Mert két lánynak egy ritkán elég. Mivel Márié, így kék lett, meg zöld, bár sikerült belecsempésznem rózsaszínt és lilát is. Nekem olyan, mint egy fáradt, őszi szivárvány.
Lehullott három falevél
észrevétlen az őszi ágról.
És jött a szél, a messzi szél,
egy messzi, másik, új világból.-
Elröpült három falevél...
Az egyik magasba vágyott:
talált a felhők közt új világot,
emelte, emelte a szél...
A másik rohanni vágyott:
magasba hágott és mélybe szállott,
sodorta, sodorta a szél.
Harmadik szédülni vágyott,
szemét lehunyta, semmit se látott,
kavarta, kavarta a szél.
Lobogott három falevél...
Lehullott három falevél
tehetetlenül a világból.
Ki emel fel az őszi sárból,
ti szegény három falevél?
Ott lenn a sár, fekete mély-
(Weöres Sándor: Ballada három falevélről)
6 megjegyzés:
A hideg futkosott a karomon,ahogy a verset olvastam...régi gyerekkori emlékek jutottak eszembe...s persze Halász Judit ,aki megzenésítve énekelte ezt a verset/dalt! Köszi Zsófi,hogy eszembe juttattad!!:)
A táska színei pedig mesések,mint mindig!:)
Nekem is Halász Judit hangján szólalt meg ez a vers....szeretem.
Mindkét táska nagyon mutatós,aranyosak lehetnek vele a lányok!
Nagyon szépek a tatyó színei... én is köszönöm a verset, bennem is énekelt... :)
Na most már muszáj lesz meghallgatnom, megyek is a youtube-ra, mert én nem ismerem, ne haragudj, Halász Judit :)
A táska nagy helyes vidám, mint a lenti is. És milyen csajos így is, hogy nem csupa rózsaszín!
A vers tényleg Halász Judithoz kötődik, és borzongatóan jó érzés volt felidézni!! Köszönöm! ( a 3 gyerkő ellenére nem halottam a dalt legalább húsz éve és mégis az cseng a fülembe!)
nagyon tetszik! (csak így, sokat mondóan és szellemesen, de ha ez van?:))
Megjegyzés küldése