kéz

See also: kez, kež, kéž, and Kez

Hungarian

Etymology

From Proto-Uralic *käte. Cognates include Southern Mansi кӓт (kät), Northern Mansi ка̄т (kāt), Moksha кядь (käď), Erzya кедь (keď), Eastern Mari кид (kid), Finnish käsi and Estonian käsi (“hand”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkeːz]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: kéz
• Rhymes: -eːz

Noun

kéz (plural kezek)

1. hand

   kéz a kézben ― hand in hand

   Eltört a kezem. ― My hand is broken.

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kéz	kezek
accusative	kezet	kezeket
dative	kéznek	kezeknek
instrumental	kézzel	kezekkel
causal-final	kézért	kezekért
translative	kézzé	kezekké
terminative	kézig	kezekig
essive-formal	kézként	kezekként
essive-modal	—	—
inessive	kézben	kezekben
superessive	kézen	kezeken
adessive	kéznél	kezeknél
illative	kézbe	kezekbe
sublative	kézre	kezekre
allative	kézhez	kezekhez
elative	kézből	kezekből
delative	kézről	kezekről
ablative	kéztől	kezektől
non-attributive possessive - singular	kézé	kezeké
non-attributive possessive - plural	kézéi	kezekéi

Possessive forms of kéz
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kezem	kezeim
2nd person sing.	kezed	kezeid
3rd person sing.	keze	kezei
1st person plural	kezünk	kezeink
2nd person plural	kezetek	kezeitek
3rd person plural	kezük	kezeik

Derived terms

• kezel
• kezes
• kezez
• kezű
• kézi

 

Compound words

• épkézláb
• jobbkéz-szabály
• kézápolás
• kézelő
• kézenállás
• kézfej
• kézfogás
• kézirat
• kézírás
• kézmosás
• kézműves
• kéztő
• kézügyesség

 

Expressions

• ég a keze alatt a munka
• kesztyűs kézzel bánik
• kezet emel
• kezet fog
• kezet ráz
• kezet szorít
• kezét-lábát töri
• kéz a kézben
• kézen-közön
• mossa kezeit

 

Further reading

• kéz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN