1707
| 1707 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1707 |
| Ab urbe condita | 2460 |
| Bahái naptár | -137 – -136 |
| Berber naptár | 2657 |
| Bizánci naptár | 7215 – 7216 |
| Buddhista naptár | 2251 |
| Burmai naptár | 1069 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1699 – 1700 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1762 – 1763 |
| Shaka Samvat | 1629 – 1630 |
| Holocén naptár | 11707 |
| Iráni naptár | 1085 – 1086 |
| Japán naptár | 2367 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4403–4404 |
| Kopt naptár | 1423 – 1424 |
| Koreai naptár | 4040 |
| Muszlim naptár | 1118 – 1119 |
| Szeleukida naptár | 2018–2019 |
| Örmény naptár | 1156 ԹՎ ՌՃԾԶ |
| Thai szoláris naptár | 2250 |
| Zsidó naptár | 5467 – 5468 |
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
Évtizedek: 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek
Évek: 1702 – 1703 – 1704 – 1705 – 1706 – 1707 – 1708 – 1709 – 1710 – 1711 – 1712
Események
Határozott dátumú események
- március 13. – A spanyol örökösödési háborúban Savoyai Jenő hadisikerei nyomán XIV. Lajos lemond olaszországi igényeiről.
- április 3. – A császári szolgálatban álló szerb határőrcsapatok kegyetlen öldöklések közepette kirabolják és felégetik Kecskemétet.[1]
- április 5–21. – A marosvásárhelyi országgyűlés kimondja Erdély elszakadását a Habsburg-háztól és II. Rákóczi Ferenc fejedelmet tekinti általános teljhatalommal felruházott uralkodójának. (Továbbá törvénybe iktatják az 1706 márciusi huszti országgyűlés végzéseit Erdély és Magyarország konföderációjáról.)[2][3]
- április 18. – Esze Tamást brigadérossá nevezik ki.[2]
- május 1. – Életbe lép az Acts of Union, az Anglia és Skócia egyesülését kimondó törvény.
- május 15. – Rákóczi Szerencsen fogadja a szövetséget és a lengyel trónt felkínáló I. Péter orosz cár kövezetit.[2]
- május 31.–június 22. – Ónodi országgyűlés.[2]
- június 13. – I. József császárt az ónodi országgyűlés trónfosztottnak nyilvánítja („Eb ura a fakó! mai naptól fogva József nem királyunk!”)
- július 29. – A vármegyékhez intézett nyílt levelében Esterházy Pál nádor törvénytelennek nyilvánítja az ónodi országgyűlést.[2]
- augusztus 10–22. – Homonnán ülést tart az Erdélyi Tanács, s a cárral kötendő szövetségről és Rákóczi lengyel királyságáról tárgyal.[2]
- szeptember 14. – Varsóban I. Nagy Péter orosz cár és II. Rákóczi Ferenc fejedelem biztosai szerződést kötnek.[2]
Határozatlan dátumú események
- március vége–április eleje – A Duna–Tisza közét császári szolgálatban feldúló szerb határőrcsapatok Kalocsa környékén is garázdálkodnak.[1]
- július – A kurucok megkezdik Arad ostromát. (A városban jelentős szerb katonaság és népesség van. Az ostromot 25-én eredménytelenül abbahagyják.)[1]
- október – Az osztrák császári csapatok Jean Rabutin tábornok parancsnoksága alatt megszállják Erdély teljes területét.[3]
- az év folyamán –
Születések
- február 25. – Carlo Goldoni olasz komédiaíró († 1793)
- április 15. – Leonhard Euler svájci matematikus († 1783)
- május 23. – Carl von Linné svéd természettudós, orvos, botanikus († 1778)
- december 18. – Charles Wesley, a metodista mozgalom egyik vezetője, John Wesley öccse († 1788)
Halálozások
- január 4. – Lajos Vilmos badeni őrgróf, császári tábornagy (* 1655)
- január 20. – gróf Kollonich Lipót bíboros, esztergomi érsek (* 1631)
- március 3. – Aurangzeb nagymogul, a Mogul Birodalom uralkodója
- május 9. – Dietrich Buxtehude német zeneszerző (* 1637)
- november 8. – Rákóczi Erzsébet költő, Rákóczi László és Bánffy Erzsébet leánya (* 1654)
Jegyzetek
- ↑ a b c d Farkas Ildikó: Kronológia, 1690-1707. In.: História. 2010. évi 4. sz., 29. p.
- ↑ a b c d e f g Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 267. p.
- ↑ a b Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1993. 2. kiadás. 679. o. ISBN 963 05 5959 5