Kossó
Kossó (Coșava) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Kurtya |
Rang | falu |
Községközpont | Kurtya |
Irányítószám | 307136 |
SIRUTA-kód | 156605 |
Népesség | |
Népesség | 443 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 203 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 50′ 54″, k. h. 22° 18′ 43″45.848337°N 22.311950°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 54″, k. h. 22° 18′ 43″45.848337°N 22.311950°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kossó románul: Coșava, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Facsádtól keletre, a Dévai úton fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kossó nevét 1405-ben említette először oklevél Kosoa néven. 1524-ben Kosowa, 1548-ban Korsova, 1597-ben Kosova, Kosava, 1690-1700 között Kosiava, 1808-ban Kossva, Kossova, 1851-ben Kossova, 1913-ban Kossó néven volt említve. 1524-ben Kosowa a Gyulaiak birtoka volt, akik zálogként jobbágytelket adtak Bozvári Miklósnak.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kossova, Krassó vármegyében, a Facsetről Erdélybe vivő postaútban: 24 katholikus, 399 óhitű lakossal, s anyatemplommal, postatisztséggel, szép erdővel. Földesura a kamara.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Facsádi járásához tartozott. 1910-ben 704 lakosából 656 román, 24 magyar, 21 cigány volt. Ebből 677 görög keleti ortodox, 11 római katolikus volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A főút 59. száma háza 18. századi fogadó, a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-A-06209 sorszámon szerepel.
- A 133. számú ház, amely 1900-ban épült, szintén műemlék. (TM-II-m-B-06210)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.