meztelen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Syncopic form of the mezé- stem of the noun mező (field) + -telen (-less),[1] possibly by the analogy of a field not covered by grass.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɛstɛlɛn]
  • Hyphenation: mez‧te‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

[edit]

meztelen (comparative meztelenebb, superlative legmeztelenebb)

  1. naked, nude (not wearing any clothes)
    Synonym: (bare) csupasz

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative meztelen meztelenek
accusative meztelent mezteleneket
dative meztelennek mezteleneknek
instrumental meztelennel meztelenekkel
causal-final meztelenért meztelenekért
translative meztelenné meztelenekké
terminative meztelenig meztelenekig
essive-formal meztelenként meztelenekként
essive-modal meztelenül
inessive meztelenben meztelenekben
superessive meztelenen mezteleneken
adessive meztelennél mezteleneknél
illative meztelenbe meztelenekbe
sublative meztelenre meztelenekre
allative meztelenhez meztelenekhez
elative meztelenből meztelenekből
delative meztelenről meztelenekről
ablative meztelentől meztelenektől
non-attributive
possessive - singular
meztelené mezteleneké
non-attributive
possessive - plural
meztelenéi meztelenekéi

Derived terms

[edit]
Compound words
Expressions

References

[edit]
  1. ^ meztelen in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.

Further reading

[edit]
  • meztelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN