a háztetőket és azok felső homlokzatát nézegetni, szeretem a színes ablakkeretet kopott házakon, a vízköpőket és a faragott fa ablaktáblákat, szeretek bekukucskálni mások ablakain, ha az elhúzott vagy átlátszó függöny ezt lehetővé teszi (ezért férjecském meg is szokott dorgálni, mert ez nagyon nem illendő, de ez van); szeretem a szabadban száradó ruhák illatát; az évszakokat (mindet, ami éppen van, az a legkedvesebb) és még sok-sok mindent, amit most már magamban tartok. (Ez így minden együtt lehet, hogy túl geil...Hmmm...de már nem írom át.)
-----------------------------------------------------
+1 ...és grafomán vagyok, de ez mostanra nem titok...így a 7-ből már sokszor 7 lett...ment ez könnyebben valakinek?