Jump to content

komplett

From Wiktionary, the free dictionary

German

[edit]

Etymology

[edit]

From French complet, from Latin completus. Cognate with Hunsrik kumplett.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): /kɔmˈplɛt/
  • Rhymes: -ɛt
  • Audio:(file)

Adjective

[edit]

komplett (strong nominative masculine singular kompletter, not comparable)

  1. complete (with everything included)
    Synonym: vollständig
    Antonyms: unvollständig, teilweise

Declension

[edit]

Descendants

[edit]
  • Hungarian: komplett

Further reading

[edit]
  • komplett” in Duden online
  • komplett” in Digitales Wörterbuch der deutschen Sprache

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From German komplett, from French complet, from Latin complere, completum. [1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkomplɛtː]
  • Hyphenation: komp‧lett
  • Rhymes: -ɛtː

Adjective

[edit]

komplett (comparative komplettebb, superlative legkomplettebb)

  1. complete, whole
    Synonyms: teljes, egész, hiánytalan
  2. (colloquial, chiefly in the negative) of sound mind
    Synonyms: épeszű, épelméjű, tökéletes
    Ez a pasi nem komplett.This guy is a nut.
  3. stand-alone
    Synonym: önálló

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative komplett komplettek
accusative komplettet kompletteket
dative komplettnek kompletteknek
instrumental komplettel komplettekkel
causal-final komplettért komplettekért
translative kompletté komplettekké
terminative komplettig komplettekig
essive-formal komplettként komplettekként
essive-modal
inessive komplettben komplettekben
superessive kompletten kompletteken
adessive komplettnél kompletteknél
illative komplettbe komplettekbe
sublative komplettre komplettekre
allative kompletthez komplettekhez
elative komplettből komplettekből
delative komplettről komplettekről
ablative komplettől komplettektől
non-attributive
possessive - singular
kompletté kompletteké
non-attributive
possessive - plural
komplettéi komplettekéi

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]
  • komplett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Luxembourgish

[edit]

Pronunciation

[edit]

Adjective

[edit]

komplett (masculine kompletten, neuter komplett, comparative méi komplett, superlative am komplettsten)

  1. complete

Declension

[edit]

Norwegian Bokmål

[edit]

Etymology

[edit]

From Latin completus.

Adjective

[edit]

komplett (neuter singular komplett, definite singular and plural komplette)

  1. complete

References

[edit]

Norwegian Nynorsk

[edit]

Etymology

[edit]

From Latin completus.

Adjective

[edit]

komplett (neuter singular komplett, definite singular and plural komplette)

  1. complete

References

[edit]

Swedish

[edit]

Pronunciation

[edit]

Adjective

[edit]

komplett

  1. complete (similar senses to English)
    Min samling är komplett
    My collection is complete
    en komplett spelare
    a complete player
    Jag är en komplett idiot
    I am a complete idiot

Usage notes

[edit]

Helt and fullständigt are more common for completely.

Declension

[edit]
Inflection of komplett
Indefinite positive comparative superlative1
common singular komplett
neuter singular komplett
plural kompletta
masculine plural2 komplette
Definite positive comparative superlative
masculine singular3 komplette
all kompletta

1 The indefinite superlative forms are only used in the predicative.
2 Dated or archaic.
3 Only used, optionally, to refer to things whose natural gender is masculine.

[edit]

References

[edit]