Megújulás

Amint látjátok, új, őszi ruhát kapott a blogom. Most végre itthon lehettem pár napot és a sok házimunka mellett szakítottam időt arra is, hogy a blogomat egy kicsit frissítsem. Kép ügyileg is és bejegyzés ügyileg is.
Sok minden nem változott kicsi életemben, csupán ez a pár nap vitt egy kis alkotómunkát unalmas hétköznapjaimba.
Voltam festeni Gyuri bácsinál, és scrappeltem kézzel és géppel is.
A gépi a blogháttér a kézi pedig a kisebbik lányom albuma.

Balatoni nyár

Nyáron szerzett barát:-)))

A fénykép eredetileg színes volt, de én ps-al szépiáztam a felhasznált papír kedvéért.
Holnap hétfő, úgyhogy vége a szabaságnak. Az alkotómunkának.
Itt a festmény:

Napraforgó mező

Pár kép pedig az őszi kertről:

Ő tavasszal tele volt virággal, most pedig már hatalmas narancsok vannak rajta. Ma be is költöztetem, hátha megérik rajta a narancs.
Kicsi, savanyú , de a mienk:-)))

Javulás

Hála Jociandi gyógyító humbukjának :-))) mára már sokkal jobban vagyok.
Ennek bizonyítéka, hogy volt kedvem már scrappelni is. Igaz csak egy gyors oldalt dobtam össze, és pironkodva bevallom nem is írtam ki kitől mit használtam, de azért már látom van remény.
Holnap lehet tartós tejet is venni:-)

Alkotás

A mai napom kellemesen telt. Nem sok időm volt mostanában a lányokkal foglalkozni, a sok munka miatt, ezért külön örülök neki , hogy ma itthon voltak.
Igaz a kicsi mint mindig most is a barátnővel játszott, de ez megvan bocsájtva neki, hiszen még a játék a mindene. A nagyobbik viszont egész napra hozzám csapódott.
Úgy kezdődött a reggelünk, hogy kicsit mindnyájan karácsonyi hangulatba kerültünk. Vettem ugyanis egy újságot amiből karácsonyi ablakdíszeket lehet készíteni. Ki is választottuk kinek melyiket készítjük el.
Ezek után kimentünk és elkezdtük lefesteni a madáretetőt. Nagyon örültem mikor Bettikém segíteni akart. Hát persze, hogy megengedtem. Volt két ecset így ketten festettük le apu által készített madáretetőt. A nagy kérdés az volt, hogy hova rakjuk majd fel?
Hosszas keresgélés után találtunk megfelelő fát. Felállítottuk a virágoskertbe a nappali ablakával szembe, hogy télen mikor a kismadarak eleségért repülnek az etetőhöz az ablakból figyelhessük őket.
Uánna nekifogtam az ebéd elkészítésének. Palacsintatortát sütöttem. A lányok imádják.
Ebéd után kimentünk újra és felállítottuk a végleges helyére a madáretetőt, aztán pedig még egyszer átfestettük.
Most már jöhet az ősz. A kismadaraknak már megvan az etető. Kedden veszek nekik eleséget, meg fára függeszthető cinkegombócot. Azt tavaly is nagyon gyorsan megették, ízlett nekik.
Mikor befejeztük az etető felállítását, elkezdtük kidekorálni a cserepeket. Nincs lehangolóbb látvány a lakásban mint egy sötét színű cserép. Nekem legalább is nem igazán tetszenek az egyszerű fehér vagy fekete cserepek és ha csak időm engedi mindig kidekorálom őket.
Íme az eredmény:


A mai nap tete volt alkotással és a legjobb az egészben az, hogy a lányom is részt vett benne önként.
Nekem ez nagyon sokat jelent.
Mindig is szerettem volna hasonló kapcsolatot kialakítani a gyerekeimmel, mint ami most van közöttünk. Bizalmas baráti viszony, de ha kell, akkor a szülőt látják bennem.
Az ilyen napok adnak erőt a mindennapok fáradtságos munkáihoz és a gyereknevelés soha véget nem érő próbatételének.
Ilyenkor megyőződhetek arról, hogy valóban jól csinálom amit csinálok. Ettől nagyobb elismerés nem is kell.

Pihenés

Ma végre pihenhettem délután.
Reggel 8 óráig tudtam az ágyban maradni annak ellenére, hogy megígértem magamnak, hogy sokáig alszom.
Hát 7-ig tudtam. Aztán lustálkodtam még egy órácskát és felkeltem.
Miután megreggeliztem végre ülve és nem kapkodva, kimentem a kertembe körülnézni.
Örömmel vettem észre, hogy kinyílt a krizantén virág is. Jövő hét végére már teljes pompájában fog virítani.
Aztán megfőztem az ebédet. Többfélét is, hogy holnapra is maradjon, mert ugye holnap már megint dolgozom.
Délután aztán egyedül maradtam itthon. Lányok elmentek barátnőzni, Feri pedig dolgozni.
Végre szentelhettem egy kicsi időt kedvenc hobbimnak a festésnek.
Lefestettem az utcánkat. Vettem a bátorságot és egy egészen új technikát próbáltam ki.
Meglepő lett az eredmény, de nekem tetszik:
Sajnos a színeket a telefon nem adja vissza olyan jól ahogyan kellene, de a lényeg látszik rajta, teljesen más technika. Nagyon büszke vagyok magamra mert ez a kép teljesen saját kútfőnől van. Nem másoltam sehonnan, hanem amit láttam az utcánkon azt festettem meg. Most nem törekedtem az élethű ábrázolásra, hanem foltokat és pontokat festettem, így állt össze a kép.

Kirándulás.

Ma végre eljutottunk a várva várt kirándulásig.

Eddig mindig megakadályozott a rossz időjárás és nem tudtunk még a lakásból sem kimozdulni.
Ma reggel azért megijedtem mikor kiálltam a teraszra.
Köd és hideg fogadott. A kertem olyan volt mint egy kísértetkert.
Na de azért megemberelte magát a napnál a fűtő,mert délutánra verőfényes napsütés lett.
Megpakoltam egy kicsi hátizsákot almával meg mentateával.
A mentatea nagyon jó nagy melegekben mert elveszi az ember szomját.
Megindultunk hát a nagy felfedezőútnak.
Niki az elején még énekszóval is szórakoztatott minket.
Mivel Bettikém is festegetéssel próbálkozik , megkíséreltem rávezetni, hogy meglássa a színek és formák összhangját a természetben.
Mindkét lány gyönyörködött az őszi színekben.

Megálltunk egy helyen és elfogyasztottuk az almákat.
Utánna elindultunk hazafele.
Nagyon elfáradtunk és már alig vártuk hogy hazaérkezzünk, de azért maradt erőnk észrevenni az erdő állatait is.
További képeket nézegethetsz a picassa vebalbumon.