Jump to content

kastély

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from Gallo-Italic (cf. Romagnol castèl), from Latin castellum, diminutive of castrum (fort).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkɒʃteːj]
  • Hyphenation: kas‧tély
  • Rhymes: -eːj

Noun

[edit]

kastély (plural kastélyok)

  1. castle
    Synonym: vár

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kastély kastélyok
accusative kastélyt kastélyokat
dative kastélynak kastélyoknak
instrumental kastéllyal kastélyokkal
causal-final kastélyért kastélyokért
translative kastéllyá kastélyokká
terminative kastélyig kastélyokig
essive-formal kastélyként kastélyokként
essive-modal
inessive kastélyban kastélyokban
superessive kastélyon kastélyokon
adessive kastélynál kastélyoknál
illative kastélyba kastélyokba
sublative kastélyra kastélyokra
allative kastélyhoz kastélyokhoz
elative kastélyból kastélyokból
delative kastélyról kastélyokról
ablative kastélytól kastélyoktól
non-attributive
possessive - singular
kastélyé kastélyoké
non-attributive
possessive - plural
kastélyéi kastélyokéi
Possessive forms of kastély
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kastélyom kastélyaim
2nd person sing. kastélyod kastélyaid
3rd person sing. kastélya kastélyai
1st person plural kastélyunk kastélyaink
2nd person plural kastélyotok kastélyaitok
3rd person plural kastélyuk kastélyaik

Descendants

[edit]
  • Romanian: coștei

See also

[edit]

Further reading

[edit]
  • kastély in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN