Államalkotó rovarok
Az államalkotó rovarok (euszociális rovarok) a rovarok (Insecta) egyik nem származástani alapon, hanem életmódjuk alapján összevont csoportja. Képviselőik főleg a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéből kerülnek ki, de a konvergens evolúció eredményeként ilyenek a csótányok (Blattodea) rendjébe tartozó termeszek (Isoptera) közösségei is. A hártyásszárnyúak között az együttélésnek ez a fejlett formája a hangyák mellett:
- a társas redősszárnyú darazsak (Vespinae alcsalád) és egyes
- méhfélék (Apidae)
csoportjaiban fejlődött ki.[1]
Maga az „euszociális együttélés” ennél lényegesen tágabb értelmű kifejezés; más változataira rendszertanilag egészen távol eső csoportokban is találunk példákat; ilyenek az emberi társadalmak is.
Közös sajátosságaik
[szerkesztés]Valamennyi ilyen fajra jellemző:
- a fejlett ivadékgondozás,
- a polimorfizmus (kasztok),
- a generációk együttélése,
- a reproduktív munkamegosztás és
- a vegetatív egyedek munkamegosztása, illetve együttműködő viselkedése.[2]
Többalakúság
[szerkesztés]A polimorfizmus lényege, hogy a közösségben különböző feladatokra specializált és ezért eltérő testalkatú imágók élnek együtt; ezek az úgy nevezett kasztok.
Általános csoportjaik:
- a szaporodóképes
- hímek és
- nőstények, valamint
- a nőivarú, de általában fejletlen petefészkű dolgozók. Ez utóbbi kaszton belül különféle, ugyancsak feladatorientált alkasztok (például katonák) alakulhatnak ki.
Generációk együttélése
[szerkesztés]A generációk együttélésének jellegzetes eleme, hogy az egyedek az „euszociális gyomor” elve alapján kölcsönösen etetik egymást. Ezen túl egyes dolgozók gondoskod(hat)nak a petékről és a lárvákról, mások táplálékot gyűjtenek, hogy etessék előbbieket és az ivaros kasztokat stb.
Idegen fajok bevonása
[szerkesztés]Egyes közösségek működéséhez más fajú élőlények (többnyire rovarok vagy gombák) közreműködése is szükséges — vagy éppen ellenkezőleg, el kell azokat viselniük. Ezek vagy saját akaratukból csatlakoznak a közösséghez, vagy éppen annak ellenére, mivel az együttélés módja rendkívül széles skálán változik a szimbiózistól az élősködésig.
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Maák István Elek: Táplálékforrás, szignál, fertőzésgóc — tetemek szerepe egyes hangyafajoknál (Hymenoptera: Formicidae) p. 4.
- ↑ Gallé, L.2013.A szupraindividuális biológia alapjai: populációk és közösségek ökológiája. Jate Press Szegedi Egyetemi Kiadó,Szeged, pp. 156–165.
Források
[szerkesztés]| Ez az ízeltlábúakról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |