0% found this document useful (0 votes)
18 views52 pages

Quinoa Food Politics and Agrarian Life in The Andean Highlands 4th Edition Linda J. Seligmann - Downloadable PDF 2025

The document is about the 4th edition of 'Quinoa: Food Politics and Agrarian Life in the Andean Highlands' by Linda J. Seligmann, which explores the cultural and economic significance of quinoa in the Andean region. It discusses themes such as agrarian reform, food sovereignty, and the impact of quinoa's popularity on local communities. The book is supported by the University of Illinois Press and includes various sections detailing the history, production, and consumption of quinoa.

Uploaded by

riuljabt7393
Copyright
© © All Rights Reserved
We take content rights seriously. If you suspect this is your content, claim it here.
Available Formats
Download as PDF, TXT or read online on Scribd
0% found this document useful (0 votes)
18 views52 pages

Quinoa Food Politics and Agrarian Life in The Andean Highlands 4th Edition Linda J. Seligmann - Downloadable PDF 2025

The document is about the 4th edition of 'Quinoa: Food Politics and Agrarian Life in the Andean Highlands' by Linda J. Seligmann, which explores the cultural and economic significance of quinoa in the Andean region. It discusses themes such as agrarian reform, food sovereignty, and the impact of quinoa's popularity on local communities. The book is supported by the University of Illinois Press and includes various sections detailing the history, production, and consumption of quinoa.

Uploaded by

riuljabt7393
Copyright
© © All Rights Reserved
We take content rights seriously. If you suspect this is your content, claim it here.
Available Formats
Download as PDF, TXT or read online on Scribd
You are on page 1/ 52

Quinoa Food Politics and Agrarian Life in the Andean

Highlands 4th Edition Linda J. Seligmann -


Downloadable PDF 2025

https://ebookfinal.com/download/quinoa-food-politics-and-agrarian-life-
in-the-andean-highlands-4th-edition-linda-j-seligmann/

Visit ebookfinal.com today to download the complete set of


ebooks or textbooks
Here are some recommended products that we believe you will be
interested in. You can click the link to download.

Food Insecurity and Revolution in the Middle East and


North Africa Agrarian Questions in Egypt and Tunisia Habib
Ayeb
https://ebookfinal.com/download/food-insecurity-and-revolution-in-the-
middle-east-and-north-africa-agrarian-questions-in-egypt-and-tunisia-
habib-ayeb/

Safe Food The Politics Of Food Safety Updated And Expanded


California Studies In Food And Culture Marion Nestle

https://ebookfinal.com/download/safe-food-the-politics-of-food-safety-
updated-and-expanded-california-studies-in-food-and-culture-marion-
nestle/

Transplanting international courts the law and politics of


the Andean Tribunal of Justice 1st Edition Alter

https://ebookfinal.com/download/transplanting-international-courts-
the-law-and-politics-of-the-andean-tribunal-of-justice-1st-edition-
alter/

The Essential Wild Food Survival Guide 1ST Edition Linda


Runyon

https://ebookfinal.com/download/the-essential-wild-food-survival-
guide-1st-edition-linda-runyon/
Enjoy Life Outside Inspired Projects Linda Bodo

https://ebookfinal.com/download/enjoy-life-outside-inspired-projects-
linda-bodo/

The Life of Cheese Crafting Food and Value in America 1st


Edition Heather Paxson

https://ebookfinal.com/download/the-life-of-cheese-crafting-food-and-
value-in-america-1st-edition-heather-paxson/

Government and Politics in France 4th Edition Andrew Knapp

https://ebookfinal.com/download/government-and-politics-in-france-4th-
edition-andrew-knapp/

Government and Politics in Africa 4th Edition William


Tordoff

https://ebookfinal.com/download/government-and-politics-in-africa-4th-
edition-william-tordoff/

Sandtray Therapy A Practical Manual 4th Ed 4th Edition


Linda Homeyer

https://ebookfinal.com/download/sandtray-therapy-a-practical-
manual-4th-ed-4th-edition-linda-homeyer/
Quinoa Food Politics and Agrarian Life in the Andean
Highlands 4th Edition Linda J. Seligmann Digital Instant
Download
Author(s): Linda J. Seligmann
ISBN(s): 9780252044793, 0252044797
Edition: 4
File Details: PDF, 9.26 MB
Year: 2023
Language: english
QUINOA
FOOD POLITICS and AGRARIAN LIFE
in the ANDEAN HIGHLANDS

LINDA J. SELIGM AN N
QUINOA
Interpretations of Culture in the New Millennium

Norman E. Whitten Jr., General Editor

A list of books in the series appears at the end of the book.


QUINOA
FOOD POLITICS and AGRARIAN LIFE
in the ANDEAN HIGHLANDS

Linda J. Seligmann
Publication of this book was supported in part by the
University of Illinois Press Fund for Anthropology.

Photos courtesy of the author unless otherwise noted.

© 2023 by the Board of Trustees


of the University of Illinois
All rights reserved

Cataloging data available from the Library of Congress


isbn 9780252044793 (hardcover)
isbn 9780252086885 (paperback)
isbn 9780252053849 (ebook)
This book is dedicated to the memory of my father,
Albert L. Seligmann, to my mother, Barbara B. Seligmann,
as always to John and Mina,
and to my companions, teachers, and friends in Huanoquite.
Allinlla kawsakuychis (May you live well).
Contents

Acknowledgments ix
List of Acronyms and Initialisms xiii

Introduction: Quinoa Prospects 1

Part One. Backstories: Land Struggles, the Allure of


Infrastructure, and Development Desires in Huanoquite

1 Agrarian Reform, Revolution, and Reversals 31


2 The Power and Seduction of Infrastructure 43
3 Contesting Development, Alternative Paths 56

Part Two. Soup and Superfood: The Politics of


Quinoa Production and Consumption

4 The Expansion of Quinoa Production 77


5 Food Sovereignty, Food Security, and Sustainability 103
6 To Be Strong and Healthy 117
7 Voracious Consumption 144
Conclusion: Pragmatic Spirituality and Quinoa Desires 159
Notes 165
References 179
Index 193
Acknowledgments

The inspiration for this book emerged while I was working on a project docu-
menting changes in the livelihoods of market women in Cusco, Peru. Tour-
ism was booming, and businesses everywhere were celebrating Indigenous
Quechua music, dress, and foods. Assorted snacks made from quinoa could be
found in grocery stores and myriad window displays. And in the United States,
quinoa was being heralded as a great food for all sorts of reasons. I began to
wonder how Quechua cultivators of quinoa were experiencing this celebration
of a crop they had grown for thousands of years that was now being promoted as
an export commodity and a significant dimension of culinary tourism. A little to
my surprise, when I returned for a visit to Huanoquite, where I had done many
prior years of field research, a major quinoa-promotion project was underway.
It led me to get to work puzzling out the hidden story that underpinned this
transformative moment when a modest cultigen was being redefined as a major
driver of future well-being. I could never have completed this project without
the unwavering support, kindness, insights, and generosity of so many individu-
als and institutions. I am immensely grateful to the counsel of Michael Muse
and the funding for this research provided by the Wenner-Gren Foundation
for Anthropological Research. The people of Huanoquite have taught me, over
many years, more than I can put into words, and I do not take their trust in me or
my research lightly. When this book is translated into Spanish, I hope that it will
serve as a source they can turn to as they determine which paths to take in order
Acknowledgments

to nurture their families and their livelihoods, and to protect their territory and
water sources. In particular, I would like to thank Demetrio, Victoria, Deyvic,
María Elena, and Rómulo for always making me feel welcome, no matter what,
and the community and district authorities of Huanoquite for permitting me to
undertake this research. The members of the Quinoa Cultivators Association
as well as many nonmembers went out of their way to share with me their per-
spectives and practices. I expect they will recognize who they are, but for their
own protection, I provide here only their first names: Agripino, Aleja, Andrés,
Balbino, Demetrio, Domingo, Emilio, Erasmo, Ermenegildo, Ernesto, Felicia,
Florencio, Francisco C., Francisco P., Fredi, Jidión, Guillermo, Hector, Hugo,
Irene, Isabel, José Antonio, Juana, Julia, Julián, Julio, Justo, Juvenal, Lastenia,
Leonardo, Leoncio, Lorenzo, Lucio, María, Margarita, Mario Eduardo, Mar-
tha, Miguel, Nilton, Paulina, Paulo, Pedro, Renato, Ricardo, Richard, Rolando,
Rudolfo, Rufino, Sadith, Sara, Teodoro, Tomás, Valentín, Victor, and Zenovio.
My thanks to engineer Rigoberto Estrada, director of the National Institute of
Agricultural Innovation (INIA), and engineer Adrian Wendell Olivera Ayme,
director of the Cusco Region Project for the Improvement of the Competitive-
ness of Organic Andean Quinoa and Cañehua, for permitting me to interview
them and for their forthrightness in sharing with me their experiences working
with the Cusco region quinoa project.
The hospitality of friends and colleagues in Cusco made a big difference to
me. Jean-Jacques Decoster was amazing in his willingness to help others despite
everything on his own plate, and he and Sara and Kori made me feel like I had a
home away from home—delicious food, good company, and introductions to
many others whom I never would have had a chance to meet otherwise. Bruce
Mannheim and I have crossed paths many a time in Cusco, creating our own
kind of ritual tinku and shared history—conversations and food and drink late
into the night, and reflections on life, in general, and academia, in particular.
Daniel Guevarra was my research assistant for my earlier work on markets and
is now with the Sub-directorate of Interculturality, which is part of the Ministry
of Culture in Cusco. Guevarra, his wife, Carla, and his mother, Julia Rodríguez
Tamay, have always helped open doors for me in Cusco that I did not even
know existed, and just as importantly, made me laugh and feel part of a family,
again and again. Thanks also to Cecilia and Adriana Peralta, who offered me
a comfortable place to stay while I was in Cusco; to Rosalía Puma Escalante,
who assisted in providing me with quick and precise translations into Spanish
of exchanges in Quechua that were recorded under challenging conditions, to
say the least; and to Eliana Rivera, whose legal expertise on a domestic abuse
case was invaluable.

x
Acknowledgments

The ups and downs of academic publishing are a challenge. Norman E. Whit-
ten Jr. began the University of Illinois series Interpretations of Culture in the
New Millennium, and he has sustained a lifelong commitment to scholarship
on the Andes that has benefitted anthropologists across the world, including
me. My book Peruvian Street Lives was the first one accepted for the series. This
book on quinoa is being published as the series comes to an end. The close
reading and constructive suggestions of the anonymous reviewers of this book
have been of great help in making it more coherent and nuanced. Daniel Nasset
was very excited about the initial project and helped shepherd my book through
the review process and changes at the press with respect and responsiveness;
Jennifer Argo and Mariah Mendes Schaefer did an excellent job of overseeing
the editorial process and attending to my many questions; Ellen Hurst did a
fine and meticulous job of copyediting my book; and Angela Burton, Jennifer
Fisher, Emerald Oaks, and Roberta Sparenberg each made significant contribu-
tions to the publication process of this book. I owe Scott White a special thanks
for his cartography skills and for bearing with me as he sought to produce ac-
curate maps that relied on far fewer data sources than one would like for such
a purpose. Many people took great interest in this book project. Special thanks
are due to Sydney Silverstein for sharing her quinoa experiences with me and
to Kevin Kinsella for taking the time to find his documents related to his early
efforts to promote quinoa for domestic consumption in Peru.
While I was doing this longue durée fieldwork, our daughter Mina grew up.
Always curious, always passionate about language, she has been a model for
me of how to write lucidly and craft arguments carefully, and of never forget-
ting independence of thought and creativity. My husband John eagerly and
bravely accompanied me to Huanoquite even though he does not speak Span-
ish or Quechua. A few of his fabulous photos grace this book, and he helped to
prepare all the book’s photos for publication. His observations and analytical
bent challenged me to think harder about some of my own assumptions, and
his companionship and presence helped make sure I stayed well on my first trip
back to Huanoquite after five years. As I write these words, my mother, who is
ninety-five years old, remains engaged and is eagerly awaiting the opportunity
to read this book to satisfy her own intellectual thirst for understanding the
world better; she is a great role model! Especially as the COVID-19 pandemic
roared around the world, I felt lucky to be fortified, despite grieving the loss of
friends and colleagues, by my family, including my sisters, Susan Seligmann-
Moreno, Ann Lyons, and Wendy Seligmann.
I would like to extend my profound gratitude to Kathleen S. Fine-Dare. In
facing our respective challenges, we became closer and have stuck with each

xi
Acknowledgments

other through thick and thin. I have benefitted from our intellectual compan-
ionship and our personal friendship, which have endured and matured in good
ways. I would also like to thank Ralph Bolton, who first introduced me to the
Andean region when I was an undergraduate, and the students at George Ma-
son University who were so enthusiastic when I taught my “Food and Culture”
class. Many of them were refugees or immigrants, and the essays they wrote
about food and family powerfully revealed their experiences of the entangle-
ment of violence, loss, love, and food. Last but hardly least, Florence Babb, Ana
Mariella Bacigalupo, Christine Harris Charest, Alma Gottlieb, Steve and Sally
Herman, the “Lunch Bunch,” Deborah Poole, and Susan Trencher are among
the many people whose guidance and friendship I have benefitted from, and
who have made life better for others.

xii
List of Acronyms and Initialisms

AIQ International Year of Quinoa (Año Internacional de Quinoa)


APEGA Peruvian Society of Gastronomy (Sociedad Peruana de Gas-
tronomía)
CBD Convention on Biological Diversity
CDO Certification of Denomination of Origin
CVR Truth and Reconciliation Commission of Peru (La Comisión
de la Verdad y Reconciliación del Perú)
FAO Food and Agriculture Organization
FISE Social Energy Inclusion Fund (Fondo de Inclusión Social
Energético)
ILO International Labor Organization
INDECOPI National Consumer Protection Authority of Peru (Autoridad
Nacional de Protección del Consumidor)
INIA National Institute of Agricultural Innovation (Instituto Na-
cional de Innovación Agraria)
MIDIS Ministry of Development and Social Inclusion (Ministerio de
Desarrollo e Inclusión Social)
MINAGRI Ministry of Agriculture and Irrigation (Ministerio de Agricul-
tura y Riego)
MINCETUR Ministry of Foreign Trade and Tourism (Ministerio de Com-
ercio Exterior y Turismo)
List of Acronyms and Initialisms

OCM Observatory of Mining Conflicts in Peru (Observatorio de


Conflictos Mineros en el Perú)
PROMPERÚ Commission for the Promotion of Peru for Export and Tour-
ism (Comisión de Promoción del Perú para la Exportación y
el Turismo)
QCA Quinoa Cultivators Association
UNSAAC National University of San Antonio Abad of Cusco (Univer-
sidad Nacional de San Antonio Abad del Cusco)

xiv
QUINOA
Introduction
Quinoa Prospects

In 2018, I returned to Huanoquite in the southern Andean highlands of Peru


after a five-year hiatus, grateful that my journey, which had once taken eight
to nine hours to make from Cusco, had only taken two. I had hardly caught
my breath when my friend and compadre (fictive kin)1 Lorenzo, who was also
a well-respected farmer, strode up the road, exclaiming “Comadre, biénvenido!”
(“Co-mother, welcome!”). After we embraced each other, he announced that
we would go to harvest his quinoa (pronounced keen-wa) fields the next day
in a place called Salvidayuq. I was exhausted, but Lorenzo asked if I wanted to
take a look at the field that afternoon, so I went with him. His wife, Margarita,
fragile and a little unsteady on her feet, met us there a little later. I had been
told that she had been feeling unwell. We sat at the edge of the fields where
Margarita shared thirst-quenching fruit with us. Marco, their grandson and my
godchild, periodically set off bottle rockets to scare away the birds from the
quinoa. Lorenzo walked the fields and confirmed that tomorrow was the day
and that I should be at the house at 7:30 a.m. sharp.
The next day, along with eating, drinking, and working hard to harvest the
quinoa with rarely a break, I listened as a lively discussion—most of it in Que-
chua—unfolded among the ten workers that Lorenzo had persuaded to help
him out for a modest daily wage. Some of the conversation was about quinoa
itself—complaints about the engineer who was supposed to teach them how
to use a new piece of machinery but who had not shown up, the quality of the
Introduction

Figure 0.1. Lorenzo, member of the Quinoa Cultivators Association and my compadre
(Photo taken by John R. Cooper)

harvest, and the effects of soil and weather on the quinoa—but most of the
talk concerned the incursion of mines of all sorts (copper, gold, and iron) to
the Huanoquite region. Some of the workers insisted that this incursion was a
good thing because the Cusco Regional Government supported and invested
in the mines and there was lots of work available in them. Others quietly com-
mented that the mines would destroy their way of life because mercury and
other poisons would leach into the soil and wreck the environment and the
water on which Huanoquiteños depended. Still others conjectured that the
mines would increase the population of Huanoquite as a result. Gold was on
everyone’s mind, it seemed. One man confided to the group that when he was
younger, he had come across what he thought was sand. But when he picked it
up and ran it through his fingers, it sparkled like gold. It turned out that it was
gold, but when he went back to the same spot, it was gone, as was the sand.
Another chimed in that gold nuggets would periodically appear in a nearby
spring in Llaspay, one of Huanoquite’s communities. And yet another soberly
observed that along with the benefit of jobs at the mines, workers suffered
terrible injuries from the machines they used. As we wended our way back to
Huanoquite at dusk, one man whispered to me that most people in Huanoquite
were opposed to the mines and were holding demonstrations and blockades
against them. And several workers remarked that the fields were “cold” because
after growing quinoa, other crops such as barley would not grow in them.

2
Quinoa Prospects

Figure 0. 2 . Sharing a meal at noon break by edge of quinoa fields

Lorenzo’s quinoa harvest piqued my curiosity because it seemed to be about


so much more than sowing and harvesting a food crop for purposes of con-
sumption and exchange on the market. It quickly become apparent to me that
the cultivation of quinoa (Chenopodium quinoa Willd.) was part of a panoply of
initiatives and projects unfolding in the district that had a long history. Quinoa
entered the vocabulary of Westerners and their dietary palate as a superfood in the
twenty-first century, long after its incorporation into the diet of Andean highland
peoples, around seven thousand years ago. A native seed, it has been celebrated
as “an exquisite grain” that, tiny as it is, contains a remarkably high percentage of
protein, important amino acids, minerals, and vitamins. It has surged in popular-
ity, hand in hand with a passionate preoccupation among many westerners with
the properties of foods they ingest and how they affect their personal physical
and mental health and contribute to environmental sustainability.
To give readers an idea of quinoa’s growing popularity, Peru’s quinoa exports
went from approximately 18.67 million kilograms of quinoa with an export
value of $79.5 million in 2013, rising to almost 49.5 million kilograms with an
export value of almost $137 million in 2019. It is the world’s largest exporter
of quinoa, and in 2019, nearly 37 percent of its production was bound for the
United States, followed by the European Union. Bolivia was the second largest
exporter of quinoa, following close behind Peru. In 2019 Peru accounted for
over 55 percent (89,775 metric tons) of the global production volume of quinoa,
which was approximately 161,000 metric tons.2

3
Another Random Scribd Document
with Unrelated Content
The text on this page is estimated to be only 18.77%
accurate

54 TARKÁNYI. alispánjai és több választott bírák előtt


Paczoth Borbála özvegy Tarkányi Jánosné , úgymint férjétől
származott István és Ferencz fiai gyámanyjok és Bessenyey Mátyás,
mint a magnélküli elhalt Ibrányi Pálnak ipja között egyezség történt,
melynél fogva a felek abba egyeztek meg, hogy 1-ször az Ibrányi Pál
halála után maradt irományok a fennevezett alispányok egyike előtt
Kárász helységébe adattassanak át : 2-szor a jászoi Convent előtt
kelt Ibrányi Pál végrendeletéből támasztott követelések enyésszenek
el. 3-or Mellőzve az Ibrányi Pál által ipja részére tett lekötéseket, a
jószágok u. m. Endréden (Szatmár) Vasadon, Er-Adonyban, és
Apáthiban (Bihar megyében) a Tarkányi családra, mint elvitázhatlan
örökösre térjenek vissza. 4-er Hasonló történjek a többi javakkal is,
úgymint : Bottyánban, N. Tárkányban, Pányban, Kárászban, és
minden más helyeken ; Bessenyei Mátyás a neki lekötelezett
marhákkal és függő jövedelmekkel be elégedni köteleztetvén. 1581-
ben Tarkányi V. János, Szepessy Petronellának fia elzálogosítja
Debreczen várossának az Ebeai, Szováthi, Szepesi, Boldögfalvai,
Páczi és Bodóházai részjószágait részint Szabolcs, részint Bihar
vármegyében. Ezután János nem sokára meghalt, már 1594-ben
neje beöki Paezóth Borbála, mint özvegy említetik. Két fia maradt :
IV. István ós III. Ferencz. Említett III. Ferencz (Nagy-Tárkányi,
máskép Nagytárkányi Hagit Ferencz) magára vállalván idősb fivére
IV. István és többek terheit, 1609. febr. 25-én elzálogosítja
Debreczen várossának rószjószágait, úgymint : Küísö Boldogfalva
helységben 13 telket , azon kivül Ebes, Szepes, Szováth, Pacz, és
Bodóháza pusztabeli részjószágokat. Ugyan ezen évben ö Zemplin
vármegye alispánja lett, 1613-ban országgyűlési követ, 1614-ben
pedig a megyei nemessereg vezére. *) Meghalt magnóikul. Testvére
IV. István 1620-ban Zemplin megye táblabírája, megyéje által a
Beszterczei Bethlenféle consultatiora küldve, majd ugyan e tárgyba
Bécíbe. Majd helyettes alispán lett. Az 1622. évi soproni
országgyűlésre követül választatott. Ugyan ez időben a megyén át
utazó Bethlen elé küldöttségi tagul neveztetett, mint ilyen vett részt
Bethlen Gábor lakodalmán is. 1634-ben alispán és ismét orsz. gyűlési
követ volt. 2) Nőül vette rosályi Kún Annát, Barkóczy László
özvegyét, a \) Szirmay C. Zemplin not. hist 136. 141. 142. ■j Ugyan
ott 147. 150. 152. 153. 168. 167.
The text on this page is estimated to be only 17.06%
accurate

tíbkányi. 55 ki hozományával a Tarkányi vagyont ismét


szaporítá. Ettől maradt egyetlen fia V, István. Meghalt Kun Anna.
mint már másodszor is özvegy 1646-ban, és eltemettetett Bottyánba
következő siremlék alá ' Hoc Epitaphium Erectumestin honorem,
memoriamque p e r p etuam Generosae quondam Dnae Anna eKún
de Nagyit osályrelictaeviduae, primo Generosi quondam Dni Ladislai
Barkóczy de Szála, de quo habebat filíos 8, et filias 3, secundo
Generosi quondam Dni Stephani Tarkányi de Nagy-Tárkány, de quo
habehat filium unum nupernum Generosum Dnum Stephanum
Tarkányi. Deus una nobiscun concedat laetam resurrectionem, et
vitám aeternam. Ámen. f Quae Obiit Aetatis suae 61. Anno 1646. die
5. Juny, sepulta die 8. July.u Kún Annának fia Tarkányi V. István a
család utolsó férfi ivadéka említetik a Törvénykönyvben is a Kún
leány ivadékok közt^ kik közt a rosályi Kún vagyon volt felosztandó .
*) Ezen V. István először nőül vette Szegedy Zsófiát ; és ennek
halálával pazdicai Semsey Katalint; Pribék Ferencz és Becsky György
özvegyét. Első nejétől Szegedy Zsófiától leányát Tarkányi Borbálát
nőül vette viliéi Pribék Ádám, csak ugyan említett Pribék Ferencznek
és Semsey Ka. talinuak fia. Ezzel leány ágra ment a Tarkányi jószág.
— V. István 1654. no v. 14-én III. Ferdinánd királytól minden ősi és
szerzett javaira, és pedig a fi-ág kihaltával a Jeány maradékra is kir.
uj adományt2) vitt és ezekbe 1655. évi sz Lukács napjáról kelt
jelentésnél fogva a Leleszi Convent által a legnagyobb részbe ellent
mondás nélkül beiktattatott. Az adománylevélbe jegyzett javak ezek:
a Bottyányi kastély és Bottyán helységének fele az ottani vámmal és
három kerekű malommal a L&torcza vizén, Nagy-Tárkány helységnek
fele, a Tiszán szedetni szokott só vámmal együtt, Nagy és Kis -
Agárd, Lyánvári részjószágok a tiszai vámmal. Azon kivüi Lácza,
Perbenyik, Bély, Dobra, Karád-és Szentes helységekbeli, nem
különben Kisfalud, és Sárkány pusztabeli részjószágok, valamint több
rendbeli szolok Szentesen, Király-Helmeczen , Tokajban; —
Kaponyán egy nemesi udvarház Zemplin vármegyében, — - Szabolcs
megyében Kárász helységben lévő ») 1659. évi 117. törv. ez. ') Liber
regius folio 199 .
The text on this page is estimated to be only 15.49%
accurate

56 TARKÁNYI. — TABNIK. egy nemesi kúria, és ezen


helység%része, öyulaj és Gyulaháza helységben, valamint az Ábrányi
pusztabeli rész. — Beregh megyében Balasócz , Benediki,
Csapóczka, Sukó, Medvedócz, Kuczva, Kuzmina, Patkanócz, és
Bisztra helységekben, és Szered nyemvárosban levő Bzöllök és
Zsellérheiy, valamint Lehócz és Pruksa helységekben is Ung
megyében ? Végre Abauj megyében Pány felvégnek nevezett fele
Pány helységének, ottani nemesi kúriával és malommal, Szőllos
helységének fele az egész malommai Ezután Tarkányi V. I s t v á n,
az utolsó férfi ivadék, 1667-ben sírba szállt. Birtokait egyetlen leánya
Tarkányi Borbála Pribék Ádám neje örökölte, míg azok ismét ennek
leányával Pribék Évává* ennek első* férjére Keczer Miklósra, és
ennek magnélkül történt halálával második férjére báró Sennyey
Istvánra szállottak. A család czímere — mint fblebb a metszvény
mutatja — és mint az utolsó Tarkányi István után maradt „1652.a
évszámot viselő ezüst edényről *) rajzoltatott, következő : a vért
udvarában pánezóios kar könyököl, hosszú pallóst tartva egyenesen,
melyet a férfi karon egyik libával álló oroszlán, három lábával ragad
meg. Ugyan e képlet láható a vért fölötti sisak koronáján is. A vértet
foszladék veszi körül. A czfmer színeit nem ismerjük. E család
ivadéka lehetett, noha a táblán nem találjuk, azon Tár* kányi Albert
is, kit 1527-ben családjával együtt Némethi tulajdon házában tűzzel
agyon perzselt. *) E család kihalván, más Tarkányi család lehetett az,
mely Doboka megyében Szent- Andráson birtokos, 1702-ben a só
jövedelemben részes volt. Es más eredetű Tarkányi család lehet az
is, mely Szabolcs megye nemessége sorában említetik. *) Tarkó
család. Közülök Tarkó Adalbert (szül. 1735.) előbb Köbölkúton, majd
több helyen plébános. 1793. pozsonyi, 1802-töl esztergomi kanonok.
Meghalt 1817 ben. 6) Czímere a vért kék udvarában hármas zöld
halmon fekvő kardon daru áll, csőrében három liliomot tartva. Ugyan
ez van a vért fölötti sisak koronáján is. Taráik család, más néven F á
b r y. Nógrád megyében a kétségtelen nemesek sorában találjuk.
1705-ben Tarnik Mátyás özvegye ») Gróf Mailátb József ur
birtokában. :) Szirma y C. Zemplin not. kist. pag. 55. s) Hodor Kár.
Doboka várm. 284. 4) Fényes, Magyarország állapotja stat. geogr.
tekint IV. köt. 219 ") Memória Basilicae Btrigoniensia p. 179.
The text on this page is estimated to be only 17.47%
accurate

TA*NÓCZY. ÖT járult a nemesi fölkeléshez. 1754-ben élt


Taráik máskép Fábri S ám u e 1, és fia István szintén Nógrád
megyében. A Táraik (vagy Tamyik) család, (mert így is íratott neve,)
Zemplin megyében is honos. <) Tarnócay esalád. (Alsó-Lelóczi és
Jezerniczei) A család legrégiebb törzs-Őseit Orosz-lengyelországból
eredezteti. Ezen származtatás szerint a családnak magyarországi
ismert öse a honfoglaló Árpád hadával beköltözött és Mosón
megyében Orosz várott (Karib urg) telepedett rutheneknek főnöke
(Wladikja) volt. E férfiú IV. Béla király korában élt és több jeles
érdemei közt a tatárok elől futó IV. Béla királynak, midÖn ennek
Frídrik herczeg vendégsértő letartóztatásából mindenéből kifosztva
menekülnie sikerült, 30 marka aranyat kölcsönzött; ezen érdemek
jutalmául IV. Béla király — - mint az oklevél mondja *) — nevezett
Ruthen Wladiknak Túrócz megyei Tarnouch földjét adományozta, és
azt 1266-ban újra megerősíté; 1381-ben pedig Széchi Miklós
országbíró i télöle veiében ezen adományozott birtokot mindkét ágra
szólónak nyilványítá. Ezen adományleveleket a nevezett törzsnek
utódai, kik magokat előbb Tarnovszkynak, utóbb Tarnóczy-nak
nevezek, névszerint pe. dig Tarnóczy János nak és István nak (Joan.
et Steph. de Tarnouch) leányai Anna, Érzse Kata 1391-ben Bebek
Imre országbíró birtokjog vizsgáló törvény széke előtt is felmutatták,
és birtok jogaikat igazolták. 8) Idővel azonban e birtok nő ágra szállt.
Ugyan e megyében fekszik Jezernicze helység is, és tőszomszédja
Markovlcza, 4) hajdán amannak is neve, honnan a család mint régi
birtokáról előnevét irta. Már a XVI. század hajnalán Turócz megye
virágzó családai sorában találjuk a Tarnovszky ') Szirmay C Zemplin
not. top. 117. ') Az országoa levéltárban. s) Regestrum de Ttntroch,
Engelnél Monumenta üngrica p. 99. valamint Bel M.Notitia nova Hng.
H. pag. 330. hol azonban Wladik helyett Mladik Kuthenns olvasható.
4) Bel M. id. m. 344.
The text on this page is estimated to be only 17.40%
accurate

58 TARNÓCZY. vagy Tarnóczy nevet, midőn abból Tarnóczy


Kr i s tó f mint azon megyének követe 1505-ben a rákosi híres
országgyűlésen vett részt. *) Még régebben élt Tarnóvszky Bálint,
kinek életkora a családfai viszonyok öszszevetése folytán a XV.
századba esik. Ennek három fia I. János, Albert és László családi
értesítés szerint II. Lajos királytól 1517-ben adományt nyertek. Ezek
közül I. János II. Lajos kir. kamarása, í 526-ban Mohácsnál esett el,
I. Lászlótól egy ágon a családnak leszármazása napjainkig a)
következő : Bálint. I. László Tarnóvszky. I. János 1517. í. Albert 1517.
II. János 1528. Tarnovvzky de Markovid L Félix 1543. (jesztrebi
Jancsár Hona) Tamás László. István Tarnóvszky László 1561.
Zsigmond 1528. (Tholt Bora_1538.) ""üriel 1556. Dániel 1561. L
Márton Tarnóvszky de Jezernieza alias de Markovicz, et in A.-Lelócz.
(1. n.-zerdahelyi Zerdahelyi Zsófia. 2. Szeptencz Ujfalussy __ Kata)
András Tarnóczy de A.-Lelócz (pribóozi Hroznóvszky Kristina) I.
György Turóczy alisp. 1624-36. (Plathy Zsófia) XL György (Beniczky
Anna) Menyhért (Simooyi Klára) Folyt, a Jcöv. lapon. Uriel. III.
János. Kristóf. . lEristoT' (Szelesényi Jusztina 1595.) Feiix 1601.
Mátyás Tarnőay Szalavári con vént jegyzője 1564. IV János Nvitrai
szbiró ' 1617—22. (Viszocsánvi Ilona) Mátyás váczx püspök f 1655.
II. András Miklós. Peren ez piarista. Ilona (gal. Balog János) Balogh
Miklós sz. 1625. f 1689. váczi püspök. r) Kovachich M. Suplementum
ad Vestigia Comitiorum II. 335. Jászay Pál, A magyar nemzet napjai
a moh- vész ntán. 157. *) Családi közlés. Ezenfölül Rajcsányi
Deduct. geneal. II 181. lap. — mint látszik — igen hiteles családfa
stb.
The text on this page is estimated to be only 15.99%
accurate

