Magyarsas
| Magyarsas (Zemplínske Jastrabie) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Tőketerebesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1272 | ||
| Polgármester | Miroslav Maďar | ||
| Irányítószám | 076 05 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | TV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 643 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 115 m | ||
| Terület | 10,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| Magyarsas weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarsas témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Magyarsas (1899-ig Magyar-Jesztreb, szlovákul: Zemplínske Jastrabie) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2001-ben 643 lakosából 633 szlovák volt.
Fekvése
Tőketerebestől 15 km-re délre fekszik.
Története
Területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A bükki, a hallstatti kultúra, valamint a római kor településének maradványait találták a határában. Első írásos említése az 1290 és 1292 között készített pápai tizedjegyzékben történik, 1419-ben Imreghi András és Cséke György birtoka. Később a Pálóczi, a Dobó és a Mányoki család birtoka. Az 1470-es években Czékei Jánosé, a 17. században a Keresztessy és Bernáth családé. A 18. században a Bernáth és a Bánffy családnak állt itt kúriája. 1663-ban és 1831-ben súlyos járványok tizedelték a lakosságot. 1725-ben 24 lakatlan és csak 7 lakott ház állt a faluban. 1787-ben 79 házában 469 lakos élt. 1828-ban 82 ház állt a településen 603 lakossal. Lakói földműveléssel, szőlő – és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "JESZTREB. Magyar, és Tót helység Zemplén Várm. földes Urai Bernát, Rédey, és Kossút Urak, lakosai elegyesek, fekszik Céke Ujlaknak szomszédságában, az Újhelyi Járásban, hegyes, völgyes, homokos határja 3 nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdője tsekély, szőleje nints, rét nélkűl szűkölködik, piatzok Kassán, és Újhelyben. " [2]
Fényes Elek szerint "Magyar-Jesztreb, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Zemplénhez éjszakra 1 mfldnyire: 147 r., 239 g. kath., 3 evang., 172 ref., 28 zsidó lak., ref. szentegyházzal, s rom. kath. kápolnával. Van szőlőhegye, 1047 hold szántófölde. F. u. Rhédey, Bernáth s m. Ut. p. Velejte. " [3]
1910-ben 562, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott.
Nevezetességei
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Külső hivatkozások
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.