Ugrás a tartalomhoz

Érselénd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érselénd (Șilindru)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségÉrsemjén
Rangfalu
KözségközpontÉrsemjén
Irányítószám417546
SIRUTA-kód31351
Népesség
Népesség971 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság375 [1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′ 14″, k. h. 22° 02′ 49″47.437247°N 22.046834°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 14″, k. h. 22° 02′ 49″47.437247°N 22.046834°E
SablonWikidataSegítség

Érselénd (románul Șilindru) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Közigazgatásilag a tőle 6 km-re fekvő Érsemjénhez tartozik.

Története

[szerkesztés]

1163-ban említi először hivatalos dokumentum Zerend, Serend formában. Neve az idő folyamán változott: 1339-ben villa Selend, 1416-ban Selind. A török uralom idején a falu lakatlan volt. 1828-ban Ér Selénd, 1851-ben Ér-Selind, később csak Selind volt.

A település földesura egykor a váradi káptalan volt, később pedig birtokos lett itt a Fráter család is.

A káptalanon kívül dr. Miskolczy Imre volt itt nagyobb földbirtokos.

Népesség

[szerkesztés]

1828-as adatok szerint 563, 1910-ben 990, 1992-ben 1019 lakosa volt, ebből 164 román, 529 magyar, 15 német, 307 roma és 4 más.

Közlekedés

[szerkesztés]

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma a 17. század elején épült.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született és itt halt meg Fráter Alajos (1809-1859) magyar honvédszázados.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996