TARNÓCZY. 59 Menyhért, ki az előbbi lappon. (Simon yi


Klára) I. Imre Pál 1 729. Nyitra megyei nyitrai kanonok fcadósssedő t
1753. végr. 1754. (Apponyi Teréz) II. Imre Anna-Krisztina 1762.
Flóris (Brogyány Magdolna) (Bacskády 1803.37. ^Ti^Tj szül. 1765.'
Ján0Sne'> - (Viszoceánybanés. k. kani. 1810. (Detrich Rozália)
Antónia Kázmér cb. k. hölgy sz. 1804. (1. gr. Batthyány Ernő Bars v.
főispán 2. gr. Batthyány József) (Majthényi Amália! lak. Laszkáron
Nyitra) Gusztáv Béla Kázmér. Malvina Antónia. Etelka Amália. Ilona.
Nyitra m. Bars v. (gr. Niczky (gr. Batthány főjegyző 1861. íbj. 1861.
István) Béla) (Vojnich Ríza) TEkzmér szül. 1864. A családfán álló I.
Felixnek egyik fia Mátyás 1564-ben a Szála vári conventnek jegyzője
volt. Ennek egyik fia János, 1617 22-ben Nyitra vármegye
szolgabirája volt; *) ennek nejétői Viszocsányi Ilonától született fia
II. Mátyás, a papi pályára lépvén, előbb növi czímzetes, utóbb 1648-
tól csanádi és 1651-től váczi megyés püspök és szepesi prépost volt.
Meghalt 1655-ben. 2) A családfa szerint I. Márton már bírt Alsó-
Lelóczon Nyitra vár megy eben, hová a család ez ága azután
áttelepedett, és mely helység jelenleg is a család birtoka. I.
Mártonnak második neje özvegy Boronkayné született
Szeptencz»Ujfalussy Kata volt, ki magtalanul halt meg. Előbbi nejétől
maradt fia András, kinek Hroznóvszky Krisztinától egyik leánya Ilona
galanthai Balogh Jánosné, lett anyja galanthai Balogh Miklósnak, a
váczi püspöknek, ki 1689-ben halt meg. 3) Andrásnak fiú gyermekei
közül I. György, Turócz vármegyének 1634 — 36-ban alispánja volt.
*) Ez nejétől nagy-palugyai és turÓcz-divéki Piathy Zsófiától nemzé
II. Györgyöt. *) 1618. 49. és 1622. évi 36. törv. ez. és Acta Diaetae
Anni 1622. Kézirat 3) Pray, Specimen Hierarchiáé I. 355, 351 II. 303.
Wagner Analecta Scepus II. 107. *) Wagner Analecta Scepusii II.
122. *) Bel M. Notitia nova Hung. II. 312.
The text on this page is estimated to be only 17.29%
accurate

60 TABNÓCZY. II. Györgynek nejétől beniczei Beniczky


Annától fia volt Menyhért, ennek simonyi Simonyi Klárától 1. Imre és
Pál, ki 1729-től nyitrai kanonok volt. Meghalt 1753. I. Imre Nyitra
megyének erélyes főadószedöje volt, kinek megyei életéből a
főispánnal gr. Eszterházy püspökkel történt összetűzése érdekes
jelenetet képez. Nejétől nagy-apponyi Apponyi Teréztcl három
gyermeke maradt ? ezek közül II. I m r e nőül vévén brogyányi
Brogyányi Magdolnát, ezzel nemz é fiát Károlyt, ki Viszocsányban
született 1765. nov. 8-án. Nyitra vármegye táblabírája és 1810-től
fogva cs. kir. kamarás. AlsóLelócz és Jezerniczei birtokára 1805 ben
új királyi adományt vitt, egyúttal Szent- Mihály úr, Besze, Vecse és
Mártonfalva ura volt. Nejétől Benedekfalvi Detrich Rozáliától két
gyermeke maradt: 1. Antónia csillag ker. hölgy, előbb gróf Batthyány
Ernőnek , utóbb gróf Batthyány Józsefnek özvegye és 2. Tarnóczy
Kázmér. Kázmér szül. Alsó-Lelóczon 1804. mart. 2-án. Közpályára
lépvén, ezt 1823-ban mint Pozsony megye tiszteletbeli aljegyzője
kezdte meg. 1824 ben már Bars megyének első al-, 1828-ban
főjegyzője, és Szepes megyébe kiküldött országos összeírója. Az
1832/6. évi országgyűlésen mint Bars megye követe a szabadelvű
ellenzék sorában tűnt föl, hol egyik beszédében a felső tábla jogi
túlterjeszkedéseit elemezvén, ezért ellene roszaló kir. leirat érkezett,
mely azonban a rendek táblája által nem pártoltatván, az
országgyűlés végéig a két tábla közti vita tárgyává vált Azalatt gr.
Kegievich János Bars megye főispánja megyéjében tisztujjítást
tartva, a rendek ellenzése daczára, helyébe mást nevezett
főjegyzőül, mely tüntetés ellenében viszont az országgyűlési rendek
táblája által kerületi jegyzővé választatott. Az országgyűlés végével
buzgó küzdelmeiért megyéje ezüst diszkarddaí sietett elismerését
tanúsítani, a kardra vésett ily felirattal; „Haza és ludadds ügyéhen
mutatott férfid* hűség elismerése jeleŰi Tar ?ióczy Kázmér 1832/6 4
orszdgyűlési követjöknek Bars megye rendei.li Ez időtől 1844-ig több
megyében mint a szabadelvű párt tevékeny tagja működött, midőn a
Nyitra megyei administratio ellen föllépett megyei nemesség és
ennek élén álló számos főrendek által az első alispáni hivatal
elvállalására szólittatott, minek elfogadása által egy oly mérvÜ
választási barcz keletkezett, melynek pártoskodási tevékenység ;
erély , as elköltött összegek nagysága tekintetében az általános
korteskedés idejében sem találtatott mássá, s mely hosszú küzdés
után megválasztatásával végződvén, a megye egész közigazgatása
más alakot vőn, és megyéje ál*
The text on this page is estimated to be only 21.35%
accurate

TARNÓCZY. 61 tal oly nagyra becsültetett, hogy 1847-ben


betegség okozta távollétében is újra egyakarattai alispánná és nem
sokára orosz, gyűlési követté választatott, mely országyülésen gróf
Széchenyi István mellé állván, az akkori viszonyok közt mérséklete
és utasításához való hűsége által tűnt ki. 0 indítványozta az úrbéri
kármentesítést, és azt keresztül vitte. Az 1848. évi pesti
nemzetgyűlésre ismét Nyitra vármegyéből a nyitrai választó kerület
képviselőjévé választatott, a m. kir. kormány által pedig Pozsony és
Nyitra megyékbe és ezek területén fekvő sz. kir. városokban az itt-ott
történt izgatások és lázongások megfékezésére teljhatalmú
kormánybiztosnak nevezteti ki, mely küldetésében úgy a közcsend és
rend fentartása k'örül erélyesen, valamint a felizgatott kedélyek
Jecsendesítésében mérséklettel és eszélyesen működött. A pesti
nemzetgyűlésen az ő. osztály elnökévé választatott. Beáll ván a
harczok, magány életbe vonult. 1859-ben a nyitrai gazdasági egylet
alakító közgyűlése ideiglenes elnökévé válaszíá, mig az 1860. év
mint Bars megye főispánját ismét a közpályára híva, mely tisztében a
megye átalános szeretetét víván ki, ennek elismeréséül arczképe a
megye teremében felállítatni tataroztatott. Mint főispán az 1861. évi
országgyűlésen a felső házban vévén részt, a két ház összhangzó
egyetértésére nézve nem csekély tényezőül szolgált. Az országgyűlés
feloszlatása után ismét Laszkári magányába vonult. Nejétől
kesseleőkeöi Majthényi Amáliától három fia és négy leánya élnek, a
két idősb fiak Gusztáv és Béla az 1861. évben Nyitra és Bars
megyében tiszt, föjegyzőséget viseltek, utóbbi 1864-ben nőül vette
bajsai Vojnich Rizát; a leányok közül Malvina gr. Niczky István
özvegye költŐisége által az irodalmi téren is ismeretes. Etelka 1864.
nov. 26-án lön neje gróf Batthyány Bélának. A családfát teljesnek
nem mondhatjuk. Arról nem csak a régiebb időkből, de a mostaniból
is többen hiányzanak. A család egyik mellékágából Bars megyében
Nyitraszegi birtokos G á b o r, fiai E r n ö és Andor. A régiebb időkből,
azok közül, kiket a táblán nem tálálunk, elésorolbatjuk : Tarnóczy
Andrást, ki 1549-ben Gyöngyösön több társával a törökökkel
bizonyos dolgok eligazítására volt kiküldve 1551. táján két török
hajót fogott el a Dunán, utóbb kassai Praefectus volt. Meghalt 1565-
ben. ') Özvegyének körmendi háza miatt gr. ErdÖdy Petemé elleni
panasza az országgyűlés elé került. 2) Leánya ') Budai Fer. Hist polg.
lexikon. III, 388. Lehoczky Stemmat. 385. s) 1578. évi 23. törv. ez.
The text on this page is estimated to be only 16.35%
accurate

62 TABNÓCZY. K a t a 1 i n Dersffy István neje lett, kinek


leányát Borbálát osgyáni Bakos János birta feleségül. 3) Tarnóczy
Farkas a hadi pályán tűnt fel, pápai, majd kanisai alkapitány, 1593-
ban Veszprémnél török fogságba esett. a) Tarnóczy (vagy ruiní írva
van : Tarnovszky) Miklós 1618-ban Turócz vármegye alispánja
Meghalt azon évi december 16-án .8) Tarnóczy István tudós jezsuita
(sz. 1626.), 1678-ban kiadott „Titkos értelmű R
The text on this page is estimated to be only 17.78%
accurate

TARNÓCZY. 63 nyúl pedig a Fridrik berezeg által IV. Béla


király személyében megsértett vendégjogra vonatkozó emléknek
tartatik. Tarmócxy család. Trencsin megyében a XVII. századtól
kezdve szintén élt egy ezímerleveles nemes Tarnóczy nevű család,
melyaz előbbitől egészen küíömbözö származású. Ennek
ezímereslevelét Tarnóczy János nyerte II. Ferdinánd királytól, és azt
azon évben Trencsin megye közgyűlésén ki is hirdetteté. 1646-ban
Beczkón lakott Tarnóczy András, és innen újjítatá meg nemes levelét
III. Ferdinánd király által 1647-ben, és azt ismét Trencsin megyében
kihirdetteté. 1) Ezen Andrásnak nejétől Felicis Katától fia volt Márton,
ki 1644-ben Wittebergben tanúit, és előbb Trenesinben volt rector,
utóbb 1651-ben Vágujhelyen evang. lelkészszé avattatott. 2) 1690-
ben a család egyes tagjai Ovcsárszkón laktak, 1736pban András és
fiai András és Antal Bicsiczen székeltek. A Trencsin megyei nemesi
összeírások szerint 1748-ban Driethomán lakott János és Miklós,
Trencsin sz. k. városban pedig János és Pál. 1768-ban Driethomán
József, Trencsin sz. k. városban Pál és fiai Pál és János. 1603-ban
Trencsin városában János és fiai Ferencz és János. 1,837-ben szintén
Trenesinben János. Tarnóczy csatád. Szintén ezímerleveles nemes
család, melynek a fönnebbiekkel viszonyát nem ismerjük. A
czímeresievelet Tarnóczy János kapta maga és fiai György és Márton
részére 1635. april 23-kán II. Ferdinánd királytól. A család Pozsony
vármegyéből át szakadt Vas vármegyébe is, és innen az ausztriai
örökös tartományokba is. Nemzékrende következő : János 1686. ns.
György Márton 1635. 1635. András János Gábor public, Pozsony
public. 1755. Pozsony várm. 1755. (ne. Uhláry Mária) octob. 29.
Köszeghre költözött. Folyt, a köt>. lapon. *) Trencsin várm.
jegyzőkönyvei 1632. e'vi 254. lap. — 1637. évi 807. lap. és
Regestrum anni 1646. 3) Bartholomaeides, Memória Ungarorum 137.
és Klein Prediger II. 495
The text on this page is estimated to be only 13.92%
accurate

64 TARNÓCZY.— TARNOVSZKY. Gábor, 4. a* elóUi lapon,


pnblic. 1755. Pozsony (ns. Uhiáry Márfa) KHsifghre költözött. Ferencz
Xav. János szül. Kőszegben 1756. aprii. 16. Erzae fhzg asszony 1
780. m . gárdista. fő lovászmest. 1780. (ns. Sprizenberg Kata)
Insbruckbao. Vilmos Miksa Károly Kuifeteini Salzburgi (ns. Heufler
Teréz) lelkész érsek. iwkwa ciac^. Károly Miksa. és 5 leány. pápai
kamarás. nem. oraz. **»»v*j ***»■». *a twT*y. prímás. A család
czímere e paizs kék udvarában magas szikla ellenében ágaskodó,
első ballábával a sziklát fogó, első jobb lábával kivont kardot tartó
oroszlán ; a paizs fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik
ki, első lába körmei közt repülni akaró galambot tartva, mely galamb
csőrében zöld galyat tart A vértet szokásos foszladék veszi körül.
Tarnóczy család. (Tanióczi) Nógrád megyében is van Tarnócz nevű
helység, melyet hajdán hason nevű nemes család bírt, de már a
XVII. században is a kihaltak közé tartozott. Ebből élt 1664-ban
Tarnóczy János, kinek nejétől Szügyi Orbonás Erzsébettől, ki utóbb
Ragyolczy Vinczéhez ment nőül , születtek gyermekei : Tarnóczy
András és Tarnóczy Borbála Adorján Tamásné. Erdélyben székely
primornak iratik Tarnóczi Sebestyén 1630 — 41. Orbaiszékben
Szentlélek ura, kinek leányát Sárát Mikes János elrablá. *) Tárnok
család. Lásd Thárnok. Tarnovszky család. (Tarnovi) Lengyel eredetű
család, mely nevét a Galliciábau fekvő Tarnov-tól vette. Tarnovi
Tarnovszky gróf M i h á 1 y-S z a n i s z 1 ó , (ki Ámornak is
neveztetett) magyar családba házasodott, nőül vévén Czobor
Imrének leányát Czobor Annát, Thurzó Imre özvegyét, kitől született
leánya Z s ó f i a, kinek második férje gróf Iilésházy Gábor volt, és
két fia Tarnovszky PóterKároly és J á n o s-Szaniszló, kik az 1655. évi
országgyűlésen a 119 törv. czikk szerint magyar honfiusítást nyertek.
Péter kihalt; János családát tovább térj észté. Az ismert nemzékrend
2) következő : ') Kállay Székely nem?. 284. és Szalárdy Krón. 98. *)
Rajcsány Geneal. ded. I. 115. Wagner Mss. LXX. p. 43.
The text on this page is estimated to be only 9.93%
accurate

TAfcNÓVSZKY.— TARRAHI. 65 Mihály-Szaniszló (Czobor


Anna) Péter- Károly Zsófi* János Szaniszló 1655. (l.GirvayM. 1Ö55. f
hiblioi castellan. (Dombrovicza Bora) 2. gr. Illésházy Gábor 3.
Praznovszky Szaniszló ploci palatin. 166t».) • —n^* Gr. Sándor
Mihály (Dziedusiczka N. (Prserevaka a podoli Palát, leánya)
Alexandra) Fercncz Zsófia Bora gr. Kajetán József-Márton f
(Romanovszky 17ŐS. (Bogusowna (Karviczka Róza) Sándor> ,
^"SSS-ÜüL-, jinos Jácri.,t 40»chi». Bif^í. János Fortunát Antal. T?66.
1760. Tarnóozy esalád. (Királyfalvi) Székely kihalt család. *) 1630—
■ 1634. élt küzülök Sebestyén, primőr, ki a Kezdi székben a
szentléleki várkastélyt birta, 2) honnan Mikes Mihály az Özvegy
Tarnóczynó leányát szerelemből elrablá. Tarnóvszky család. Lásd
Trenovszky cs. Tarpai család. (Tarpai és Szilágyi) Eredetileg Beregh
megyei család, mely megyének T a r p a helységéről vette nevét
Innen szakadhatott a Szilágyságba. A XVII. században Szilágyi
előnévvel Tarpai András a n. váradi ref. collegium igazgatója, egy
magyar könyvet irt a keresztyén házasságról. 3) Közép-Szolnok
vármegyében Tarpai Sámuel Zilah városi tanácsnok és azon megyei
ülnök. Sándor azon megyei szolgabíró, utóbb törvszéki ülnök, s több
helyen birtokos. Neje Tunyoghy Anna. Tarráni család. Tarráni Ferencz
1716-ban III. Károly királytól kapta czimeres nemeslevelét 4)
Czímere a vért kek udvarában zöld téren arany koronán álló egy fejű
fekete sas szétterjesztett szárnyakkal, fölötte jobbról arany nap
ragyog. A paiss fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete
sasszárny között ezüst egyszarvú emelkedik ki. Foszkdék jobbról
ezüstvörös, balról aranykék. f) Kállay. Székely nemz. 114. Köváry L.
Erdély nev. cs. 271. *) Ugyan ott 284. lapon. Sajtó hibából Tarnóthy
áll Tarnóczy helyett *) Magyar írók. Életrajz gyűjt. II. köt. S3G. *)
Collect. berald. nro 465. MAQrA&OBSZÁG CSALÁDAI. 21. KŐT. 6
The text on this page is estimated to be only 7.85%
accurate

66 tákródy*. Tarrody család. (Tarródi és Német-Szecscídi)


Vas megyei eredetű régi család ; azon megyében fekszik Tarródfa
(Tarródfalva) és TaiTÓdháza helység. Az előbbiről, mely hajdán
Lapsá-nak neveztetett ') vette a család nevét. Ezen Lapsa pusztára
Vas vármegyében Tarródfaiví Imre, László és Péter, kiknek eleik e
pusztát már békességgel bírták, de akkor bizonyos Hollósi nemesek
elfoglalva tartották; 145G~ban V. László királytól uj adományt
nyertek. a) A XVI. században a család egyik t&gját Hont megyében
találjuk, Koi Mihály Kis-Túrról Thűry Zsófiát, Horváth János özvegyét
vette nőül. Ennek fia Tamás 1544. körül Dalmady Zsófiát vévén
feleségű], ottani birtokáról D a 1 m a d r ó 1 irta előnevét, és 1551 -
ben azon megye alispánja volt. 3) 1564-ben pedig Bolondosi házát
elcserélte Borsi Barnabással ennek Gány helységbei i három
elpusztult nemesi kúriáért fclfizeíés mellett, *) Ezen ág így sarjadzott
: Mihály 1530. körűi (Th&ryZsófia) Tamás 1551. honti alispán.
(Dalmady Zsófia) Mihály Porencz Mátyás. Bora Dóra 1587. (Pongrácz
(Borsy (Deseő Zaóíia) Barnabás) Menyhért) Tamás Gvörgy 1615.
ÍS15. 1597-ben Tarródy Kata Kutasi Simon özvegye volt. Ugyan ez
évben Tarródy István tábori élelmezési igazgató. b) 1623-ban
Bethlen Gábor alatt Tarródy Mátyás mint csapat* vezér Lákompak
(Lakenbach Sopron vm.) ostromában esettel, és ott a várkerítésén
kivül ily síremlék 6) alá temettetett ; „Hic jaeet dux beliicus sepultus
, in pugna ad Lákompak occisus , Principls .Bethlenem Primarius
Nomine M a t h i a s Tarrodius, Duru Nicolaus Esterazius ab
obsidione líbertatus Fit victor, a Dampero adjutus. Anno MDOXXIIL" )
Lehoczky Stemmat II. 385. ) Teleki. Hunyadiak kora X. köt. 504. *)
Ereded okirat kelt fería 4-ia prox, post convereionem Sancti Pauli
1554 ben. Stuinmer Arnold egri kanon, birtokában. *) KiafaliMti
Liptfeay levéltár G. XIV. 507. 5) 1597. évi 25. fcörv. ez. •j Fe'i2ye3
Geogr, Szótár II. 10.
The text on this page is estimated to be only 13.71%
accurate

TABBÓDY. — TARSOLY. 67 A XVL század első felében élt


nétnet-szecsödi.Tarródy Bertalan, kinek 1548-ban már csak özvegye
Bebes Verona élt. Volt pedig ez a Bjebes Verona leánya Bebes
Péternek és nejének Ormándy Mártának, Ormándy Mihály
leányának. Ezen Bertalan ivadékát négy ízen következőleg ismerjük :
Bertalan (Bebes Verona özvegy 1548. Péter. Mátyás. Benedek
György. Gergely. (nagyujvári Lóránt Bora) r~Boldizsár 1591. (nádasdi
Darabos Krisztina) György András Kata rT^2 ' (FÖldváry Orsolya)
(Gaiger György) Orsolya 1630. (Nádasdi Darabos Boldizsár) A család
egy ága Heves megyébe származott , hol tagjai főbb megyei
hivatalokat viseltek, ezen ágból ismeretes e nemzékrend : István
(Bossányj Teréz) József 1767—1774. Bevés v. alispán. i — —— 1 ' - •
— i II. István Anna Klára Bertalan. Í7S9— 1803. (Gosztonyi Pál
(Beniczky Imre) alispán, kir. tan. 1816 — 28. alispán) A családfán
álló József Heves megyének 1767-ben másod-, 1770— 1774-ben
első alispánja volt , fia II. István 1788-ban a József császári rendszer
alatt törv. ülnök, 1792=1799. másod alispán volt 1810-ben már m.
kir. helytartósági tanácsos, cs. k. kamarás, és arany sark. vitéz.
1812-ben ezer ftot adott a Ludoviceára. Tán 6' azon István, kinek
nejétől szendröi Török Máriától csak leányai voltak : Apollónia
Ugronovies Józsefné , és. Kriszti na báró V-écsey József né. Tarsoly
család. (Kornádi) Kégi család , mely Bihar megyéből ered, és e
megyei Kornádi helységről irja nevét, jelenleg székhelye főleg Torda
vármegye. 6*
The text on this page is estimated to be only 9.40%
accurate

68 TAKSOT/r. Családi egyszerű közlés szerint Bihar megye


levéltárában íévÖ adomái} vlevél szerint Tarsoly Mihály 1 353 ban I.
Lajos király alatt vitézkedett, A család levelei, melyek a báró
Perényiek levéltárában letétettek, elveszvén, a család emlékezetét
csak a IL Lajos király alatt élt Tarsoly Gergely ben leli ismét fel, ki —
úgymond — 300 embere élén Mohácsnál vívott és esett el. Ennek
utóda volt azon Tarsoly Péter, ki a XVII. század derekán Erdélybe
Tordára telepedett hol Apaffy Mihály fejedelemtől 1679-ben nyolcé
kerekű malmot kapott adományba, mely utóbb a varos birtoka lett.
Ez kapott Ápaffytól adományt Doboka vármegyében a vásártciki
részjószága, mely a gr* Csákiak kezébe került, Bihar megyei javait,
u. m. a k o m á d i t, MagyarHomorog, Papi, Bölkény, úgy szintén a
borsodi, bölcsí, pethlendi, kisés nagy nyesztai javakat és pusztákat a
nagyváradi káptalannak 40,000 ftban zálogitotta el. E Péter nőül
vette a Csegezi, Jobbágy és patolczi Horváth családdal rokon Sárközi
Erzsébetet, és ezzel a Tarsoly család erdélyi ágát alapítá, mint
következik : Péter 1679. (Sárközy Erzse) II. Péter Judit (pávai
VajnaErzsc) (budaki Rettegi Tstvá Mihály kolosi fobiró) (Okolicsányi
Ágnes) __* __, I. Miklós (Gerendy Júlia) Sándor Ff. Miklós Tordán
vár. tanács. tizedbér tárnok 1815. Gergely Eszter N. , 1 — *-l -,
Tordai főjegyző (Pápay (Bóér Lőrincz honvéd százados Lajos) Elek)
lak. Turbán. + ,aei- '"""Gábor" "Albert RálmáiP Ar. Bakoson, 1861.
1861. 1861. I. Péter neje mint Bánk Margit és Ilona örököse bírt
Apahida, Tur, Puszta Egres helységben. Istvánnak neje Okolicsányi
Sámuelnek Cserey Krisztinától leá,nya Okolicsányi Ágnes, ki által a
Bodoki és Zsúki örökségben lett részes. 1. Miklósnak egyik fia
Sándor, kinek szerencsétlen fia Gergely 1848 ig Torda vármegye
főjegyzője, azután honvéd százados és ennek folytán 1850-ben
besorozott cs kir. közkatona Haza jut,
The text on this page is estimated to be only 8.83%
accurate

TARTLER. — TASNER. 69 ván, ismét forradalmi részvét


gyanújával elfogatva., N. Szebenhe elzáratott y hol a sanyarú
szigorúság folytán elméjében megháborodva, 1861. jan. 6-én
életének önkezével golyó által véget vetett. II. Miklósnak, ki Torda
megyében tízedbér-tárnok volt, és 1846-ban halt meg, fia Lörincz
lak. Turbán, ennek fiai Gábor, ki Aranyos Rákoson lakik, Albert és
Kálmán. A család czimere a koronás vért udvarában egy nemzeti
zászló, és egy meztelen kard, melyen átszúrt törökfej van. Tartler
család. Tagjai többnyire kamarai hivatalokat viseltek, igy János 1787-
ben a nyitrai kamarai administrationál aetuarius volt. Erdélyben meg
főleg Brassóban íaiáijuk e családot, hol Márk, Sámuel 1794 ben a
városnál jegyzők voltak, másik Márk Megy esszékben osztó, György
Udvarhelyszék fő orvosa. Közülök Taftlor János (tán a ki fölebb
említetett) 1791-ben II, Leopold király által nemesiíetett meg.
Czimere négy részre osztott paizs; az 1. és 4. kék udvarban zöld
téren arany szarvas fut; a 2 és 3. arany udvarban szögletes vörös
szelemen alatt zöld téren hármas fehér rózsa virít. A paizs fölötti
sisak koronáján két kiterjesztett sasszárny között szintén hármas
fehér rózsa virul. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. i)
Tasnády család, Abauj; Szatmár vármegye nemes családa, melyből
Szatmár megyében birtokos a család Bot-Paládon, 2) Tasnádyné
szül. Egry Amália Vissen birtokos. Egy ága Doboka vármegyébe
szakadván, ott lett birtokos. Ezen ágból György Szék városi
hivatalnok 1845, körül, Pál ugyan oíi városi tanácsos 1848. előtt.
Zempiin megyében a nemesség sorában találjuk a Tasnády* Takács
családot, a) mely Kis-Ráskón birtokos e század elején. 4) Tán ezek
elei közül való azon Tasnády István , ki 1671-ben tarczali prot.
lelkész volt,. 5) Tasuer család. Tasner Gyovgy és Mihály testvérek a
török elleni hadakban szerzett érdemeikért L József király által 1708.
íebr. 11-én kelt czímeres nemeslevélben nemesítettek meg. ■) ')
Adami Scuta gentil. feoroo XIII, v) Szirmay, Szatmár vármegye II.
267. 8) Szirmay CL Zempiin noi top. 117. *) Ugyan ott 373. *) Ugyan
ott 146, *) Coilect. herald, nro. 751.
The text on this page is estimated to be only 15.49%
accurate

70 TASNER. — TATÁK. Czímerök — mint itt a táblán


láthatni, — a vért kék udvarában zöld téren pánczélos ós sisakos
vitéz áll, oldalán kardhüvelye lóg, sisakját vörös strucztoll ékesíti;
jobb kezével kivont kardot, bal kezével levágott törökfejet tartva. A
paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl; kivont kardot
villogtatva, a koronából kinyúló kétszarvas-agancs között. Foszladék
jobbról arany kék, balról ezüstvörös. E család egyik jeles tagja volt
Tasner Antal, szül. 1808, máj. 5 én Oskün Veszprém megyében, hoJ
akkor atyja gazdatiszt volt. T. Antal 1839-ben ügyvédi vizsgát tett, éa
egymás után gróf Andrássy György , gr. Széchenyi István, és végre
báró Sina Simon titkára volt A két elsőbbi, főleg pedig gr. Széchenyi
mellett, kivált külföldi utazásai által kitűnő tapasztalatokat szerzett,
és az ez által tervelt és sikeresített országos vállalatoknál tevékeny
részt vett ; és kiművelt tanultságaért, mely a folyóiratokban tett
közlései által is kitűnt, a m. akadémia is tagjául választá. l) Meghalt
Pesten 1861. aug. 25 én. Tassy család. Trencsin megye nemessége
sorában áll. A czímeres nemeslevelet Tassy Lörincz nyerte és azt
1647-ben nevezett megyében kihirdetteté. Jelenleg ott nyoma sincs.
Lásd Tha$sy cs. Tatár család, (Tatárfalvi) Szatmár vármegve régi
nemes családa, mely hajdán azon megyei Tat ár falvai birta, és
melynek •) Életrajza oiv. ujabb Ismeretek tára VI. köt. 31&
The text on this page is estimated to be only 8.94%
accurate

TATÁR. ti őse lehetett azon Tatár nevű kún vezér, ki 1122-


ben jött be. vagy as 1241 ben bejött Tatárok egyikétől eredt. 13?3-
ban élt TatáiIstván. 141 l-ben Tatárfalvát Tatár Ambrus és János
bírták. l) Tán e családból volt Tatár Tamás 1526-ban itéiömester is.
2) Tatár család (máskép Boda) Tatár máskép Boda János 1686-ban
I. Leopold királytól kapta czím eres nemes levelét s) Czimere a vért
udvarában zöidtéren, fehér lovon nyargaló vörös ruhás vitéz, alatta
zöld nyereg takaró, fején prémes kalpag, jobb kezében nyillal
kifeszített íj van. A paizs fölötti sisak koronáján vörös mezü kar
könyököl, kivont karddal. Foszladék jobbról aranykék, balról
ezüstvörös. Ta(«r caaléd. Törzse Tatár János 1607. oct. 18-án
Rákóczy Zsigmond erdélyi fejedelemtől kapott czimeres
nemeslevelet, mely Máramaros vármegyében hirdettetett ki. *) Tatár
család. Törzse Tatár János, ki 1633. jan. /4. keit czímeres levélben
II. Ferdinánd király által nemesítotett meg, és nemes levelök 1635.
oct. 3-án Nógrád megyében hirdettetett ki. 1734-ben a Nógrád
megyei nemesi vizsgálatkor a fölebbi czímeres levél alapján Tatár
Gergely és fia I. István igazolták nemességöket. Ezen Gergely
ivadéka így származott : Gergely Nógrádban 1734. T István 17*34.
"Nógrádban. I ■ S— '■ ! Bálint János. Sándor. ÍÍTletván"" II. Páf~~
— \ r Jusztina Mária Ferencz György József Pál -látván András
Lo8onczoo JLíORoncz. Békee- Luczinban Szarvason 1836. 1836.
1836. 1836. 1836. Dobozi gazdatiszt 1836. lelkész 1836. Teréz Mária
Júlia. B.-Gyarma- (Machala) tón. IL Istvánnak űa Fcrencz gyermek
korában költözve el, mint Békés megyei Dobozi prot. lelkész, II.
Pálnak fía György mint Luc%inban báró Podmaniczky gazdatisztje,
utóbb Zagyván báró Pró') Szirmay, Szatmár várm. Ií. 211. ■)
Saerémy György emlékirata 150. lap. Ő Collect. herald, uro 830. *)
Szatmár vármegye levéltárában van az eredeti.
Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade

Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.

Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and


personal growth!

ebookfinal.com

You might also like