rossz

Hungarian

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *roćɜ (“tired, weak, thin”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈrosː]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: rossz
• Homophone: Ross
• Rhymes: -osː

Adjective

rossz (comparative rosszabb, superlative legrosszabb)

1. bad, unpleasant, unfavorable, foul

   Synonyms: kedvezőtlen, hátrányos

   Antonym: jó

2. bad, ill

   Synonym: helytelen

   Antonyms: megfelelő, alkalmas, helyénvaló

3. wrong, inadequate

   Synonyms: helytelen, hibás, téves

   Antonym: helyes

4. poor, inferior

   Synonyms: silány, hitvány, ócska, gyatra, (slang) tré

5. broken, faulty, out of order

   Synonyms: elromlott (verb or past participle), hibás

6. bad, evil, wicked, vicious

   Synonyms: gonosz, hitvány, romlott, züllött, erkölcstelen

7. bad, naughty

   Synonyms: csibész, haszontalan, pajkos, csintalan

8. indecent, naughty, dirty

   Synonyms: illetlen, huncut

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	rossz	rosszak
accusative	rosszat	rosszakat
dative	rossznak	rosszaknak
instrumental	rosszal	rosszakkal
causal-final	rosszért	rosszakért
translative	rosszá	rosszakká
terminative	rosszig	rosszakig
essive-formal	rosszként	rosszakként
essive-modal	rosszul	—
inessive	rosszban	rosszakban
superessive	rosszon	rosszakon
adessive	rossznál	rosszaknál
illative	rosszba	rosszakba
sublative	rosszra	rosszakra
allative	rosszhoz	rosszakhoz
elative	rosszból	rosszakból
delative	rosszról	rosszakról
ablative	rossztól	rosszaktól
non-attributive possessive - singular	rosszé	rosszaké
non-attributive possessive - plural	rosszéi	rosszakéi

Derived terms

• rosszacska
• rosszalkodik
• rosszall
• rosszaság
• rosszkor
• rosszul

 

Compound words

• rosszakarat
• rosszakaró
• rosszcsont
• rosszfajta
• rosszféle
• rosszhiszemű
• rosszindulat
• rosszindulatú
• rosszízű
• rosszkedvű
• rosszlelkű
• rosszmájú
• rossznyelvű

 

Expressions

• a harag rossz tanácsadó
• rossz bőrben van
• rossz fát tesz a tűzre
• rossz lóra tesz
• rossz pénz nem vész el
• rossz szemmel néz
• rossz színben tüntet fel
• rosszul van

 

Noun

rossz (usually uncountable, plural rosszak)

1. evil, wrong, ill, harm

   Synonyms: hátrány, kár, ártalom

   Hyponyms: baleset, sérülés, csapás

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	rossz	rosszak
accusative	rosszat	rosszakat
dative	rossznak	rosszaknak
instrumental	rosszal	rosszakkal
causal-final	rosszért	rosszakért
translative	rosszá	rosszakká
terminative	rosszig	rosszakig
essive-formal	rosszként	rosszakként
essive-modal	rosszul	—
inessive	rosszban	rosszakban
superessive	rosszon	rosszakon
adessive	rossznál	rosszaknál
illative	rosszba	rosszakba
sublative	rosszra	rosszakra
allative	rosszhoz	rosszakhoz
elative	rosszból	rosszakból
delative	rosszról	rosszakról
ablative	rossztól	rosszaktól
non-attributive possessive - singular	rosszé	rosszaké
non-attributive possessive - plural	rosszéi	rosszakéi

Possessive forms of rossz
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	rosszam	rosszaim
2nd person sing.	rosszad	rosszaid
3rd person sing.	rossza	rosszai
1st person plural	rosszunk	rosszaink
2nd person plural	rosszatok	rosszaitok
3rd person plural	rosszuk	rosszaik

Derived terms

Expressions

• jóban-rosszban
• minden rosszban van valami jó
• rosszban sántikál
• rosszban töri a fejét
• rosszban van

 

Further reading

• rossz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN