közúti
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]közút + -i (adjective-forming suffix), from köz (“public”) + út (“way”)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]közúti (not comparable)
- of or related to road
- közúti szállítás ― road transport
- közúti közlekedési szabályok ― road traffic regulations
- közúti segélykérő telefon ― roadside emergency telephone
Declension
[edit]Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | közúti | közútiak |
accusative | közútit | közútiakat |
dative | közútinak | közútiaknak |
instrumental | közútival | közútiakkal |
causal-final | közútiért | közútiakért |
translative | közútivá | közútiakká |
terminative | közútiig | közútiakig |
essive-formal | közútiként | közútiakként |
essive-modal | — | — |
inessive | közútiban | közútiakban |
superessive | közútin | közútiakon |
adessive | közútinál | közútiaknál |
illative | közútiba | közútiakba |
sublative | közútira | közútiakra |
allative | közútihoz | közútiakhoz |
elative | közútiból | közútiakból |
delative | közútiról | közútiakról |
ablative | közútitól | közútiaktól |
non-attributive possessive - singular |
közútié | közútiaké |
non-attributive possessive - plural |
közútiéi | közútiakéi |
Further reading
[edit]- közúti in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN