Énlaka
Énlaka (Inlăceni) | |
Az unitárius templom híres rovásírásos felirata | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Etéd |
Rang | falu |
Községközpont | Etéd |
Irányítószám | 537008 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 83829 |
Népesség | |
Népesség | 130 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 152 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 25′ 48″, k. h. 25° 06′ 32″46.430048°N 25.108857°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 48″, k. h. 25° 06′ 32″46.430048°N 25.108857°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Énlaka (románul Inlăceni) falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Etédhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Székelykeresztúrtól 18 km-re északkeletre a Gagy-patak völgyfőjében a Firtos-tető nyugati lábánál, Székelyudvarhelytől északnyugatra 20 km-re, a Sóvidéktől délre 6-8 km-re fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevének legkorábbi alakja Jandlaka volt, a Jenő törzsnévből ered. Ebből hasonult a nép ajkán a mai magyar alakra. A román név is a magyarból való.
Története
[szerkesztés]Már a rómaiak korában fontos határerőd állt a mai Várkertnek nevezett helyen, ettől délnyugatra pedig római polgári település alakult ki, melyet Praetoria Augusta településsel azonosítanak.
A hagyomány szerint az itt letelepedett Jenő vezérről először Jenőlaka volt a neve. Egykori várát már a gótok, az avarok és a dákok is birtokolták, Jenő vezér ostrommal vette be. 1910-ben 643, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A Trianonig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 226 magyar lakosa volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Unitárius templomában egy Orbán Balázs által felfedezett ősi székely rovásírású felirat látható („Egy az Isten. Georgyius Musnai diakon.”[2]). A templom a 15. század második felében épülhetett a helyén állt római Jupiter-templom köveinek felhasználásával. 1661-ben a tatárok felégették, 1668-ban állították helyre, a felirat is ekkori. Kazettás mennyezete 1668-ban, kerítésfala 1745-ben készült. Tornya 1830 és 1833 között épült, 1927-ben restaurálták. Az 1976. évi javításkor a padlózat alól római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő.
Képgaléria
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Toró Tibor (1931–2010) fizikus, az MTA tagja.
- Itt él id. Szávai Márton nyugalmazott tanító, aki őshonos magyar gyümölcsfák gyarapításával, szaporításával foglalkozik, közben pedig a hely történetét írja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Bodor András; Csallány Dezső: Székely rovásírásos szövegek megfejtése (pdf). Korunk (1970. április hó) pp. 610. Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA). (Hozzáférés: 2014. február 1.)
Források
[szerkesztés]- Visy Zsolt (Szerk.) 2008: Tanulmányok Énlaka történetéről és kultúrájáról. Énlaka – Pécs.