Végre kisütött a nap, nem esik az eső és még talán a hőmérséklet is melegszik. Már nagyon zavart ez a borongós idő. Be vagyok sózva, mert végre meg van a rég áhított fotógépem, de mivel nagyon amatőr vagyok ezért a borongós, esős időben igen gyér fotókat készítettem. Ma délután viszont megint lovagolni voltunk Bencivel és utána a lemenő nap gyönyörű fényeit kihasználandó, ismét kimentünk a lovastanyától nem messzire lévő árvalányhajtól és útszéli kórótól hemzsegő mezőre. Ott ahol a kóró éppen virágzik, a dongók, méhek,darazsak zsongásától zajos a mező. Csodálatos ahogy megy le a nap, de még szikrázik a fénye az árvalányhaj ezüstös hajszálain. Természetesen rögtön kivezényeltem két szép gyermekemet és meg kértem, hogy ne tépjék le az árvalányhajat, mert nagyon védett (mert így szép és mert igen húzós a büntetés). Sietve jegyzem meg, hogy ugyan itt semmisíti meg a honvédség a fel nem robbant II. világháborús robbanószerkezeteket és itt quadoznak a motorsport szerelmesei is...
Ismét rengeteg fotót készítettem. Bence és Eszter ma valahogy nem igazán volt összhangban, szinte egy percet sem bírtak ki anélkül, hogy ne kelljen rájuk szólni.
Eszter: - Bence ne támaszkodjál már rám!
Bence: -Auu!
|
Akkor most jöjjenek az útszéli kórókról készített fotók.
Kedves fotós közösség, fotobloggerek, ismerőseim a facebookról és az Indafotóról, kérlek titeket, ha valakinek van tapasztalata macro előtétlencse, lencsék használatáról, feltétlen írjon, mert tervezek egyet vásárolni és szeretnék némi információval rárajtolni a témára. Előre is köszönöm mindenkinek.