Őszi margitvirág
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Tanacetum parthenium (L.) Sch. Bip. | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Őszi margitvirág témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Őszi margitvirág témájú médiaállományokat és Őszi margitvirág témájú kategóriát. |
Az őszi margitvirág (morzsika) (Tanacetum parthenium, korábban Chrysanthemum parthenium) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjének (őszirózsafélék) családjába tartozó, a Balkán-félszigetről származó örökzöld gyógynövény. Európában évszázadok óta termesztik.
Megjelenése
[szerkesztés]Évelő, 45–70 cm-re megnövő növény. Felépítése szerteágazó, bokros, a szár alsó része fásodik. Levelei tojásdadok, sárgászöld színűek, csipkés szélűek, szőrösek, szárnyasan összetettek. Fészekvirágzatai nyáron jelennek meg, sátorozó bugába rendeződnek. Számos dísznövényfajtája ismert.[1]
Hatóanyagai
[szerkesztés]A növény gazdag szeszkviterpén-laktonokban, főként parthenolidban. Tartalmaz még keserű anyagokat és illóolajat, melynek fő összetevője a kámfor, a bornil-acetát, a pinén. A növény hatóanyagai között megtalálhatóak még a flavonoidok.[2][1][3]
Az őszi margitvirágban található természetes rovarölő anyag alapján fejlesztették ki, majd kezdték el a permetrin ipari gyártását.[4]
Felhasználása
[szerkesztés]Levelét ételekhez vagy aperitifekhez adva kesernyés, csípős aromát kölcsönözhetünk azoknak.[5] Gyulladáscsökkentő, értágító és enyhén nyugtató hatása van, jól használható migrénes panaszok enyhítésére. A leveleinek napi rendszeres fogyasztása gátolhatja a migrén és az ízületi gyulladásokért felelős anyag kialakulását. A virágokat leforrázva fej- és ízületi fájdalmakat, valamint menstruációs görcsöket enyhítő teát készíthetünk.[1][2] Ugyanez szülés után segítheti a méh regenerálódását.[forrás?] Illóolaját a parfümgyártásban használják, a szárított virágbimbókban rovarölő hatású anyagok vannak.
Megjegyzés
[szerkesztés]Várandós és szoptató anyáknak ellenjavallt, valamint véralvadási zavarokban szenvedők ne használják. Általánosságban ajánlott ismert hatóanyagtartalmú anyagokat használni gyógyászati célra. Friss leveleit rágva szájfekélyt kaphatunk.[6]
Nem ajánlatos használni verteporfin fotodinámiás kezelésre készülő betegeknek, mert a növény hatóanyagai tapasztalat szerint csökkentik a verteporfin terápiás hatását.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Bern: Bernáth J. (szerk.). Gyógy- és aromanövények, 3. átdolgozott és bővített kiadás, Budapest: Mezőgazda Kiadó, 548–550. o. (2000). ISBN 9639239968
- ↑ Drugs.com: Drug interactions between feverfew and verteporfin (angol nyelven) (html). drugs.com. (Hozzáférés: 2015. július 23.)
- ↑ Házipatika: Őszi margitvirág. Házipatika. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
- ↑ PFAF: Tanacetum parthenium - (L.)Sch.Bip.. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
- ↑ Maryland University: University of Maryland Medical Center: Feverfew (angol nyelven). [2012. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 18.)
További információk
[szerkesztés]- Tanacetum parthenium Bi.. Terra Alapítvány. (Hozzáférés: 2013. október 23.)