A karácsonyi csoda a szívedben lakik

A tegnapi bejegyzés margójára egy oldal egy mai készlettel:
 

  SHOP

December csodái

Petra pont ma kérdezte, melyik évszakot szeretem a legjobban. Hát azt hiszem leginkább a nyarat, bár mindegyiknek megvan a maga szépsége, amit szeretek benne. Ő azt mondta a telet szereti, mert akkor van karácsony és utána a szülinapja is. A december a karácsonyvárással és az újévvel számomra is nagyon szép időszaka az évnek, mióta Petra megszületett, azóta különösen. Most leszünk először négyesben, most is nagyon várom, bár tudom Panni még picur, még nem fog fel belőle túl sok mindent, de nekünk olyan jó érzés, hogy már ő is itt van velünk. Nagyon jól telnek a napjaink, karácsonykor lesz 3 hónapos a kicsi lány. Nagyon kiegyensúlyozott (hiszen Mérleg ő is), nyugodt, jókedvű baba, sokat mosolyog, sokat "beszélget". Egy ideje már esténként is a kiságyban alszik, és az elalvással sincs probléma. A cumit bevetettem, mert úgy láttam megnyugtatja, és mivel jó nagy súlyt ért el 1 hónap alatt (majdnem két kilót hízott, nem csoda, állandóan a cicin lógott), azóta éjjel is kevesebbszer ébred fel.

Elkezdtem naplózni a napokat, készül egy December Daily album, jó lesz visszatekinteni később ezekre a napokra. Pár kép a napjainkról a teljesség igénye nélkül:

A napi oldalak a blog családi oldalán követhetők, itt és a FB-on nem posztolom őket.

Az adventi naptár zsebei idén is apró meglepetéseket rejtenek, minden reggel az az első dolog, hogy megnézi. Boldogság látni az örömét. De a csúcs... Nemrég nálunk is járt a Mikulás :) Petrán keresztül újra átélhettem a csodát. Várta, mint minden gyerek, izgatott volt. Amikor olvastam a Scrapfellow hírlevelében, hogy Ági milyen aranyos levelet szokott írni a fiúknak a Mikulás nevében, én  is megírtam a mienket. Már tavaly is volt levél a Télapótól, akkor a csizmába raktam a csokik mellé, akkor is nagyon örült, de idén Apa hozta be amikor hazaért 5-én este a postaládából, teljes volt az ámulat. Annyira boldog volt, hogy írt neki a Mikulás, hogy hamarosan ideér (fel kellett vezetni, hogy még este jön, mert a "vaksi" tavaly se vette észre csak nagy nehezen, azt akartuk, hogy apa is ott legyen, reggel korán elmegy, ezért a fürdés alatt odacsempésztem a dolgokat). A Mikulás dicsért a levélben, picit dorgált is, leírhatatlan a szeme csillogása, ahogy olvastam neki. Azt mondta, ezt soha nem felejti el (emlékezett a tavalyira is), meg hogy micsoda boldog pillanat (van szövege) és sose fogja kidobni és beviszi az oviba, mert itt a bizonyíték, és... és.... és....  teljesen odavolt tőle. Én meg attól, hogy ilyen aprósággal így meg tudtam örvendeztetni.

Mert kellenek az ajándékok is, hosszú és drága a kívánságlista, az ember alig tud valamit teljesíteni belőle, a reklámok, a barátoknál látott dolgok megteszik a hatásukat, erről is szól a karácsony. Minden arról szól mostanában, mik a legújabb kütyük, mit vegyünk ennek, annak. Vallom, hogy ez is fontos, ajándékot kapni, vágyott ajándékot kapni meg különösen jó. Petra az ajándékát Angliából kapja, megmozgattam érte minden követ. :) De emellett vannak egyéb dolgok is, aminek a gyerekek örülnek. 

A fenti Télapós példa is bizonyítja, engedni kell hinni a csodákban, segíteni átélni azokat. Hiszen ők tényleg tátott szájjal bámulják a csillagszórót, és szeretném nyújtani a percet, hogy sokáig élvezhessék a csodát. Nem szabad sürgetni őket, nem kell mindent megmagyarázni, vagy értelmet találni neki! Nem kell semmilyen menetrendet tartani, vagy elvárásnak megfelelni. Inkább tanulni kell tőlük, és együtt élvezni a csodát: hátradőlni, és élvezni a pillanatot. A gyerekeknek szükségük van ránk. Persze az is fontos, hogy készen legyen minden, de a nagy sürgés-forgásban könnyű elfelejteni, hogy a legfontosabb a gyerekeknek, hogy együtt legyünk.  Fontos leülni mellé, fontos megölelni, megpuszilni, és sok figyelmet fordítani rá! Nem átrohanni a decemberen, hanem  észrevenni a csodát magunk körül, a gyerekek sokat segítenek ebben!

A fenti sorohoz gondolatébresztő volt Hanula Erika írása. Tőle idézem a legfontosabbat:

Hidd el, a legnagyobb ajándék TE vagy a gyerekednek. Amikor csak rá figyelsz, ha a telefont nem veszed fel, és nem kell kétpercenként felállnod a játékasztaltól, hogy bekukkants a sütőbe, kész-e már a bejgli. Légy együtt a gyerekeddel, és játszatok azt, amit ő szeretne! Olvasni? Sakkozni? Babázni? Bármi, ami az ő kis lelkének jól esik – vegyél benne részt. Ezzel nem csak az ő napját aranyozod be, de észre fogod venni, hogy te is mekkora ajándékot kapsz a gyerekedtől: bepillantást nyerhetsz a lelki világába, megnyílhat neked, mesélhet magáról, az álmairól, a vágyairól.

Ne felejtsd: lassíts le, lassulj le, élvezd a pillanatot, élvezd az együttlétet a szeretteiddel és próbáld meg te is megtalálni a csodát a karácsonyban!

Ehhez tartjuk magunkat, ezt szeretném megörökíteni a decemberi naplóban. Bízom benne, hogy sikerül és kívánom, hogy nektek is sikerüljön :)

Hozok majd új oldalakat is, mióta Pannikám mellett újra van esténként időm, készülnek azért, csak még a megjelenésekre várok. No meg vannak  titkos projektek, hiszen a fa alatt most is lesznek sk ajándékok, ezek viszik el az időm nagy részét.

Élményekkel teli és nyugodt karácsonyvárást mindenkinek!