alkén

See also: alken and Alken

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒlkeːn]
• Hyphenation: al‧kén
• Rhymes: -eːn

Noun

alkén (plural alkének)

1. (organic chemistry) alkene

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	alkén	alkének
accusative	alként	alkéneket
dative	alkénnek	alkéneknek
instrumental	alkénnel	alkénekkel
causal-final	alkénért	alkénekért
translative	alkénné	alkénekké
terminative	alkénig	alkénekig
essive-formal	alkénként	alkénekként
essive-modal	—	—
inessive	alkénben	alkénekben
superessive	alkénen	alkéneken
adessive	alkénnél	alkéneknél
illative	alkénbe	alkénekbe
sublative	alkénre	alkénekre
allative	alkénhez	alkénekhez
elative	alkénből	alkénekből
delative	alkénről	alkénekről
ablative	alkéntől	alkénektől
non-attributive possessive - singular	alkéné	alkéneké
non-attributive possessive - plural	alkénéi	alkénekéi

Possessive forms of alkén
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	alkénem	alkénjeim
2nd person sing.	alkéned	alkénjeid
3rd person sing.	alkénje	alkénjei
1st person plural	alkénünk	alkénjeink
2nd person plural	alkénetek	alkénjeitek
3rd person plural	alkénjük	alkénjeik