alkalmatlan
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]alkalom + -atlan (privative suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]alkalmatlan (comparative alkalmatlanabb, superlative legalkalmatlanabb)
- inappropriate, inconvenient
- Antonym: alkalmas
- unfit, unsuited
- Antonym: alkalmas
- inopportune
Declension
[edit]| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | alkalmatlan | alkalmatlanok |
| accusative | alkalmatlant | alkalmatlanokat |
| dative | alkalmatlannak | alkalmatlanoknak |
| instrumental | alkalmatlannal | alkalmatlanokkal |
| causal-final | alkalmatlanért | alkalmatlanokért |
| translative | alkalmatlanná | alkalmatlanokká |
| terminative | alkalmatlanig | alkalmatlanokig |
| essive-formal | alkalmatlanként | alkalmatlanokként |
| essive-modal | alkalmatlanul | — |
| inessive | alkalmatlanban | alkalmatlanokban |
| superessive | alkalmatlanon | alkalmatlanokon |
| adessive | alkalmatlannál | alkalmatlanoknál |
| illative | alkalmatlanba | alkalmatlanokba |
| sublative | alkalmatlanra | alkalmatlanokra |
| allative | alkalmatlanhoz | alkalmatlanokhoz |
| elative | alkalmatlanból | alkalmatlanokból |
| delative | alkalmatlanról | alkalmatlanokról |
| ablative | alkalmatlantól | alkalmatlanoktól |
| non-attributive possessive - singular |
alkalmatlané | alkalmatlanoké |
| non-attributive possessive - plural |
alkalmatlanéi | alkalmatlanokéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- alkalmatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- alkalmatlan in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).