Ugrás a tartalomhoz

Gyepüsolymos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Rakás (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. március 31., 10:47-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Bihar vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Gyepüsolymos (Șoimuș)
Gyepüsolymos fatemploma
Gyepüsolymos fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségMagyarremete
Rangfalu
KözségközpontMagyarremete
Irányítószám417414
SIRUTA-kód30764
Népesség
Népesség106 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
TerületHiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 14″, k. h. 22° 19′ 44″46.720453°N 22.329000°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 14″, k. h. 22° 19′ 44″46.720453°N 22.329000°E
SablonWikidataSegítség

Gyepüsolymos (Șoimuș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarremete közelében fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Árpád-kori település, nevét 1213-ban már Solumus néven említette egy oklevél.

1264-ben ad locum Solumosfey (Solyomfő), 1294-ben Solumus, 1808-ban Solymos (Petrász-), 1910-ben Gyepüsolymos, 1913-ban Petrászsolymos néven írták.

A település egykor a királyi solymászok lakóhelye volt, egyike annak a két Solymos-nak, amelyek a középkorban Biharban, Al- és Fel-Solymos néven fennálltak. A mai Gyepüsolymos felett fekszik Remete falu, melynek román-kori temploma van, melyben Szent László király életét ábrázoló falfestményei vannak. Ilyen néven azonban az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben a falu nem szerepel, ezért nagy valószínűséggel az igen magas pápai tizedet fizető solymosi egyházzal kell azonosítani.

1445-ben Solymos a remetei vajdák kezén volt, később pedig a váradi 1. sz. püspökség birtoka volt, a későbbi időkben pedig a görögkatolikus püspöké lett.

Egy időben Solymos és Petrász néven két községet alkotott. 1880-ban 576 lakosából 555 román, 7 magyar volt.

1910-ben 735 lakosából 16 magyar, 719 román volt. Ebből 714 görögkeleti ortodox, 13 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.

1956-ban különvált tőle Petrász (Petreasa), ekkor 225 lakosa volt.

A 2002-es népszámláláskor 149 román lakosa volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)