normális

See also: normalis

Hungarian

Etymology

From Late Latin normālis (“in conformity with rule, normal”), from Latin normālis (“made according to a carpenter's square”), from norma (“carpenter’s square, rule, pattern”). With -ális ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnormaːliʃ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: nor‧má‧lis
• Rhymes: -iʃ

Adjective

normális (comparative normálisabb, superlative legnormálisabb)

1. normal

   Synonyms: normál, megszokott, szokványos, szokásos, átlagos, mindennapos, közönséges, hétköznapi, szabályos, szabályszerű, rendes, szabványos

   Antonym: abnormális

2. (informal) in one's right mind

   Synonyms: épeszű, épelméjű

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	normális	normálisak
accusative	normálisat	normálisakat
dative	normálisnak	normálisaknak
instrumental	normálissal	normálisakkal
causal-final	normálisért	normálisakért
translative	normálissá	normálisakká
terminative	normálisig	normálisakig
essive-formal	normálisként	normálisakként
essive-modal	—	—
inessive	normálisban	normálisakban
superessive	normálison	normálisakon
adessive	normálisnál	normálisaknál
illative	normálisba	normálisakba
sublative	normálisra	normálisakra
allative	normálishoz	normálisakhoz
elative	normálisból	normálisakból
delative	normálisról	normálisakról
ablative	normálistól	normálisaktól
non-attributive possessive - singular	normálisé	normálisaké
non-attributive possessive - plural	normáliséi	normálisakéi

Derived terms

• normálisan

 

Expressions

• normális eloszlás

 

Related terms

• norma
• normalitás
• normalizál
• normatív
• normatíva
• normál

 

Further reading

• normális in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN