angolna

Hungarian

Etymology

From Latin anguilla. The geminate -ll- shifted to an -ln- sound via dissimilation, much as in the development of the word kápolna.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒŋɡolnɒ]
• Hyphenation: an‧gol‧na
• Rhymes: -nɒ

Noun

angolna (plural angolnák)

1. eel

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	angolna	angolnák
accusative	angolnát	angolnákat
dative	angolnának	angolnáknak
instrumental	angolnával	angolnákkal
causal-final	angolnáért	angolnákért
translative	angolnává	angolnákká
terminative	angolnáig	angolnákig
essive-formal	angolnaként	angolnákként
essive-modal	—	—
inessive	angolnában	angolnákban
superessive	angolnán	angolnákon
adessive	angolnánál	angolnáknál
illative	angolnába	angolnákba
sublative	angolnára	angolnákra
allative	angolnához	angolnákhoz
elative	angolnából	angolnákból
delative	angolnáról	angolnákról
ablative	angolnától	angolnáktól
non-attributive possessive - singular	angolnáé	angolnáké
non-attributive possessive - plural	angolnáéi	angolnákéi

Possessive forms of angolna
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	angolnám	angolnáim
2nd person sing.	angolnád	angolnáid
3rd person sing.	angolnája	angolnái
1st person plural	angolnánk	angolnáink
2nd person plural	angolnátok	angolnáitok
3rd person plural	angolnájuk	angolnáik

Further reading

• angolna in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• angolna in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).