Marci a pulcsiban

Nos, amikor Marci hazaért az iskolából, kiderült, hogy az elkészült nyakszegéllyel már nem fér át a feje a kivágáson :D béna anyja... :) Lebontottam a szegélyt, és ma gyorsan kötöttem rá egy másikat, rövidebbet, nagyobb átmérővel, és hogy jól nézzen ki, nem patentot, hanem kifelé pöndörödő simakötést. Ilyen lett:

Marci még mindig ott tart, hogy nem veszi fel iskolába, fanyalog, de egyszer ráveszem, és remélem, megdicsérik :) Vagy neki tetszik meg.

Marci pulcsija

Tegnap majdnem elkészült az első pulcsi, amit körülbelül egyéves kora után Marcinak kötöttem, és egyben az első, ami teljesen saját tervezésű. 

Mackókötéssel készült, így az ujja szaporítása nem volt egyszerű feladat, így egyenesebb lett, mint amilyenre akartam, illetve a karkivágásba illesztése sem tökéletes, de hordható, működőképes pulcsi. Tegnap felpróbálta Marci még úgy, hogy a nyaka szegélye nem volt meg. Úgy jó volt rá, most izgulok, hogy belefér-e még a feje :) Majd hazajön, és megpróbálja, de nincs oda érte, azt mondja, nem csinos benne, és iskolába nem fogja hordani. Pedig szerintem olyan csinos, nagyfiús, majd ráveszem, hogy üljön modellt benne :) Ma már kész a szegély is.

A fonalak: a kék és a fehér az Aldis nagy negyvendekás gombócból van, a zöld pedig egy még korábban vásárolt tízdekás török fonal. A kék ugyanaz, amiből Regő pulcsija is készült, és még maradt is belőle.

Diós tallér

Tegnap gyorsan kedvem támadt még valami aprósütit sütni, a mézes ugyanis gyorsan fogy :) Van egy jó kis sütireceptes könyvem, ebből néztem ki egy olyat, amihez minden volt itthon, ez a diós tallér. A könyv pedig Gina Greifenstein: Karácsonyi aprósütemények c. könyve, ez:

Nagyon jó és olcsó kis könyv sok recepttel, szívesen ajánlom. A diós tallér receptje így hangzik:

80 darabhoz kell:

25 dkg liszt

20 dkg cukor

20 dkg darált dió

20 dkg puha vaj

1 tojás

fél teáskanál őrölt fahéj

késhegynyi őrölt szegfűszeg

A hozzávalókat összegyúrjuk, nálunk ezt természetesen Marci vállalta:

Ha kész a tésztagombóc, nejlonnal letakarva néhány órát, egy éjszakát pihentetjük. Úgy is lehet, hogy rudat formázunk belőle, azt csomagoljuk folpackba és így pihentetjük, én csak reggel formáztam két rudat, és kb. fél-egy centi vastagon felszeleteltem. Arra figyeltem inkább, hogy elméletileg ebből az adagból 80 darabnak kell lennie, lett is:

200 fokra előmelegített sütőben 12-15 perc alatt világosbarnára sütjük. Figyelni kell rá, mert hamar sül, főleg, ha valakinek olyan nehezen szabályozható sütője van, mint az enyém, nekem az első pár darab meg is égett. A többi viszont nagyon finom lett! Jó étvágyat mindenkinek!

Itthoni mézeskalács

Tegnap végre megsütöttük itthon is a mézest. Korábban szoktam, Mikulás után, de idén 8-ára volt betervezve egy ikea túra, amikor vettem volna szuper új kiszúrókat. Túra volt is, kiszúrók nem voltak :( így hétvégén mentem be Fehérvárra a háztartási boltba, és egyesével tudtam venni kis és nagy angyalt, hóembert, perecet... így már elégedett voltam, hétfőn begyúrtuk Marcival a tésztát, és tegnap megsütöttük. A recept ugyanaz, mint a ságvári mézeskalácssütésnél. Marcit meg kellett várni vele, amíg hazaér az iskolából, nagyon szeret tésztát gyúrni:

Ilyen lett a gyúrás végén a tészta:

Nejlonba csomagolva körülbelül egy napot pihent a hűtőben. Tegnap délután aztán kivettem, a sütőt előmelegítettem kb. 175 fokra (nehéz megállapítani, mert gázsütő, abból is speciális, 10 fokozatú, de kb annyi lehetett) a tepsiket kibéleltem sütőpapírral, a gyúródeszkát megliszteztem és kétfelé osztva elkezdtük jól átgyúrni, puhítani a tésztát.

Amikor már könnyen kezelhető volt, kinyújtottam, és elkezdtük szaggatni. Itt a sok-sok kiszúró, amiből válogathattunk:

Utána már futószalagon ment az egész: az első tepsi tészta kisült, Marci díszítette, én nyújtottam és szaggattam, az aktuális tepsi meg mindig sült. Amikor az utolsó is bekerült a sütőbe, én is nekiálltam díszíteni. Regő pedig szinte végigaludta az egész programot, ő a végén vállalta a főkóstoló szerepét.

A díszítéshez idén vettem cukormázas díszítőtollakat, dekorszíveket és gyöngyöket, de azt hiszem, jövőre visszaváltok a házi cukormázzal, illetve magvakkal való díszítésre. Jól el lehet szórakozni ezekkel a tollakkal, de azért nem az igazi. Mindenesetre Marci élvezte.

A végeredmény: 206 db mézeskalács, részben díszítve. Egy kisebb doboz szabad fogyasztásra a fiókban, egy nagyobb a puhaságot garantáló almaszeletekkel a spájzban várja a karácsonyt. Nem ér találgatni, hogy melyiket díszítette Marci, és melyiket én! :)

Vajas keksz

Elfogyott a kekszes dobozból a gyömbéres keksz, még szerencse, hogy hoztunk Anyukáméktól pár szem mézeskalácsot, így át tudtuk hidalni a mai napot addig, amíg nem készült el az újabb adag. Megsüthettem volna gyorsan délelőtt, de Marcitól már több komoly megrovást kaptam, amiért nem vártam meg a tésztagyúrással, úgyhogy most megvártam, és délután gyúrtuk.

A recept Kicsi Vútól van, ezúton is hálásan köszönöm! Ő kifejezetten karácsonyi kekszet készített, mi csak olyat, ami szívesen fogy a kekszesdobozból, ezért nem díszítettük olyan szépen, mint ők, és a karácsonyi formák mellett nálunk lett nyuszi, kacsa, gomba, pillangó, virág, ami épp megtetszett.

A recept nagyon egyszerű:

25 dkg puha vaj (én most szerencsére kaptam igazi vajat, de csak 20 dekásat, így 20 deka vaj + 5 deka margarint használtam, de úgy érzem, ez nem rontott az ízén)

25 dkg cukor

2 tojás

50 dkg liszt

1/2 csomag sütőpor

csipet só

A hozzávalókat összegyúrjuk:

Mint látható, természetesen az utolsó pillanatokig Marci gyúrta :) Utána elment edzésre, és amíg ott volt, majd utána itthon a leckéjét csinálta, addig a tészta a hűtőben pihent. Ez nagyjából két órát vett igénybe. Utána kinyújtottuk, és mindenféle kiszúrókkal kiszaggattuk.

Végül 160 fokos sütőben kb. 14 percig sütjük. Azt tapasztaltam, hogy akkor jó kivenni, amikor még azt hinnéd, hogy picit nyers, picit puha a teteje. Megszikkad egy kicsit, és finom omlós lesz.

A végeredmény összesen 116 db különféle alakú keksz, plusz a sütés közben elcsent és a kuktának munkadíjként adott darabok :) Igazi, finom vajaskeksz-ízű süti.

Közösségi mézeskalács

A Regőblogon már meséltem erről a programról, amin szombaton voltunk, itt kitérnék magára a mézeskalácsra is, nemcsak a gyerekekre.

A ságvári "Készítsünk együtt mézeskalácsot" program lényege, hogy az első adventi hétvége előtti szombatra összetrombitálják a lelkes vállalkozókat, akik már előre otthon elkészítik a felhívásban megadott vagy saját recept alapján a mézeskalácstésztát, és szombaton a kultúrházban összetolt nagy asztalokon együtt nyújtják, szaggatják, sütik, díszítik. Szól a karácsonyi zene, van egy pici karácsonyfa is a tavalyi mézeskalácsokkal feldíszítve.

Mi eddig egyszer jártunk pont úgy Ságváron, hogy részt tudtunk venni ebben, az idei volt a második alkalom. Ilyen az, amikor sokan sütnek együtt:

Ilyen, amikor a mi fiaink (az én két kisfiam, meg Bence, a keresztfiam) sütnek együtt:

És íme a végeredmény. A bal alsó sarokban Regő keze mézeskalácsba mintázva :) ezek azok a kalácsok, amelyeket mi készítettünk a nagy közösbe (mármint azok közül egy tepsi, mert ennél sokkal többet készítettünk), de a koszorút, Regő kezét, meg még pár darabot, amit a fiúk díszítettek, azért hazavihettünk:

Végül a recept. Idén a saját, itthoni mézeskalácsomhoz is ezt fogom használni, mert bár nekem is van saját, jól bevált receptem, ez is finom volt, meg aztán még az is lehet, hogy kétszer is fogunk sütni :)

Tehát így készítik Ságváron a mézeskalácsot:

1 kg liszt

2,5-3 dl méz

4 dl porcukor

1 csomag mézeskalács fűszerkeverék

őrölt fahéj ízlés szerint

1 citrom reszelt héja

3 db tojás

10 dkg margarin

1 csipet só

2 kávéskanál szódabikarbóna

A szárazanyagokat összekeverjük, elmorzsoljuk benne a margarint. Hozzáadjuk a mézet és a tojást, majd összegyúrjuk. Hűtőben, zacskóban vagy folpackban pihentetjük akár napokig, jó előre is el lehet készíteni. Aztán több adagban kinyújtjuk, kiszúróformákkal kiszaggatjuk és díszítjük. Ehhez használhatjuk, amit csak a fantáziánk megenged: cukormázat, mazsolát, magvakat, tésztából sodort díszeket, szórócukrot, a sor végtelen.

Nekem nagyon tetszik ez a közösségi program, Ságvár nagyon jó, élő falu ilyen szempontból. A délután végén kis kóstolót mindenki vihet haza a mézeskalácsból, de a nagy részét elteszik, és a következő héten, a főtéren tartott közös gyertyás, forró teás adventi gyertyagyújtáson kínálják meg vele a falu apraját-nagyját.

Marci sálja

Végre elkészült Marci sálja, egy nappal lecsúsztam a névnapról, de nem is arra volt tervezve. Egy-két hete vettem neki új téli sapkát, olyat, aminek a kötését nem tudtam volna bevállalni, de amikor az árus mutatott hozzáillő sálat, mondtam, ugyan már, ilyet én is tudok :) A sapka fekete és különböző kék csíkos, ebből indult a sál is, különböző kék árnyalatokkal, egyre keskenyedő és világosodó csíkokkal, de amikor a kékek elfogytak, még rövid volt, így jött hozzá a zöld és végül a narancs, mind maradék fonal, és egyszerű, de jó meleg, vastag mackókötés. 110 centi hosszú és 16 centi széles, rugalmas lett a mackókötés miatt. Szerencsére nagyon tetszik neki, remélem, hordani is fogja :). Végülis gyorsan készült, csak közben medvét is varrtam, sütöttem, meg minden. Ennél is a szálak eldolgozása volt a legnagyobb feladat a végén, azt  szívesen halogatnám akár napokig :) A következő projekt a két újabb mackó lesz, remélem, hamar elkészülnek majd!